Üzletrészvásárlás végleges juttatással

Kérdés: Az "A" társaság megvásárolta "B" társaság üzletrészét 1 millió forint névértéken úgy, hogy a jegyzett tőke nem változott, csak a tulajdonosi összetétel. Ezenfelül az "A" társaság még átutalt – megállapodás alapján – 3 millió forintot végleges juttatásként, amit az átvevő a tőketartalékba helyezett. Helyes-e ez az eljárás? Mivel az együttműködés nem vezetett eredményre, milyen módja van az "A" társaság által befizetett 4 millió forint visszaszerzésének? A "B" társaság véglegesen adhat-e át pénzeszközt?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen nem tartalmazza, de a kérdés egészéből az következik, hogy az "A" társaság a "B" társaság által visszavásárolt saját üzletrészét vásárolta meg a "B" társaságtól névértéken. Így az "A" társaság a "B" társaság üzletrészét könyveiben 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...kilépő tag 970 ezer forint névértékű üzletrészét a kft. visszavásárolhatja 6 millió forintért, ha teljesülnek az Szt. 39. §-ának (5) bekezdésében előírt feltételek. A saját üzletrész visszavásárlásának – a Gt. 143. §-ában előírtakon túlmenően – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...A választ a jelenleg hatályos előírások alapján fogalmazzuk meg.A Gt. 143. §-ának (3) bekezdése azt szabályozza, hogy a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles eladni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Összeolvadás könyvelése a tulajdonosnál

Kérdés: Az "A" és "B" kft. összeolvadásával "C" rt. jön létre. A "B" társaság tulajdonosánál ("X") milyen tételeket kell ezzel kapcsolatosan könyvelni? Az "X" tulajdonos a "B" társaságban 30 százalékkal részesedett, amelynek a bekerülési értéke 30 millió forint. Az átalakulás során a vagyonokat felértékelték. "B" társaságnál a felértékelés után a végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke 1600 millió forint, amelynek a 30 százaléka 480 millió forint. "X" tulajdonos részesedése a jogutód "C" rt.-ben 15 százalék, ahol a jegyzett tőke 1200 millió forint, a saját tőke 1900 millió forint. Mit kell könyvelni "X" tulajdonosnál?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság tulajdonosainál ("X" tulajdonosnál is) az átalakult gazdasági társaságban lévő részesedésének (az adott esetben üzletrészének) nyilvántartási (könyv szerinti) értékét, azaz "X" tulajdonosnál a 30 millió forint összeget (T 885 – K 171).Az Szt. 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Az Szt. 39. §-a (5) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Jegyzett tőke leszállításának személyi jövedelemadója

Kérdés: Társaságunk a jegyzett tőkéjének leszállítását tervezi, kell-e ez után és hogyan személyi jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke leszállítására tekintettel keletkező jövedelem. Vállalkozásból kivont jövedelem a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Vételi opciós díj elszámolása

Kérdés: A társaság visszavásárolta egyik üzletrészét. Egyidejűleg egy másik társaságnak vételi opciós jogot adott a visszavásárolt üzletrész későbbi időpontban történő megvásárlására. Hogyan kell elszámolni a kapott opciós díjat? El kell-e határolni, ha a visszavásárolt üzletrész értékesítése a mérlegfordulónapig nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] ...visszavásárolt saját üzletrészt a forgóeszközök között – ezen a jogcímen – kell kimutatni a visszavételi értéken. Visszavásárlás csak a Gt. és az Szt. előírásai megtartása mellett történhet, a visszavásárolt saját üzletrész visszavásárlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Cégeladás esetén fizetendő forrásadó

Kérdés: Cégeladás esetén milyen érték után kell forrásadót fizetni? Az eladási ár és a törzstőke közötti különbözet után? Mi az adó alapja akkor, ha a cég fennállása alatt törzstőkét emeltek?
Részlet a válaszából: […] ...részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft.-üzletrész, a szövetkezeti részjegy, célrészjegy stb.A kérdésben megfogalmazott esetben tehát értékpapír értékesítéséről van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet a válaszából: […] ...eladnak, akkor nem a társaság egyes eszközeit értékesítik, hanem a társaságot megtestesítő befektetést, részesedést (részvényt, üzletrészt). A tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor bizonyára befolyásolja az eladási árat az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Kiválás elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: "A" rt.-nek 69 százalékos részesedése van "B" bt.-ben. "B" bt.-ből kiválik "C" kft., ezáltal "A" rt. részesedése 74 százalékos lesz. "C" kft.-ben 60 százalékos üzletrészt szerez az "A" rt. A kiválással a "B" bt. jegyzett tőkéje 150 000 Ft-ról 100 000 Ft-ra csökken, a különbözet + 2 950 000 Ft eredménytartalék lesz "C" kft. jegyzett tőkéje. Hogyan számolja el az "A" rt. a részesedés kivezetését és az új részesedés megszerzését?
Részlet a válaszából: […] ...371.]A "B" bt.-ből kiváló "C" kft.-ben az "A" rt. 60 százalékos tulajdoni hányadot szerez, amelynek értéke 1 800 000 Ft. Az így szerzett üzletrészértéket az "A" rt. az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján állományba veszi az átalakulással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
1
39
40
41
47