490 talált állásfoglalás az üzletrész kifejezésre

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg az szja alapját üzletrész ingyenes átadásakor, ha az üzletrész visszavásárlásakor a jegyzett tőke 5000 ezer Ft, az eredménytartalék 150 000 ezer Ft, a mérleg szerinti eredmény 3000 ezer Ft, a visszavásárolt üzletrész (40%-os) visszavásárlási értéke 60 000 ezer Ft? A tagok fél évvel később döntenek a visszavásárolt üzletrész ingyenes szétosztásáról, amikor a mérleg szerinti eredmény 4000 ezer Ft (az egyéb sajáttőke-elemek nem változtak). Az szja alapja melyik lehet a következők közül: – a visszavásárlás időpontjában a saját tőke 40%-a, 63 200 ezer Ft, – a visszavásárlási érték, 60 000 ezer Ft, – az ingyenes átadás után maradó saját tőke 40%-a, 40 400 Ft?

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?

Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!

Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)–(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?

Kérdés: Egy kft. üzletrészt vásárolt egy magánszemélytől. A vételárat a kft. a tárgyévben nem fizette ki, de a cégbíróságon a kft.-t új tulajdonosként bejegyezték. Hogyan kell, lehet ezt könyvelni?

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?

Kérdés: Egy bt. 1998-ban átalakult kft.-vé. Az átalakulást követően a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelték. 2004-ben vagy 2005-ben a tagok értékesítik az üzletrészt. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélyeknek?

Kérdés: Egy magyar kft. németországi jogi személy tulajdonosától üzletrészt vásárol vissza. A visszavásárlási érték jelentősen meghaladta az üzletrészre jutó saját tőke összegét, de az eredménytartalék fedezetet nyújtott rá. Az üzletrész bevonásakor a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg eredményez-e adóalapot növelő tételt, ha a magyarországi kft.-nek Németországban fióktelepe van? A rendkívüli ráfordítás megosztható-e a magyar kft. és a fióktelep között?

Kérdés: Evás bt.-ben (kettős könyvvitel) a feleségnek 66,5 százalék, a férj vállalkozónak 33,5 százalék üzletrésze van. Evás bt. által egyéni vállalkozónak kibocsátott számla 100 százaléka növeli az evaalapot?