Kialakítási költség megfizetése

Kérdés: Társaságunk vendéglátói tevékenységének végzéséhez területet (standot) bérel. A bérleti jogviszony alapján társaságunkat a bérbeadó kialakítási költség fizetésére is kötelezi. A bérleti szerződés szerint a bérbeadó által felszerelt berendezési tárgyak és a bérlemény kialakításának értéke 500 000 Ft + áfa, amelyet a bérlő a birtokbaadással egyidejűleg – számla ellenében – köteles megfizetni. A kialakítási költség egyszeri fizetési kötelezettség, amelyet sem lelakni, sem a rezsibe beszámítani nem lehet, ugyanakkor a bérlemény berendezési, felszerelési tárgyait a jogviszony megszűnése esetén a birtokbavételkori állapotnak megfelelően kell visszaadni. Ha a bérleti jogviszony 12 hónapon belül megszűnik, a kialakítási költség 70% + áfa, 24 hónapon belül megszűnik, 50% + áfa fizetendő vissza a bérlőnek. Mit kell tartalmaznia a számlának? Hogyan kell kezelni a gazdasági eseményt az Szt. és az Áfa-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre adandó válaszhoz először agazdasági eseményt kell minősíteni. A gazdasági esemény a vendéglátóitevékenységhez szükséges stand bérbevételéhez kapcsolódik. A bérbeadásra kerülőhelyiség kialakítási költségeinek valamilyen fedezetét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az osztatlan közöstulajdon Ptk. szerinti értelmezéséből és az osztatlan közös tulajdonba tartozóeszközök elkülönítésének, elszámolásának számviteli előírásaiból a kérdésekreeltérő tartalmi válasz adódik. A Ptk. 137. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

"Support" csomag elszámolása

Kérdés: Társaságunk új szerver vásárlásakor a hardveren és a rendszerszoftveren kívül megvásárolt egy ún. "Support" csomagot is. A csomag megvásárlásával a számítógépek szokásos 1 éves garanciaideje 3 évre meghosszabbodott, illetve a szervizelő cég köteles ebben a 3 éves időszakban a javítást munkanapokon 4 órán belül megkezdeni. Acsomag ára a számlában külön szerepel. Mi a "Support" csomag helyes számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A "Support" csomag megvásárlásával – a kérdés szerint – atársaság megszerezte azt a jogot, hogy a szervizelő cég 3 évig köteles aszámítógépek javítását 4 órán belül megkezdeni. Így a "Support" csomagellenértékét az immateriális javak között vagyoni értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Programkártya minősítése

Kérdés: Pénznyerő automata géphez ún. programkártya is tartozik, amely biztosítja a gép működését. A géppel együtt számlázott programkártyát a szellemi termékek vagy a tárgyi eszközök között kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a programkártya a pénznyerő automata gépműködésének alapvető feltételét biztosítja, anélkül működésképtelen, akkor aprogramkártya értékét a pénznyerő automata gép bekerülési értékében és nemkülön tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Háziorvosi praxisjog elszámolása

Kérdés: Egy orvos-egészségügyi kft. 3 millió forint törzstőkével 3 taggal alakult 2004-ben. Az egyik orvos-tulajdonos magánpraxist vásárolt 8 millió forint értékben. A praxisjogot – a kft. másik 2 tagjának hozzájárulásával – egyrészt a törzstőke 3 millió forintjából, másrészt az egyik orvos tag által nyújtott tulajdonosi hitelből vásárolta meg. A kft. könyveiben a praxisjogot immateriális jószágként mutatja ki. Lehet-e utána értékcsökkenést elszámolni? Lehet-e a tulajdonosi hitel összegét hosszú lejáratú kölcsönként kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésekre egyértelműenNEM a válasz. Sőt, az is jogszabályellenes, hogy a kft. a könyveiben apraxisjogot az immateriális javak között kimutatja. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényértelmében az orvosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Bérleti jog leírása

Kérdés: Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál van-e értékcsökkenés? Ha van, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog (vagyoni értékű jog)évenként elszámolandó értékcsökkenése összegének meghatározása során is az Szt.52. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahasznos élettartam, maradványérték meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Szolgalmi jog utáni szja

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.)szerint a telki szolgalmi jog ingatlanon létesíthető abszolút szerkezetű dologijog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonábanlévő, szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Multimédiás eszközök kölcsönzésének elszámolása

Kérdés: Videokazettákat és DVD-ket kölcsönző vállalkozás folyamatosan vásárolja a megjelenő új filmeket, amelyek bekerülési értékét azonnal anyagköltségként számolja el. Év végén nem mutat ki készletértéket. Helyes-e ez a módszer, annak ellenére, hogy a kazetták a vállalkozás tulajdonában maradnak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az alkalmazott és leírt elszámolásimódszer alapvetően nem felel meg az Szt. előírásainak.Amennyiben a videokazettákat és DVD-ket a társaság kizárólagkölcsönzési célból szerzi be, és azokat tartósan, egy évnél hosszabb időtartamalatt hasznosítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Vírusirtó program elszámolása

Kérdés: Cégünk vírusirtó számítógépes programot használ. A használatbavételkor nem a szoftver tulajdonjogát, hanem a használati jogát vásároltuk meg. A használati engedély mindig egy évre szól. Hova könyvelünk a használati jog vásárlásakor, illetve az évenkénti meghosszabbításkor?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöketrendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy aforgóeszközök közé sorolni.A vírusirtó számítógépes program szellemi termék, annakfelhasználási jogát szerezte meg a kérdező cég. Ha a szellemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Elhatárolt árfolyamveszteség rendezése

Kérdés: Társaságunk rendelkezik külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz kapcsolódó kötelezettséggel. A mérleg-fordulónapi értékelések során a nem realizálódott árfolyamveszteség időbelileg elhatárolásra került. A 2003., illetve a 2004. évi mérleg-fordulónapi értékelés során keletkező összevont – jelentős összegű – árfolyamveszteséget öszsze kell-e, illetve össze lehet-e vezetni az előző években az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott – beruházáshoz kapcsolódó – nem realizált árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál az Szt. 33. §-a (2)–(3) bekezdésénekelőírásait kell figyelembe venni. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése arra ad választ, hogymilyen esetben lehet a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett,külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
1
26
27
28
33