MRP-nek átadott vagyon a létrehozónál

Kérdés: A zrt. létrehozott egy MRP-szervezetet. Az alapítás dátuma: 2018. 10. 29. Ez a határozat 2019. 02. 06-án érkezett meg a zrt.-hez. Az MRP alapszabálya szerint a nem vagyoni hozzájárulást (részvényt) a bejegyzéstől számított 8 napon belül át kell adni. Az MRP-nek – technikai okok miatt – a mai napig nincs adószáma, így értékpapírszámlával sem rendelkezik, amelyre a nem vagyoni hozzájárulást átadhattuk volna. A zrt. könyveiben a 2018-as évben szükséges-e kötelezettségként szerepeltetni a nem vagyoni hozzájárulást? Ha igen, milyen összeggel? Vagy elegendő a 2019-es évben szerepeltetni a vagyoni hozzájárulás értékét?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt indokolt tisztázni a kérdésben leírtakat, mivel azok nem felelnek meg a vonatkozó MRP-törvény rendelkezéseinek.Az MRP részére az alapító (a létrehozó), a résztvevő, valamint – ha az nem azonos az alapítóval – az MRP-t megindító személy juttathat vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük. Egyrészt azért, mert a bt. tagja nem hitelt nyújt, hanem kölcsönt, amelyet a két félnek (a bt.-nek, illetve a tagnak) kölcsönszerződéssel kell alátámasztania. (Ha változik a tagi kölcsön összege, a kölcsönszerződést is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Összeolvadás előtti könyvvizsgálat

Kérdés: Két kft. 2018. 12. 31-ével összeolvadással megszűnik (mindkettő könyvvizsgálatra kötelezett). A kft. állandó könyvvizsgálója auditálhatja-e a záró beszámolókat 2018. teljes évre? Az összeolvadás miatt egy másik könyvvizsgáló társaság a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet már auditálta. Vele van szerződés a végleges vagyonmérleg és -leltár auditálására is. Szükség van ebben az esetben az állandó auditor könyvvizsgálatára is? 2018. évre kötelező a kettős könyvszakértés? Ez esetben milyen a munkamegosztás a két auditor cég között?
Részlet a válaszából: […] Azzal kell a választ kezdeni, hogy nincs kettős könyvszakértés 2018. évre, mivel más a feladata az állandó könyvvizsgálónak, illetve az összeolvadást megelőző vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek, az összeolvadás időpontjának végleges vagyonmérlege és végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: a szakértők feladata nem az, hogy az adóztatás terheinek a minimálisra csökkentése érdekében – a kérdező által felvetett, több esetben önmagának is ellentmondó kérdései kapcsán – tanácsot adjanak. A cél az, hogy az adott esetben, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Törzstőkeemelés bejelentése

Kérdés: A kft. törzstőkéjének emelésével kapcsolatban kérem a segítségüket. A taggyűlési határozat szerint a társaság törzstőkéjét 530 E Ft-tal emelik meg, 470 E Ft törzstőkén felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésével, egy új tag belépésével. Be kell-e jelenteni a cégbírósághoz a 470 000 forint tőkeemelést, és hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint a törzstőke külső tőke bevonásával (új tag belépésével) felemelhető, ha a taggyűlés erről a Ptk. 3:198. §-a szerinti határozatot meghozta. A Cégtörvény 24. §-ának (1) bekezdése szerint a cégjegyzék tartalmazza a cég jegyzett tőkéjét (a kft.-nél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint megszűnik a tagsági jogviszony – többek között – a tagok közös megegyezésével, a tag felmondásával. A kérdés szerinti kültag bejelentése, az, hogy kilép a társaságból, tekinthető a tag felmondásának, természetesen csak akkor, ha a Ptk. 3:147. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz idézzük az Szt. 35. §-a (6) bekezdését. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni – nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben – a működéshez, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

MRP-nek átadott vagyon

Kérdés:

A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?

Részlet a válaszából: […] A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (az MRP) keretében létrejött szervezet a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezet, amely a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján az Szt. előírását a Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles megtartani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átadott eszközök cseréjét sem az Szt., sem a Ptk. nem értelmezi. A Ptk. 3:9. §-ának (1) bekezdése szerint a jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) II. Fejezete tartalmazza az egyéni cégre vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy az egyéni cég az egyéni vállalkozó átalakulásával nem jöhet létre, továbbá arra is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
1
4
5
6
18