Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: a szakértők feladata nem az, hogy az adóztatás terheinek a minimálisra csökkentése érdekében – a kérdező által felvetett, több esetben önmagának is ellentmondó kérdései kapcsán – tanácsot adjanak. A cél az, hogy az adott esetben, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Törzstőkeemelés bejelentése

Kérdés: A kft. törzstőkéjének emelésével kapcsolatban kérem a segítségüket. A taggyűlési határozat szerint a társaság törzstőkéjét 530 E Ft-tal emelik meg, 470 E Ft törzstőkén felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésével, egy új tag belépésével. Be kell-e jelenteni a cégbírósághoz a 470 000 forint tőkeemelést, és hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint a törzstőke külső tőke bevonásával (új tag belépésével) felemelhető, ha a taggyűlés erről a Ptk. 3:198. §-a szerinti határozatot meghozta. A Cégtörvény 24. §-ának (1) bekezdése szerint a cégjegyzék tartalmazza a cég jegyzett tőkéjét (a kft.-nél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint megszűnik a tagsági jogviszony – többek között – a tagok közös megegyezésével, a tag felmondásával. A kérdés szerinti kültag bejelentése, az, hogy kilép a társaságból, tekinthető a tag felmondásának, természetesen csak akkor, ha a Ptk. 3:147. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz idézzük az Szt. 35. §-a (6) bekezdését. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni – nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben – a működéshez, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

MRP-nek átadott vagyon

Kérdés:

A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?

Részlet a válaszából: […] A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (az MRP) keretében létrejött szervezet a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezet, amely a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján az Szt. előírását a Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles megtartani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átadott eszközök cseréjét sem az Szt., sem a Ptk. nem értelmezi. A Ptk. 3:9. §-ának (1) bekezdése szerint a jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) II. Fejezete tartalmazza az egyéni cégre vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy az egyéni cég az egyéni vállalkozó átalakulásával nem jöhet létre, továbbá arra is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] Kérdéseire a rövid válasz egyértelműen az, hogy nem, de a 3:99. §-t sem helyesen értelmezik.A tulajdonosok által adott tagi kölcsön valójában a veszteség miatti pénzhiányt fedezte, hat éven át folyamatosan. A saját tőke hiányának megszüntetésére már korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Társaságunk a likviditás biztosítása érdekében tőketartalék-emelésre készül. A saját tőke aránya, a jegyzett tőke megfelel a törvényben meghatározottnak. Tőketartalék-emelés lehetséges-e a jegyzett tőke emelése nélkül?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehetséges! A tőketartalék-emelés csak a jegyzett tőke emelésével együtt valósulhat meg. Ez az általános szabály!Az Szt. 36. §-ának (1) bekezdése felsorolja a tőketartalék növekedésének jogcímeit. Feltételezve, hogy a kérdező társaság kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
1
4
5
6
18