Praxisjogvásárlás 2021-ben

Kérdés: Olvastam a 2005. februári, valamint a 2016. februári válaszokat a praxisjog vásárlásával kapcsolatban. Én 2021-re vonatkozóan szeretnék kérdezni. 2021-ben alakult egy egészségügyi betéti társaság. A bt. beltagja háziorvosi járóbeteg-ellátást fog végezni, praxisjogot fog vásárolni az előzőleg működtető háziorvostól. Úgy értelmezem, ha magánszemély adja el a vagyoni értékű jogát a vevőnek, az új háziorvosnál az magánszemély részére vagyoni értékű jog vásárlása. Ezt az újonnan működését kezdő betéti társaság beltagja (magánszemélyként vevő) beviheti-e a társaságba a nem anyagi javak közé, a bt. könyveiben szerepeltetheti-e, illetve értékcsökkenést számolhat-e el? A társaság ugyanúgy eljárhat, mint az egyéni vállalkozó háziorvos, vagy csak akkor tudná érvényesíteni, ha nem bt. beltagként működne, hanem egyéni vállalkozóként?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az önálló orvosi tevékenységről a 2000. évi II. törvény rendelkezik, amely törvény 2018. január 1-jétől nem változott. A törvény szerint a praxisjog az egészségügyi államigazgatási szerv által orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 15.
Kapcsolódó címke:

Közreműködés munkaviszonyban

Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Katv. 9. § (1) bekezdése alapján a bejelentett kis­adózó az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben mentesül a személyi jövedelemadó és a járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése alól....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 11.
Kapcsolódó címke:

Saját tőke összetétele – kiválás

Kérdés: A kft.-ből kiválik egy vagyonkezelő kft. Az átvitt eszközállomány értéke kb. 200 M Ft. A társaság kötelezettségállománya alacsony, ezért a kiválás során átvitt eszközállomány forrása jellemzően a saját tőke. A saját tőkén belül az eredménytartalék jelentős hányada fejlesztési tartalékként lekötött. Ha az átalakuláshoz forrásként a fejlesztési tartalékot veszi át a társaság, akkor a változatlan formában tovább működő, esetleg a kiválással létrejövő társaságnak keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? A kiváló társaság átvállalhatja-e a fejlesztési tartalék felhasználásával kapcsolatos kötelezettséget mint jogutód?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ pontosítással kezdjük. A fejlesztési tartalékot lekötött tartalékként kell kimutatni (már nem eredménytartalék). Főszabályként a lekötött tartalékot arra kell felhasználni, amire lekötötték, az adott esetben beruházásra. A fejlesztési tartalékként lekötött...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Részjegy fejében részvény

Kérdés: Egy kft. ügyfelem takarékszövetkezeti részjeggyel rendelkezett. A Takarékszövetkezet takarékbankká alakult. Ügyfelem 1805 db, összesen 18.050.000 Ft névértékű részjegyét bevonták, és ezzel egyidejűleg 13.700 Ft/db beszámítási értéken (24.728.500 Ft), valamint 5.271.500 Ft pótlólagos vagyoni hozzájárulás mellett 30.000.000 Ft értékű részvényt jegyzett. Hogyan kell könyvelnem a részvény- és a részjegymozgást? Van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírt esetben a kft. valójában részvényeket kapott részjegyek ellenében, tehát csere történt. Az Szt. 50. §-ának (2) bekezdése szerint a csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz szerződés szerinti értéke, a cserébe adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés tagi kölcsönnel

Kérdés: A kft.-ben 3 magánszemély tag van. 2 tag korábban a cégbe befizetett tagi kölcsönt. A saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntöttek a tagok, amit a társasági szerződés is szabályoz. Mivel a pótbefizetés nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, a 2 tag a tagikölcsön-követelésének átadásával teljesítené a pótbefizetést, a 3. tag pénzbeli befizetéssel. A tagikölcsön-követeléssel történő pótbefizetés teljesítésének könyvelése hogyan történik a kft.-ben, és van-e társaságiadó- vagy illetékvonzata, vagy bejelentési kötelezettsége a cégnek? A magánszemély esetében keletkezik-e valami adófizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. 3:183. §-a lehetőséget ad arra, hogy a tagok a pótbefizetést pénzeszközök átadása mellett egyéb eszközök átadásával is teljesíthessék. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanapport értékesítése a tulajdonos számára

Kérdés: A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ingatlanapport a társaság alapításakor lényeges, mint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást megtestesítő eszköz. A társaság megalakulását, a cégjegyzékbe való bejegyzését követően az ingatlanapport "elveszti" apport jellegét, számviteli szempontból ugyanolyan eszköz,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. május 28.
Kapcsolódó címkék:    

Egyesület induló vagyona

Kérdés: Egy nemrég alapított egyesület alapításakor az alapító tagok hozzájárulása által (ügyvédi költségek fedezetére) összegyűlt induló vagyonának könyveléséhez kérek segítséget. Az alapszabály nem rendelkezik alapítói vagyonról, ezért egyéb bevételként könyvelném, azonban van benne egy olyan, általánosabb érvényű passzus, ami elbizonytalanít, hogy nem kellene-e mégis jegyzett tőkére könyvelni. A passzus szerint az egyesület vagyona: 1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. 2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, illetve az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Mi az Önök véleménye?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre nem egyszerű a válasz, mivel a fent leírtak önmagukban is ellentmondásosak.Az egyesület a Ptk. szerint jogi személy, így elsősorban a Ptk. előírásait kell figyelembe venni.A Ptk. 3:9. §-a szerint a jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték

Kérdés: Három magánszemély 2010-ben 1-1 millió forinttal kft.-t alapított, pénzeszköz átadásával. 2015-ben a jegyzett tőke 6 millió forintra történő felemeléséről döntöttek úgy, hogy kapcsolódóan 2-2 millió forintot a tőketartalékba is helyeztek. A tulajdonosok 2019-ben a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék 50%-os csökkentéséről döntöttek. (A kft. saját tőkéje 21 millió forint volt a döntés időpontjában.) Az egyik magánszemély tulajdonos a megmaradt üzletrészét értékesíti. Mi az üzletrészek bekerülési értéke a tőkeleszállítás időpontjában, illetve az üzletrész értékesítésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése alapján a társaság jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag által a jogviszonyára tekintettel a társaság vagyonából megszerzett bevételből (a kérdés szerinti esetben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 13.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó kft. alapítása

Kérdés: A 2009. évi CXV. törvény 19/C. és 19/D. §-a alapján az egyéni vállalkozó tevékenysége folytatására egyszemélyes kft.-t alapíthat. A törvény ismerteti az egyéni vállalkozóra vonatkozó egyes szabályokat, de nem teljeskörűen. Ami nincs ebben a törvényben, ott az átalakulás szabályai az érvényesek? (Mik a teendőim, mennyi időn belül kell benyújtani a vagyonmérleget, az adóbevallásokat stb.?)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos tudnivalókról részletesen írtunk – a módosítás kihirdetését követően – a Számviteli Levelek 410. számában a 7997. kérdésre adott válaszban.Ez a válasz nemcsak a 2009. évi CXV. törvény 19/C. és 19/D....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 30.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet az állásfoglalásából: […] A társaságalapítás jogi feltételeit a Ptk. tartalmazza. Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására jogi személy (így a kft. is) alapíthat. Az, hogy a kft. kisebbségi tulajdonosa – a kft. nevében – társaságot alapítson a többségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 9.
1
…
4
5
6
…
20