903 talált cikk a vállalkozási tevékenység kifejezésre

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?

Kérdés: Az egyesület közhasznú nonprofit szervezet. Tevékenységéhez tartozik többek között a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális tevékenység. Az egyesület célfeladatához tartozóként pályázatot nyújtott be a településen lévő elhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidő eltöltéséhez kulturált terület kialakítására. A pályázatot az egyesület megnyerte. A pályázat szerint megvalósítandó beruházás: irtás, föld- és sziklamunka, kőburkolat készítése, villanyszerelés, kert- és parképítési munkák, szabadidő- és sportlétesítmények. A földterület az önkormányzat tulajdona. Átveheti-e az egyesület azt bérleményként, és a beruházást bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Vagy valamennyi építménycsoportot önálló beruházási egységként kell elszámolni, és egyedileg megállapítani az értékcsökkenést? A pályázat 5 éves működtetési kötelezettséget ír elő. A működtetési időszak letelte után a beruházás átadása az önkormányzatnak térítés nélkül történhet? A még megmaradt nettó érték kivezetése a könyvekből hogyan történik? Van társaságiadó-vonzata? A pályázat a támogatás összegét a tőketartalékba helyeztette. Az értékcsökkenési leírás évenkénti elszámolása az egyesület számára veszteséget eredményez. Felszabadítható-e a negatív eredménytartalék fedezetére a támogatásból képzett tőketartalék?

Kérdés: Melyek a reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei 2010-ben?

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?

Kérdés: A fel nem használt és vissza nem igényelt közteherjegyek elszámolásának számviteli és adózási vonzatait szeretném, ha ismertetnék. Mivel a közteherjegyek már nem kerülnek felhasználásra, selejtezni kell és ráfordításként elszámolni? Mivel nem kísérelték meg a visszaigénylést, ezért adóalap-növelőként kell nyilvántartani?

Kérdés: Egyre több városban terjed, hogy a helyi önkormányzat a bejelentkezett lakosok részére ún. helyi kártyát bocsát ki, amely kártyával rendelkezők az önkormányzat területén működő vállalkozásoktól (helyi járatok, fürdőbelépő, kulturális szolgáltatások stb.) jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat terheli-e szja, tb-járulék, illetve áfa a nyújtott kedvezmények mértéke után?

Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?

Kérdés: Cégem ingatlan-bérbeadással (iroda és raktár) foglalkozik. Az irodaház nem új. A bérbevevő megtekinti az irodát, és ha megfelelő, megkötjük a szerződést. Ezt követően következik egy standard kialakítás, amely a bérbeadót terheli. Ezenfelül vannak extraköltségek, amelyeket a bérbevevőnek továbbszámlázunk. Ha jelentős a bérlő, akkor előfordul, hogy a kialakítás költségeit teljes egészében átvállaljuk. Ezeket a költségeket az 5. Számlaosztályban könyveljük, és a bérleti időszak függvényében elhatároljuk. Szerintem ez a megoldás nem helyes, mert alapítás-átszervezés költségeként kellene könyvelni, majd aktiválni. Melyik a helyes?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?

Kérdés: A Tao-tv. 3. számú melléklete A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások részének 13. pontját alapítványok, egyesületek (közhasznú, közhasznú fokozattal nem rendelkező) esetében nem tudjuk értelmezni. Ezek a nonprofit szervezetek jellemzően vállalkozási tevékenységet nem folytatnak, bevételeik kizárólag támogatásból jelentkeznek. Kiadásaik cél szerinti tevékenység érdekében történnek, illetve más nonprofit szervezetet támogatnak. Különösen fontos ezt a kérdést most tisztázni, mert az árvízkárosultak megsegítésére sok nonprofit szervezet támogatásokat gyűjt.