2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?

Kérdés: Cégünknél napi és heti rendszerességgel van vezetői értekezlet, amelyen dolgozóink teát és kávét is fogyasztanak. 2011. évben hogyan kell elszámolni ezt a költséget? Milyen adóvonzata van és kinek kell megfizetnie?

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2010. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet kereskedelmi középárfolyamát alkalmazta. A számviteli politika 2011. 01. 01-től módosult, az MNB-középárfolyam szerinti értékelésre tértünk át. A 2010. 12. 31-én a számlavezető pénzintézet középárfolyamán nyilvántartott devizaalapú kötelezettségeinket, követeléseinket át kell-e értékelni az MNB-középárfolyamnak megfelelően, vagy csak 2011. év végén történjen meg az átértékelés, és addig a számlavezető pénzintézet közép­árfolyama szerint könyveljünk? Ha az év elején át kell értékelnünk, a különbözet pénzügyi bevételként vagy ráfordításként számolandó el?

Kérdés: A gazdasági társaság a tárgyi eszközök (ingatlanok) tekintetében élt az értékhelyesbítés intézményével. Milyen esetekben és mikortól lehet ezt megszüntetni? És azt hogyan kell dokumentálni?

Kérdés: Növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó kft. kiszerelőüzemet létesít. A nagy tételben (tartályban) megvásárolt növényvédő szert gépsoron átcsomagolja, és kisebb szerelésben továbbértékesíti a nagy- és kiskereskedelmi egységeiben. A csomagoláshoz kupakot, flakont, címkét, fóliát vásárol. A beszerzett növényvédő szer árubeszerzésnek vagy anyagköltségnek minősül? A felhasznált csomagolóanyagot hogyan könyveljük? A kiszerelt terméket saját termelésű készletként kell nyilvántartani és könyvelni? A kiszerelt termék bekerülési értékét hogyan határozzuk meg?

Kérdés: A kft. bécsi cégtől befektetési céllal aranyat, ezüstöt vásárol. Az Szt. és az Áfa-tv. szempontjából hogyan kell ezt könyvelni és nyilvántartani? Mi a könyvelés bizonylata? Hova kell könyvelni a vásárláskor azonnal fizetendő ázsiót? Ha értékesítik a nemesfémet, hova kell könyvelni a hozamot? Az ezüst eladásakor kell-e számlát kiállítani? Ha igen, hogyan?

Kérdés: Az alapanyaggal együtt érkező számlában külön nem szereplő és visszaszállításra nem kerülő raklapokat hogyan kell számviteli és adózási szempontból helyesen bevételezni, milyen értéken?

Kérdés: Változott-e a saját dolgozónak ingyenesen adott szolgálati lakás adó- és járulékvonzata 2011-ben?

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?