2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: A 3803. számú kérdésre válaszolva az utolsó bekezdésben azt írják, hogy "... és figyelembe kell venni az előleg könyvelésekor a 4661. számlára könyvelt összeget is: T 454 – K 4661." A 4661. számlának az előző könyvelési tétel miatt nincs egyenlege, akkor mit vezetünk át? Ha elírás történt, és a 4662. számla egyenlegét kell átvezetni (amin az előlegszámlán feltüntetett, forintban kifejezett levonható áfa szerepel), akkor az utolsó bekezdés utolsó mondata szerint milyen árfolyam-különbözetet kell a 4661/4662. számlákon elszámolni? További kérdésem: áfa szempontjából az eredeti kérdés szerint mi a teljes ügylet szempontjából a levonható áfa összege? Nyilvánvalóan más lesz az árfolyama az előlegszámlában szereplő levonható áfának, és más a tényleges teljesítésről szóló számlában szereplő áfának, emiatt módosítható az előlegszámla alapján levont áfa összege (különösen akkor, ha a két számla más-más áfabevallási időszakra esik)?

Kérdés: A társasháztól bérelt pince bérleti díja 2011. január 1-jétől hogyan adózik? Eddig 25% forrásadót vontunk le. Most bruttósítani kell a bérleti díjat, és úgy vonunk 16%-ot? Ehót is kell fizetni?

Kérdés: A 2011. évben önálló tevékenység keretében, tételes költségelszámolással ingatlant ad bérbe magánszemély. Probléma az értékcsökkenés alapjának meghatározása. Ugyanis az ingatlan beszerzési értéke jelentősen eltér a jelenlegi forgalmi értékétől, ez utóbbinál lényegesen kevesebb. Van-e lehetőség az értékcsökkenési leírás alapját forgalmiérték-becsléssel megállapítani? Az ingatlan és a telek értékét milyen módszerrel különítsük el, mivel a telek értéke után nem lehet amortizációt érvényesíteni?

Kérdés: Hogyan változott a telefonhasználat adózása 2011-ben, magáncélú használattal, illetve kizárólag céges használat esetén? Ha továbbszámlázzuk a 30 százalékot magánszemélynek, akkor az áfa teljes egészében levonható, és nincs egyéb adófizetési kötelezettség? Ehhez milyen nyilvántartást kell vezetni? Vagy nyilvántartás nélkül célszerűbb, ha a számla összegének 20%-a után megfizetjük az adót?

Kérdés: A 4601. kérdés alapján adott válaszban hivatkozott paragrafust 2010. 09. 27-i nappal hatályon kívül helyezték. Erre hivatkozva szállítónk e-mailen PDF formában kívánja a továbbiakban a számlát részünkre megküldeni. Helyesen jár el?

Kérdés: Ügyfelünk közhasznú társaság volt, társasági szerződésének módosítása révén nonprofit kft.-ként működik tovább, változatlanul közhasznú besorolással. A 2009. évi csekély mértékű vállalkozási tevékenysége után társaságiadó-kötelezettsége keletkezett kamatbevételből. Jól értelmezzük-e az 1990. évi C. tv. 3. §-ának (2) bekezdését, hogy emiatt 2010-ben iparűzésiadó-kötelezettsége keletkezik? Ha igen, akkor az iparűzésiadó-alapba csak a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevétel tartozik bele, és a közhasznú tevékenységből származó árbevétel nem része az iparűzésiadó-alapnak? A kizárólag közhasznú tevékenységet végző nonprofit kft.-nek kell-e kommunális adót fizetnie?

Kérdés: 1. A 39/2010. Korm. rendelet 2010. május 1-jétől hatályos. Mit jelent ez az elszámolhatóságban? Azaz a május 3-án elszámolandó áprilisi bérletet már az új rendelet szerint kell elszámolnom? 2. Az átutazó munkába járók helyi bérlete az új rendelet szerint már nem számolható el munkába járásként? Az, aki gödi lakos, Érdre jár dolgozni, kénytelen bp.-i helyi bérletet váltani. Ebben az esetben a helyi bérlet már nem számolható el? 3. A rendelet 7. §-a nyilatkozattételt ír elő. Ezt a nyilatkozatot minden egyes havi elszámoláshoz meg kell tenni, vagy elegendő egyszer, és az "él" mindaddig, amíg nincs a lakhelyben változás?

Kérdés: A NYESZ-R számlával kapcsolatban kérem a segítségüket. A 2009-ben ezzel kapcsolatban részletesen elemezték a szabályokat. Kérdésem: 2010-ben változott-e a szabály a nyugdíjszolgáltatás definícióját illetően, vagyis nyugdíjasként a számlanyitást követő 3. évben bármikor (vagy azt követően) megszüntetett számla nyugdíjszolgáltatásnak minősül-e, vagy felülírja az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 6.6.c pontja, vagyis csak 3. évfordulónapot követően? Pl.: 2008. novemberben induló, 2011. januárban megszüntetett számlánál.

Kérdés: Cégünk magyarországi vállalkozásként csak telephelyet létesít Izraelben, és ez alapján adózik ott. Ebben az esetben a magyarországi könyvelésben kell-e szerepeltetni a külföldön keletkező költségeket, vagy azt csak az izraeli szabályok szerint kell elszámolni?

Kérdés: Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!