Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerint ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). Tehát ingatlan jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Üzemanyag-megtakarítás adóztatása

Kérdés: Adóköteles jövedelemnek minősült-e az 1998-2000. évek közötti időszakban a munkáltató által az alkalmazottnak üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg, ha azt nem a gépjármű vezetője kapta? Az általam képviselt társaság az Szja-tv. [25. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján] adta lehetőséggel élve, 1998. évi taggyűlési határozata alapján – a társaság által üzemeltetett gépjármű használatára tekintettel – üzemanyag-megtakarítást fizetett ki 1998. november és 2000. január közti időszakban három munkaviszonyban lévő ügyvezetője (akik egyben tagok is) részére úgy, hogy egyikük sem vezette az érintett gépkocsit. Az Szja-tv. az érintett időszakban nem határozta meg a "használatára tekintettel" fogalmát.A később megjelent állásfoglalásokba a "használó" fogalma bekerült, de annak pontos tartalmát azok sem határozták meg. Véleményünk szerint a gépjármű kizárólagos használója nem a gépkocsi vezetője, hanem a társaság, mely a gépjárművet kizárólag a vállalkozás érdekében bevételszerző tevékenysége során használja. Elsőként a 2001. január 1-jétől hatályos Szja-tv. tartalmazza egyértelműen, hogy a gépjármű vezetője kaphatja adómentesen az üzemanyag-megtakarítás összegét. A tárgyban kiadott, és egymást is kiegészítő állásfoglalások, valamint a törvény ezen részének 2001. 01. 01-től hatályos módosítása is azt igazolják, hogy nem volt egyértelmű a korábbi szabályozás. A 2000. év májusában megjelent 65/2000. sz. APEH iránymutatás megjelenése után már várható volt a törvény változása, ezért 2000 júniusától már csak a gépkocsivezetők részére fizettünk üzemanyag-megtakarításért.Önrevíziót emiatt a korábbi időszakra nem végeztünk, tekintettel arra, hogy a társaság a kifizetést megelőzően ez ügyben kiadott rendelkezéseket vette figyelembe. Vagyis a társaság annak megfelelően döntött, és jóhiszeműen járt el. Kérem az előbbiekben leírtak megerősítését.
Részlet a válaszából: […] ...fizethet ki számukra adómentesen, amekkora az adott járműnél (kinek-kinek az általa használtnál) mutatkozik.A 2001. január 1-jétől változó szabályok alapján nem számít bevételnek a gépjármű vezetőjénél, így nem kell igazolni az üzemanyag-megtakarítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Reklámszolgáltatás vagy közös üzemeltetés

Kérdés: Országos hálózattal rendelkező üzletlánc a beszállító nagykereskedelmi cégekkel kötött szerződésben fix összegű reklámköltség-hozzájárulást kér, amit időszakonként számláz. Ezzel finanszírozza az üzletlánc időszakonként megjelenő szórólapjait, amelyeken a beszállító neve nincs feltüntetve. Az üzletlánc beszállítóinak reklámszolgáltatást végez? Vagy közös üzemeltetésről van szó? Esetleg nem számlázott engedményről?
Részlet a válaszából: […] ...mivel nem tartalmazza a szerződésnek megfelelően a gazdasági művelet tartalmának leírását (megjelölését), a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatait. A szolgáltatások számlázásával szemben is alapvető követelmény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Kettős könyvvitel és a pénzforgalmi szemlélet

Kérdés: 2003. december 31-ig egyszeres könyvvitelt vezető pénzforgalmi szemléletű bt. a kettős könyvvitelre történő áttéréssel marad-e pénzforgalmi szemléletben?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy nem maradhat. A kettős könyvvitelnek éppen az a lényege, hogy az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja, rögzíti, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Adóköteles termékértékesítés tárgyi adómentes lesz

Kérdés: A fogtechnikusok termékértékesítésének jelentős része 2004-től átkerült a tárgyi adómentes körbe. A korábban beszerzett tárgyi eszközeikre kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése szerinti arányosítást?
Részlet a válaszából: […] ...termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik, és még nem telt el a rendeltetésszerű használatbavétel évét követő 4 év, ingatlan esetén 9 év.Amennyiben a fogtechnikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Vásárlói pontok beváltásakor kapott ajándék számlázása

Kérdés: Pontakció keretében a csak pontokért adott ajándéktárgy esetén az engedményekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Kell-e az átadásnál számlát helyettesítő okmányt kiállítani? Milyen társaságiadó-, illetve áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...számla a bizonylata annak, hogy a készletcsökkenés az eladott áruk beszerzési értékeként, illetve a saját termelésű készletek állományváltozásaként elszámolható legyen, ezen bizonylat (tehát a számla) nélkül a készletcsökkenést a térítés nélküli átadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Térítés nélkül átvett földhasználati jog elszámolása

Kérdés: A kft. magánszemélytől átvesz térítés nélkül földhasználati jogot. Az átadásnál nincs könyv szerinti érték. Mi számít piaci értéknek? Milyen értéken vegye nyilvántartásba a kft. az ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jogot?
Részlet a válaszából: […] ...az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruházással történő megszerzése esetén az épület új tulajdonosát a földhasználati jog változatlan feltételekkel illeti meg. Ebből lényegében az következik, hogy a földhasználati jog értéke az épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával

Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
Részlet a válaszából: […] ...3 millió forint eladási árat, így az éves eredményben a részesedésértékesítés valójában pozitív eredménnyel járt. És ezen nem változtat az a körülmény, hogy a kapott osztalék összegével az adózás előtti eredményt csökkenteni kell.Itt kell megjegyezni, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Felújítás vagy karbantartás

Kérdés: A részvénytársaság tárgyi eszközei között nyilvántart egy 1936-ban épített üzemcsarnokot. Az üzemcsarnok tetejére az eredeti építés alkalmával világító ablakokat építettek be. A világító ablakok korrodálásából adódó tetőbeázások megszüntetésére, az esővíz elvezetésére poliészter hullámlemez került a tetőre, összesen 6 millió forint értékben. A fenti munkálatok elvégzése karbantartásnak vagy felújításnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...Felújításnak az ablakok cseréje akkor minősíthető, ha azok az eredetitől eltérő funkciót is szolgálni fognak (például minőségi változást eredményez a hőháztartásban, nagyobbakra cserélik ki azokat, hogy az üzemben több fény legyen stb.), és ezáltal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Karbantartás vagy felújítás

Kérdés: Hogyan minősítsük a meglévő üzleti ingatlanokon, vendéglátóegységeken végzett következő munkákat:- az üzleti ingatlan teljes külső vakolását a meglévő vakolat 80-100 százalékának leverésével, esetleg a külső nyílászárók egyidejű cseréjével,- az üzleti ingatlan tetőhéjazatának cseréjét (a tetőcserép 100 százalékának cseréjével, a tetőcserép 60-80 százalékának cseréjével és a tetőléc 30-60 százalékának cseréjével,- palafedés cseréje tetőcseréppel és fordítva, lapos tető teljes szigetelésének cseréje),- külső nyílászárók (ajtók, ablakok) cseréjét?
Részlet a válaszából: […] ...nyílászárókkal történt a csere (például faszerkezetű, hagyományos ablakokat faszerkezetű, az előzővel azonos megoldású, alapvetően változatlan méretű, üvegezett ablakokkal cserélik ki), azaz a csere nem minősíthető korszerűsítésnek.Az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
1
195
196
197
234