Elhatárolt veszteség igénybevétele végelszámolás alatt

Kérdés: A gazdasági társaság (alapítás ideje: 2005. 08. hó) 2008. október 1-jétől végelszámolás alatt áll. A 2008. 09. 30-i fordulónappal készített beszámolója szerint az adózás előtt eredménye -60 millió Ft. A végelszámolási időszak alatt (2008. 10. 01.-2009. 01. 31. között) kb. 1 millió Ft adózási eredménye lesz. A kft.-nek a végelszámolási időszakot lezáró beszámolója elkészítésekor a -60 millió Ft-os veszteséget el lehet-e határolni a végelszámolási időszak alatt képződött pozitív (1 millió Ft) eredmény terhére?
Részlet a válaszából: […] ...-az általános előírások alapján határozza meg az adóalapját. Ebből következően akorábbi adóévekben jogszerűen elhatárolt veszteséggel jogosult csökkenteniadózás előtti eredményét.Itt jegyezzük meg, nincs szó a kérdésben arról, hogy akft.-nek milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Adótartozás rendezése bt. megszűnésekor

Kérdés: A betéti társaság végelszámolással megszűnik. A társaságnak pénzeszköze nincs, adótartozását (a beltag járulékait) csak a beltag tulajdonostól kapott pénzből tudja kifizetni. A beltag által befizetett összeg tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, és mivel visszafizetésre nem számíthat, elengedettnek kell-e tekinteni? Fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet tagikölcsönnek tekinteni. A beltag a Gt. hivatkozott előírásai szerintifelelősségét teljesíti akkor, amikor a társaság veszteségét rendezi. Éppenezért a beltag által befizetett összeget – mint kártérítést – kell a bt.-nélelszámolni az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Árfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?
Részlet a válaszából: […] ...valóbanrealizált eredménynek kell tekinteni, azt a későbbiek során (az adott esetbenaz év végi értékeléskor) keletkező árfolyamveszteséget korrigáló tételként nemszabad számításba venni, azaz annak összegével az év végén elszámolandóárfolyamveszteség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Devizás követelések, kötelezettségek értékelése év közben

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműenkövetkezik, hogy a konkrét gazdasági eseményhez kapcsolódó árfolyamnyereségetmás gazdasági eseményhez kapcsolódó árfolyamveszteséggel nem lehet összevonni(ez alól csak a mérleg-fordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyam-különbözet akivétel, de ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Tehergépkocsi-vezetők napidíja forintban

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban részt vevő tehergépkocsi-vezetők részére a munkáltató külföldi kiküldetés címén a napidíjukat forintban szeretné kifizetni. Mi a helyes eljárás a kifizetéssel kapcsolatban? Milyen árfolyamot kell alkalmazni akkor, ha a napidíj kifizetése havonta, utólag a tárgyhavi bérelszámoláskor esedékes?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadónak a befizetését követően a4713. számla egyenlegét árfolyam-különbözetként (az adott esetbenárfolyamveszteségként) kell elszámolni (T 8762 – K 4713).Amennyiben a társaság a munkavállalóval történő megállapodásalapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Végelszámolás, követelés esetén

Kérdés: A bt. 2009-ben végelszámolással – saját elhatározásból – meg akar szűnni. A 2008. évi mérlegében: a tárgyi eszközök nulla értéken (bruttó 4500 E Ft), követelések 5000 E Ft (ebből 5000 E Ft behajthatatlan), pénzeszközök 1000 E Ft. Saját tőke 6000 E Ft (ebből jegyzett tőke 1500 E Ft, eredménytartalék 4500 E Ft). Mi a teendője a bt.-nek, ha a követelést az adós felszámolását végző felszámoló nem minősíti behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősíti, továbbá ha a bt. a tárgyi eszközt 1400 E Ft +áfáért értékesíti? A vagyonfelosztási javaslatban hogyan kell szétosztani a saját tőkét? Lesz a vállalkozásból kivont jövedelem is osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítik (abban az időszakban, amikor a követeléstbehajthatatlanként leírták!), akkor a mérleg szerinti eredmény 3600 E Ftveszteség lesz, az eredménytartalékba történő átvezetés után, a pozitív előjelűeredménytartalék összege 900 ezer Ft. Feltételezve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Követelésengedményezés vagy tartozásátvállalás

Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?
Részlet a válaszából: […] ...árát (a 30 millió Ft-ot) pedig egyéb bevételként mutatja ki az egyébkövetelésekkel szemben, és így a különbözet (24 millió Ft) veszteség, ami az"L" kft. eredményét csökkenti;– "CS" kft. a követelés vételárát az egyéb követelésekközött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Részesedés veszteséges társaságban

Kérdés: Társaságunknak részesedése van egy külföldi vállalkozásban, amely veszteséges gazdálkodása miatt megszűnik. A külföldi társaság tagjainak a taggyűlési határozat értelmében – a ki nem egyenlített tartozásokra – nagyobb összeget kell befizetni. A külföldi társaság – előzetes adatok alapján – elveszítette vagyonát. Le kell értékelni a társaságban lévő részesedésünket nullára? A befizetett összeget minek kell tekinteni? Az módosítja a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi cégjegyzékből nem vezetik ki. A külföldi társaság taggyűlése is hozhat olyan határozatot,mely szerint a tagok a társaság veszteségének a fedezetére pótbefizetéstkötelesek teljesíteni. A társaság tagjának – Önöknek – az ilyen jogcímenátutalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] ...Ft) árfolyamnyereség, könyvelése: T 353 – K 9762;– az eladónál az árfolyam-különbözet (290-288 = 2 Ft/euró,összesen 400 Ft) árfolyamveszteség, könyvelése: T 8762 – K 368.A teljesítésről kiállított számla szerint az ellenérték 3000euró+áfa. A teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Tulajdoni részesedés kivezetése

Kérdés: A társaságnak tulajdoni részesedése van egy kft.-ben. A kft. saját tőkéje veszteség miatt jelenősen csökkent. Ezért a tulajdonos 2006-2007. években értékvesztést számolt el. 2008. évben a kft. ellen felszámolási eljárást indítottak a hitelezők. A felszámoló arról nyilatkozott, hogy a kft. vagyona várhatóan nem fedezi a tartozásokat. A tulajdonos társaságnak ki kell-e vezetnie a nyilvántartásból a részesedést, vagy elegendő értékvesztést elszámolnia a felszámolási eljárás lezárásáig? Társasági adó alapjánál a 2006-2007. évi értékvesztés csökkenti-e az adóalapot, a 2008. évi elszámolás módosítja-e az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kft.-ben lévő részesedést a könyvviteli nyilvántartásokbólcsak akkor lehet kivezetni (megszüntetni), amikor a kft. felszámolásabefejeződött, és a kft.-t a cégbíróság a cégjegyzékből törölte. Így a tulajdonosnak a kft. üzletrészéhez kapcsolódóan 2008.évben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.
1
56
57
58
87