Elhatárolt veszteség kimutatása az adóbevallásban

Kérdés: Az elhatárolt veszteség adózás előtti eredménycsökkentésének feltétele-e, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő tételek első sorának a) oszlopában feltüntesse az adózó a továbbvihető veszteséget? Fel kell-e tüntetni abban az évben is, amikor nem él levonási lehetőséggel? Elegendő-e analitikus nyilvántartásban vezetni a továbbvihető veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...adóbevallás akkor hibátlan, ha az adatok a kitöltésiútmutatónak megfelelően szerepelnek benne. Ezért minden évben, amikor olyanveszteséget tart nyilván az adózó, amelyet a későbbiekben le kíván vonni azadózás előtti eredményből, az adatot fel kell tüntetni. Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.
Kapcsolódó címkék:  

Káresemény utáni javítási költségek elszámolása

Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?
Részlet a válaszából: […] ...kár, káresemény miatt terhelik az adotttársaságot. Ezen károk, káresemények miatti kifizetések az adotttársaság számára egyértelműen veszteség jellegű tételek.A fentiekben leírtakon nem változtat az, ha a kár,káresemény biztosított vagyontárgyban következik be, s hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kártérítés továbbhárítása

Kérdés: Jogerős bírósági határozat a kft.-t nagy összegű kártérítésre kötelezte 2004-ben. A kft. ezen kártérítést továbbháríthatja a nagykereskedő cég felé. Mivel 2004-től az Szt. szerint a kft.-nek akkor is kell könyvelnie, ha nem történt fizetés, emiatt a mérleg szerinti eredménye veszteség lesz. Elhatárolhatja-e a kft. az általa fizetendő kártérítést olyan mértékben, amilyen mértékben azt a nagykereskedelmi cégtől meg fogja kapni?
Részlet a válaszából: […] ...nincs jogcím aráfordításként elszámolt kártérítés összegének az időbeli elhatárolására.Általános számviteli követelmény, hogy a veszteséget a felmerülés időszakábankell elszámolni, sőt a céltartalékképzéssel még a várható veszteséget is.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: Egy magyar kft. németországi jogi személy tulajdonosától üzletrészt vásárol vissza. A visszavásárlási érték jelentősen meghaladta az üzletrészre jutó saját tőke összegét, de az eredménytartalék fedezetet nyújtott rá. Az üzletrész bevonásakor a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg eredményez-e adóalapot növelő tételt, ha a magyarországi kft.-nek Németországban fióktelepe van? A rendkívüli ráfordítás megosztható-e a magyar kft. és a fióktelep között?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban lévőnek, így annak összegével az adózáselőtti eredményt növelni kell.A németországi tulajdonostól jelentős veszteséggel történőüzletrész-visszavásárlás a tulajdonosok döntésének eredménye, a Németországbanlévő fióktelephez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címke:

Értékcsökkenési leírás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó tárgyi eszközei után nem számol értékcsökkenési leírást, mivel nem kívánja veszteségét növelni. Nyereséges tevékenység esetén elszámolhatja-e az ÉCS-t, vagy a leírási időt ki lehet tolni, vagy úgy kell tekinteni, mintha már el lett volna számolva?
Részlet a válaszából: […] ...tehát naptári évre vonatkozik. Ha az egyéni vállalkozó tárgyieszközei után nem számol el értékcsökkenési leírást, mivel nem kívánjaveszteségét növelni, úgy azt a következő adóévre (évekre) nem viheti át,leírási időt nem lehet kitolni, tehát úgy kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Elhatárolt árfolyamveszteség rendezése

Kérdés: Társaságunk rendelkezik külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz kapcsolódó kötelezettséggel. A mérleg-fordulónapi értékelések során a nem realizálódott árfolyamveszteség időbelileg elhatárolásra került. A 2003., illetve a 2004. évi mérleg-fordulónapi értékelés során keletkező összevont – jelentős összegű – árfolyamveszteséget öszsze kell-e, illetve össze lehet-e vezetni az előző években az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott – beruházáshoz kapcsolódó – nem realizált árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] ...szóló, beruházáshoz kapcsolódó tartozások esetén atárgyévben, a mérleg-fordulónapi értékesítésből adódóan keletkezettárfolyamveszteséget időbelileg elhatárolni. Valójában csak akkor, ha amérleg-fordulónapi értékelés összevont eredménye árfolyamveszteség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Ptk., a Gt. és az Szt.előírásait kell figyelembe venni. A Ptk. a közhasznú társaságok átalakulásáróla 60. §-ban úgy rendelkezik, hogy közhasznú társaság gazdasági társasággá nemalakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...az eredményre gyakorolthatása pénzmozgással még közvetlenül nem járt.1. Adózás előtti eredmény sor, ha nyereség, akkor (+), haveszteség, akkor (-).Az Szt.-ben megadott cash flow-kimutatás séma első tétele.Ebbe a sorba azonban az Eredménykimutatás hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címke:

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...között kimutatni.Leszállítási határidős ügyletek esetében az ügylet zárásakor– az eladó értékesítést számol el, nyereséggel vagyveszteséggel annak függvényében, hogy az eladott pénzügyi instrumentum, egyébáru milyen bekerülési értéken szerepel a könyveiben,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Deviza értékesítése határidős árfolyamon

Kérdés: Társaságunk árbevételének többsége exportból származik. Az árbevétel, de a nyereség nagyságrendjét jelentősen befolyásolja a deviza árfolyamának alakulása. A kedvező árfolyam elérése érdekében a várható exportból befolyó devizát – olyan időpontban, amikor úgy ítéljük meg, hogy a határidős árfolyam kedvezőbb, mint a várható tényleges árfolyam – határidősen eladjuk. Például jelenleg az euró árfolyama 250 Ft. 2006 februárjában várható 1 millió eurós bevételt határidősen eladjuk 255 Ft/euró árfolyamon. Milyen ügyletről van szó ebben az esetben, ha az export folyamatos és nagyságrendje is stabil? A 2005. évi beszámoló készítése során van-e teendő? Mit kell könyvelni, ha a határidős ügyletet ellenügylet kötésével 2005-ben lezárjuk, és a lezárás nyereséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...kötési ára (255 Ft/euró) különbözetében, mint a pénzügyi műveletekközött elszámolásra kerülő árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség [T 384 -K 389 a 255 Ft/euró árfolyammal kapott forintösszeg, T 389 – K 386 az eladotteuró bekerülési (könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
72
73
74
89