Szoftverapplikáció használati díjának áfamentessége

Kérdés: Cégünk futárpostai szolgáltatás nyújtásával foglalkozik. A kézbesítések során, a szerződött partnereink megbízásából a címzettektől az utánvéteket készpénzben és bankkártyával is beszedjük. A bankkártyás fizetések lebonyolításához igénybe veszünk egy szoftvert, mely egy applikáció segítségével teszi lehetővé a bankkártyás fizetést a saját tulajdonunkban lévő eszközökön. Acég, amely működteti számunkra a szoftvert, mely lehetővé teszi a futárjaink számára a bankkártyás fizetési módhoz kapcsolódó applikáció használatát, számunkra utólag, az applikáció használata mértékében, "terminálbérleti díjként" számlázza le a szolgáltatását. A szolgáltatás mértékének alapját az képezi, hogy adott hónapban, adott munkanapokon hány futár használta az applikációt. Abban kérném az állásfoglalásukat, hogy a szolgáltató jogosult-e ezen szolgáltatását áfamentesen számlázni felénk?
Részlet a válaszából: […] bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. A számla kötelező tartalmi elemeit az Áfa-tv. 169. §-a határozza meg, melynek m) pontja úgy rendelkezik, hogy adómentesség esetében kötelező feltüntetni a jogszabályi vagy a közös hozzáadottérték­adó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (Héa-irányelv) vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozást vagy bármely más, de egyértelmű utalást arra vonatkozóan, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól.Amennyiben tehát Önök befogadtak egy számlát az adott ügylethez kapcsolódóan, akkor azon a számla kiállítójának egyértelműen fel kellett tüntetnie az adómentesség okát. (Amennyiben a befogadott számla ilyen hivatkozást nem tartalmaz, a számla javítása/módosítása indokolt.)A termékértékesítés alaptényállását az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint termék értékesítése a birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. Aszolgáltatások fogalmát az Áfa-tv. 13. §-a negatív módon határozza meg amikor úgy rendelkezik, hogy szolgáltatásnyújtás minden olyan ügylet, amely az Áfa-tv. értelmében nem termékértékesítés. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdésének a) pontja pedig egyértelműen szolgáltatásnak minősíti a vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedését. Az Áfa-tv. csak a hardverek beszerzését, illetve értékesítését tekinti termékbeszerzésnek, termékértékesítésnek, a szoftverek mint vagyoni értékű jogok rendelkezésre bocsátása szolgáltatás igénybevételének, illetve szolgáltatásnyújtásnak minősül.Véleményünk szerint tehát, ha a szoftver mások által történő hozzáférésének ellenérték fejében történő engedélyezése (letöltés) történik, akkor az ügylet az Áfa-tv. szerinti vagyoni értékű jog időleges átengedésének (használatának), azaz szolgáltatásnyújtásnak minősül, tekintettel arra is, hogy egyrészt applikáció esetén nem beszélhetünk birtokba vehető dologról, másrészt az eszköz, amin az applikáció "fut", saját tulajdonú (a kérdésében leírtak szerint).Egy adott gazdasági tevékenység közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel az Áfa-tv. 85-86. §-ai alapján mentesülhet az adófizetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.
Kapcsolódó címkék:    

USD-ért vásárolt részesedés nyilvántartása

Kérdés: Az adott belföldi társaság forintban vezeti a könyvelését. Ez a társaság 2021-ben egy külföldi társaságban fennálló részesedést vásárolt 600.000 USD-ért (a bekerülési érték devizában az anyavállalatnál), és így annak 100%-os anyavállalatává vált. Amegvásárolt részesedés névértéke, euróban meghatározott jegyzett tőkéje 10.000 euró. Az Szt. szerint a külföldi pénzértéken kifejezett részesedések értékét a mérlegfordulónapi választott árfolyamon számított forintértékre kell átértékelni az üzleti év végén. Emellett egy részesedés devizás tételnek történő minősítését az határozza meg, hogy a részesedés névértéke milyen pénznemben van meghatározva. Hogyan kell meghatározni a részesedés év végi forintértékét az adott körülmények ismeretében? 10.000 eurót kell átszámítani a fordulónapi árfolyammal, és egy nagy összegű árfolyamveszteséget elszámolni? Amennyiben igen, ez nem sérti a megbízható és valós kép követelményét a 2021. évi beszámoló tekintetében?
Részlet a válaszából: […] értékelni.Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, az üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár). Devizáért vásárolt részesedés esetén – forintban történő könyvvezetés mellett – az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint annak a bekerülés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon forintra átszámított értéke.A kérdés szerint tehát az adott részesedés bekerülési értéke 600.000 USD forintra átszámított értéke. Mivel a külföldi társaság – a kérdésből ez következik – euróban vezeti a könyveit, a részesedés USD-ben meghatározott vételárát célszerű már a vételkor (keresztárfolyamon) euróra átszámítani, és euróban nyilvántartani, és az átszámított euró szerinti vételárát az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint forintban meghatározni és könyvelni.Év végén az euró bekerüléskori, illetve mérlegfordulónapi választott árfolyamának különbözetével kell a részesedés forintban kimutatott értékét módosítani, a különbözetet kell – jellegének megfelelően – árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként elszámolni. Ez éppen a megbízható és valós összkép követelményéből következik.A választ adó számára megdöbbentőnek tűnik a jegyzett tőke közel 60-szoros összegében meghatározott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
Részlet a válaszából: […] rendezvényszervező cég szolgáltatása, ha nem foglalja magában ez a szolgáltatás az ökör vétel­árát, az ökörsütést végzők bér- és egyéb költségeit, a felszolgált egyéb ételek, italok és biztosított szolgáltatások költségeit, akkor természetesen az is, továbbá a társaság készleteiből= felhasznált vásárolt anyagok, áruk, esetleg saját termelésű készletek,= és mindezek előzetesen felszámított, illetve fizetendő áfája.A társaság saját készleteiből történő felhasználások elszámolása:– a felhasznált vásárolt készleteket közvetlenül kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 552 – K 21-22, 26),– a felhasznált saját termelésű készleteket először= közvetlen önköltségen áruvá, illetve vásárolt szolgáltatássá kell átminősíteni: T 261, 271 – K 582, T 476 – K 261, 271, T 552 – K 476, és utána személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolni,= a készletfelhasználásból elszámolt személyi jellegű egyéb kifizetésekre fizetendő áfát külön fel kell számítani: T 552 – K 467.Az Szja-tv. 70. §-ának (4) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem, amelynek – az adott esetre jellemző – költségeit a fentiekben részleteztük. Ezek együttes összegének 1,18-szorosát kell adóalapnak tekinteni, és az adóalapra felszámított– 15 százalék személyi jövedelemadót,– 13 százalék szociális hozzájárulási adóta juttatás hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetőnek megfizetnie.Az Szja-tv.-ben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás a Tao-tv. 3. számú melléklete B/16. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül. Így annak összegével az adózás előtti eredményt nem kell növelni.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint: Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Kutatás-fejlesztés költségei támogatásának elszámolása

Kérdés: A cím szerinti témával részletesen foglalkozik lapjuk 175. számában a 3670. kérdésre adott válasz, amely azt tartalmazza, hogy amíg a projekt ténylegesen felmerült közvetlen költségei nem haladják meg a kapott támogatás összegét, addig nem aktiválhatók a közvetlen költségek, azok összegével a támogatás halasztott bevételét kell csökkenteni. Ez az elszámolás az Szt. mely előírásából következik, illetve miért tér el az elszámolás a támogatásból beszerzett eszközök elszámolási szabályaitól, ahol a teljes bekerülési értéket aktiválni kell, nemcsak a támogatással ellentételezett összeget? (A két elszámolás eredményre gyakorolt hatása ugyan azonos, de eltérő eszközértéket és passzív időbeli elhatárolásokat eredményeznek.)
Részlet a válaszából: […] eszközként kellene kezelni.Azon – úgy véljük – nem kell vitatkozni, hogy a kísérleti fejlesztéshez kapott támogatás nem minősíthető fejlesztési célú támogatásnak, az egyértelműen az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás, amelyet az egyéb bevételek között kell elszámolni, ha annak a pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, illetve a támogatással való elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént.Nyilvánvaló, hogy a támogatással való elszámolás előtt kapott összeget támogatási előlegként kell kimutatni.A támogatóval kötött megállapodásban kell rögzíteni, hogy a támogatottnak a támogatással mikor és hogyan kell elszámolnia. A támogatás egy-egy része – megállapodás kérdése – köthető a kísérleti fejlesztés egyes szakaszaihoz is, de köthető a kísérleti fejlesztés egészéhez is.Ha a támogatásról való elszámolás kötelezettsége a kísérleti fejlesztés egyes szakaszaihoz kapcsolódik, akkor ezen szakaszokhoz kapcsolódó és jóváhagyott támogatás összegét egyéb bevételként el kell számolni, az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében a támogatáshoz kapcsolódó költségeket pedig nem lehet aktiválni. A kérdésben hivatkozott válasz lényegében az előbbiekből következik.Amennyiben a támogatást a kísérleti fejlesztés egészének megvalósulásához kötötték, akkor a kísérleti fejlesztés egészéhez kapcsolódó és jóváhagyott támogatást az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján egyéb bevételként el kell számolni, a ténylegesen felmerült és aktiválandó (aktiválható) kísérleti fejlesztés költségeként csak a támogatással csökkentett összeg mutatható ki.A kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó támogatás csak akkor számolható el a tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó támogatással azonos módon, ha a támogatóval kötött megállapodásban (szerződésben) azt a támogató fejlesztési célú támogatásnak minősítette.A kísérleti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címke:

Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] következik, hogy a bérbeadás bevételét terhelő, bevételéhez kapcsolódó forrásadót is ugyanazon az árfolyamon kell forintra átszámítani, mint amilyen árfolyamon az árbevétel, a külföldi céggel szembeni követelés meghatározása történt, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.A pénzügyi teljesítéskor – helyes elszámolás mellett – feltételezhetően a román céggel szembeni követelés számlán keletkezik árfolyam-különbözet. De ez a követelés már a forrásadóval csökkentett, így a forrás­adóhoz nem, csak a követeléshez kapcsolódik a követelés kiegyenlítésekor az árfolyam-különbözet. Így nem változtatja meg a forrásadó összegét.Könyvelési tételek:– a számlázott bérleti díj könyvelése a teljesítéskori devizaárfolyamon: T 316 – K 93-94;– a forrásadó tervezett összege az árbevétel-elszámolás devizaárfolyamán: T 8912 – K 316;(ha a tényleges forrásadó eltérne a tervezettől, akkor a tervezettet a tényleges devizaértékre kell helyesbíteni);– a forrásadó könyvelése után a külföldivel szembeni követelés számlán a külföldivel szembeni, pénzügyileg rendezendő követelés marad;– a forrásadó összegével csökkentett ellenérték átutalásakor: T 386 – K 316, a pénzügyi rendezéskori devizaárfolyamon;– a 316. számlán maradó összeg, az árfolyam-különbözet rendezése: árfolyamnyereség esetén: T 316 – K 9762, árfolyamveszteség esetén: T 8762 – K 316.Véleményünk szerint, válaszunkból következik, hogy a kérdésben leírt gyakorlatuk nem egyeztethető össze a számviteli törvény tételes előírásával.Romániai bérbeadás esetén is minden számlát külön-külön (tételesen) kell könyvelni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] napjaiban megtörténhet, itt a mérlegkészítés időpontja lehet pl. január 3-a;– devizapénzeszközöknél a mérlegfordulónapi árfolyamon történő értékelésnél a mérlegkészítés időpontja lehet január 5-e;– a készletről felvett leltárak helyes értékelése más-más mérlegkészítési időpontot igényel, ha vásárolt készletekről van szó (függ a szállítói számlákra való várakozás időintervallumától), illetve saját termelésű készletről (függ a közvetlen önköltség megállapításának módjától, gyakorlatától), mindkettőnél a készletek használhatósága minősítése technikájától (kell-e értékvesztést elszámolni?);– követelések esetében a mérlegkészítés időpontját alapvetően az határozza meg, hogy mennyi idő kell a vevők (az adósok) minősítéséhez, a piaci helyzet megítéléséhez, függ attól is, hogy a követelés forintban vagy devizában van, a vevőnkénti tételek egyeztetése milyen formában történik, és egyáltalán megtörtént-e;– szállítók esetében egyszerűbb a helyzet, ha a beszerzés belső dokumentálása, a szállítói számlák fogadása és igazolása összhangban van; stb.Természetesen a mérleg egyes tételeihez kapcsolódó, egymáshoz közel lévő mérlegkészítési időpontok összevonhatók. Egyetlen időpontra történő összevonással azonban nem lehet egyetérteni.A kérdés szerinti 03. 31-ével sem, mert ez azt jelenti, hogy a mérleg minden tételéhez kapcsolódó bizonylatot figyelembe kell venni a mérlegtételek értékelésénél (és ez a piaci érték meghatározása során bonyolulttá teszi a munkát), mérlegelni, hogy a mérleggel lezárásra kerülő üzleti évet,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész visszavásárlása, bevonása

Kérdés: A társaság 8000 E Ft-ért vásárolja vissza a személyesen már nem közreműködő tagok üzletrészeit. Az alapításkori törzsbetétek összege 370 E Ft. (Ebből a 370 E Ft-ból visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása miatt 740 E Ft lett.) Jegyzett tőke 5050 E Ft, eredménytartalék 165.000 E Ft. Szabályosan járunk-e el akkor, ha 370 E Ft névértékkel csökkentjük a jegyzett tőkét? A névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel csökkentjük az eredménytartalékot is? A tőkeleszállítással egy időben legalább 370 E Ft tőkeemelést hajtunk végre az eredménytartalék terhére? Növelnünk kell-e a 2022. évi kivaalapot, és ha igen, milyen összeggel? A társaság 2015-től kivaalany. Kifizetés előtt milyen közterhei vannak a 8000 E Ft-os összegnek?
Részlet a válaszából: […] jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót megállapítania, bevallania tagonként és befizetnie;-a tagonként megállapított jövedelem adókkal csökkentett összege fizethető ki a tagoknak az üzletrészek visszavásárlási értékeként.A visszavásárolt üzletrészek könyvelése-a visszavásárlási értéken: T 3731 – K 4792;-a visszavásárlási érték átvezetése az eredménytartalékból a lekötött tartalékba: T 413 – K 414.A visszavásárolt üzletrészeket átadó tagok jövedelmének megállapítása után a tag jövedelmét terhelő-személyi jövedelemadó: T 4792 – K 462;-szociális hozzájárulási adó: T 4792 – K 468-08;-a tagoknak kifizetendő összeg: T 4792 – K 384, 381.Az előbbiek eredményeként a visszavásárolt üzletrészek a forgóeszközök között szerepelnek, a 3731. számlán.A Ptk. külön nem szabályozza, hogy ha a visszavásárolt üzletrészeket nem értékesítik, térítés nélkül nem adják át a megmaradt tagoknak, akkor mi történhet azokkal. Pontosabban azt írja elő, hogy azokat be kell vonni, de a bevonás technikájáról nem szól. Így a bevonás a tőkeleszállítás szabályai szerint történhet. Ehhez módosítani kell a társasági szerződést, rögzítve a törzstőkecsökkentés mértékét (a visszavásárolt és bevont üzletrészek névértékének megfelelő összeg, a kérdés szerinti esetben ez a térítés nélkül adott üzletrészekkel együtt értelmezendő, tagonként 740 E Ft).Amikor a törzstőkecsökkentést a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, akkor az Szt. 35. §-ának (10) bekezdése alapján könyvelendő:-a bevont üzletrészek névértékének megfelelő összeg: T 411 – K 3731 (ez nem 370 E Ft, üzletrészenként minimum 740 E Ft, egy-egy tagnak csak egy üzletrésze lehet, a térítés nélküli átadáskor nem új üzletrészt kapott a tag, a meglévő üzletrészének a névértéke növekedett);-a bevont üzletrészek visszavásárlási értéke és névértéke közötti különbözet összegével az eredménytartalék csökken: T 413 – K 3731;-az előbbi tétellel egyidejűleg a lekötött tartalék feloldása, a lekötött összeg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címkék:    

Fejlesztésre kapott támogatás vagy tőketartalék

Kérdés: Cégünk VP3-4.2.1-4.2.2-2-21. élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése keretében támogatást nyert. A támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályai alapján nyújtott támogatás. Az agrárminiszter 55/2019. AM rendelete alkalmazható-e ebben az esetben, vagyis a beruházási célú támogatást kettős könyvvezetésre kötelezett esetén a tőketartalékba kell helyezni, majd azt a fenntartási időszak végéig a lekötött tartalékban kell kimutatni? Ha nem alkalmazható, akkor a 272/2014. Korm. rendelet szerint a támogatás egyéb bevételként könyvelendő, amelyet halasztott bevételként kell kimutatni, és a bevétel értékcsökkenés-arányosan számolható el?
Részlet a válaszából: […] növekedéseként kell kimutatni a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett összeget. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha maga a jogszabály tartalmazza a konkrét beruházási célú támogatás számát, megnevezését, főbb jelölő adatait, illetve ha legalább a támogatói okirat tartalmazza annak a jogszabálynak a nevét és a számát, a tőketartalékba helyezésről rendelkező paragrafusát, amely alapján az adott támogatást a tőketartalékba kell helyezni.A kérdésben nincs utalás arra, hogy a támogatói okirat tartalmazza az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet 1. §-ára vonatkozó konkrét utalást. Így a kapott támogatás nem helyezhető a tőketartalékba, azt fejlesztési célra kapott – vissza nem fizetendő – támogatásként kell a megkapott összegben könyvelni (T 384 – K 9646), majd időbelileg el kell határolni (T 9646 – K 4832), az időbeli elhatárolást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Tőketartalék vagy fejlesztésre kapott támogatás

Kérdés: Szeretnénk érdeklődni, hogy a
- VP2-4.1.1-20 Állandó telepek fejlesztésének támogatása,
- VP2-4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása,
- VP 2-4.1.7-21 Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása
pályázatok alapján kifizetett támogatás összegét tőketartalékba kell-e helyezni? A pályázati felhívásokból és a támogatói okiratokból ez nem derül ki. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet szerint úgy gondoljuk, hogy helyesen járunk el, ha tőketartalékba helyezzük a támogatások összegét.
Részlet a válaszából: […] sem, a támogatói okirat sem tartalmazza. Így a kapott támogatások nem helyezhetők a tőketartalékba, azokat fejlesztési célra kapott – vissza nem fizetendő – támogatásként kell a megkapott összegben könyvelni (T 384 – K 9646), majd időbelileg el kell határolni (T 9646 – K 4832), az időbeli elhatárolást a fejlesztés során megvalósult eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Természetesen a kapott támogatást is, az abból elhatárolt összeget, annak a csökkenését is eszközönként kell kimutatni.A kérdésben hivatkozott jogszabály, az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet 1. §-a alapján csak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában a 2014-2020. programozási időszakban igénybe vett beruházási célú támogatás összegét kell a tőketartalékba helyezni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése

Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
Részlet a válaszából: […] bekerülési értékét. Így a statisztikai hivatal hiányra vonatkozó észrevétele megalapozatlan.Az Szt. 26. §-ának (7) bekezdése tartalmazza a beruházás fogalmát. E szerint a beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe nem helyezett, a (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök (ezek egyike sem kereskedelmi áru) bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.A kérdező társaság helyesen járt el akkor, amikor a kereskedelmi tevékenysége keretében beszerzett targoncákat, rakodógépeket áruként vette nyilvántartásba a külföldi eladó által számlázott beszerzési ár és a beszállítást végző cég által számlázott fuvardíj összegében. Az értéknövelő munkák értékének elszámolásával kapcsolatosan azonban elsősorban az Szt. 47-48. §-ai rendelkezéseit indokolt figyelembe venni. Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatokat, illetve a megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.Az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok a kérdésben leírt esetekben:– a gépek rendeltetésszerű használatbavétele érdekében nélkülözhetetlen ún. nullrevízió (akkor is, ha azt nem a használatba vevőnél végzik el);– a folyadékszintek ellenőrzése, a csavarok meghúzási nyomatéka, a világítóberendezések, az üzemi fékek, az önindító, az akkumulátor ellenőrzése;– a vevőnek a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges igényeinek a kielégítése, egyedi tartozékok felszerelése stb.Mivel ezeket az értéknövelő munkákat a társaság munkavállalói[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
8