Gépkocsihasználat könyvelése

Kérdés: Munkavállalóink részére saját gépkocsi használatára kétféle költségtérítést fizetünk: egyrészt a napi munkába járásra vonatkozóan 15 Ft/km összegben (lakóhely-munkahely távolság alapján), valamint kiküldetési rendelvény alapján (jogszabály szerinti mértékű költségtérítés). Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] szabályzatban indokolt rögzíteni, az elszámolást alátámasztó formát kialakítani, és nyilatkozatot kérni a munkavállalótól arra vonatkozóan, hogy a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről utazik-e a munkahelyére, továbbá hogy az milyen közforgalmi úton mért távolságra van a munkahelytől stb.Személygépkocsival történő munkába járás esetén - ha a személygépkocsiban többen utaznak, és jogosultak a költségtérítésre - a költségtérítés összegét munkavállalónként külön-külön kell megállapítani (ez az Szja-tv. előírásából egyértelműen következik).Számlaösszefüggések:Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének elszámolása, függetlenül a költségtérítés összegétől, igazolt belső elszámolás, munkavállalói nyilatkozat alapján: 5591 - K 4798Ha a kilométerenkénti költségtérítés összege a 15 forintot meghaladja, a meghaladó rész után- a magánszemély által fizetendő személyi jövedelem¬adó és járulékok levonása és bevallása: T 4798 - K 462, 463-1- a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó bevallása: T 5611 - K 463-8- a munkába járás költségtérítése személyi jövedelem¬adóval és járulékkal csökkentett összegének kifizetése: T 4798 - K 381, 384A kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.A külföldi kiküldetés a belföldi illetékességű magánszemélynek a jövedelem megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (külföldi) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az ezzel összefüggő utazást. (A külszolgálat a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.)A kiküldetéssel kapcsolatos költségek az igénybe vett szolgáltatások költségei között számolandók el, utazási és kiküldetési költségek címen, az 526. számlán.A kiküldetési költségek elszámolásának alapbizonylata az Szja-tv. szerinti kiküldetési rendelvény. A kiküldetési rendelvényhez csatolt, az utazási költségeket, szállásköltségeket dokumentáló számlák szerinti értéket az 526. számlán indokolt elszámolni.Ha a kiküldetési rendelvény alapján a kiküldő költségtérítést (saját gépkocsi használatáért),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" - megszakítás nélkül - folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be, a közreműködő szerv útján vagy elektronikus azonosítást követően az erre a célra rendszeresített űrlapon. (A törvény részletezi, hogy mit kell a bejelentésnek tartalmaznia.)Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos változásokat is be kell jelenteni.Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségért teljes vagyonával felel.Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közre­működni a tevékenység folytatásában azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat.Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az "egyéni vállalkozó" megjelölést (vagy annak e. v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.Az egyéni vállalkozói tevékenység 2022. szeptember 1-től történő megkezdését indokolt legkésőbb 2022. augusztus 31-ig bejelenteni (ha ez a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás során nem történt meg). Egyidejűleg a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnését is 2022. augusztus 31-ig be kell jelenteni.Az Szja-tv. szerinti adózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az Szja-tv. 5. számú melléklete szerinti adónyilvántartásokat (alapnyilvántartások és részletező nyilvántartások) kell vezetnie.A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvények szerint csak a vállalkozási tevékenység bevételeiről kell (kellett) a kisadózónak nyilvántartást vezetnie, a vállalkozási tevékenységhez szükséges eszközökről, kapcsolódó kötelezettségekről kötelezően nem kell (kellett). Ez azonban így nem pontos, mert - majd látni fogjuk - akkor is kell valamilyen nyilvántartás, ha azt nem írták elő.A 2012. évi CXLVII. törvény 12. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás:- a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására,- bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.A bevételi nyilvántartásba a bevétel összegének rögzítése (a bizonylatok kiállítási szabályai mellett):- a nyugta kiállításakor, a készpénz átvételekor,- a számla kiállításakor, azaz a termék értékesítésekor, jellemzően a szolgáltatásnyújtás befejezésekortörténik (történhet). Ha a számlázott ellenérték megfizetésére csak később kerül sor, akkor a kisadózónak követelése van, amelynek összegét indokolt nyilvántartani.Ha tehát a kisadózó a bevétel összegét a bevételi nyilvántartásban számla alapján rögzítette, akkor a kis­adózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól való kikerülésekor a vevők, a megrendelők által meg nem fizetett, számlázott ellenérték miatt követelése van a vevőkkel, a megrendelőkkel szemben.A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól kikerülő kisadózó a kikerüléskor (például: augusztus 31-én) rendelkezhet a jövőbeni tevékenységéhez már beszerzett eszközökkel, amelyeket vállalkozási tevékenysége során hasznosítani tud. Rendelkezhet természetesen pénzeszközökkel is, és jövőbeni pénzeszközt jelentő követelésekkel. Ezek az eszközök valójában a kisadózó adózott pénzéből beszerzett eszközök, amely eszközöket mindenképpen nyilvántartásba kell venni, használatuk, illetve felhasználásuk során bekerülési értéküket, bekerülési értékük arányos részét az egyéni vállalkozó jövőbeni jövedelme (adóalapja) megállapításakor indokolt számításba venni.A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól kikerülő adózó nem biztos, hogy a kikerülés időpontjáig a beszerzett eszközök, az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét már megfizette. Ezért, ha a szállítóval, a szolgáltatóval szemben, dokumentáltan tartozása van, akkor a kisadózónak kötelezettsége is van, amelyet csak a tételes adózás hatálya alóli kikerülés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" - megszakítás nélkül - folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására,- bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart, és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.A bevételi nyilvántartásba a bevétel összegének rögzítése (a bizonylatok kiállítási szabályai mellett):- a nyugta kiállításakor, a készpénz átvételekor,- a számla kiállításakor, azaz a termékértékesítésekor, jellemzően a szolgáltatásnyújtás befejezésekortörténik (történhet). Ha a számlázott ellenérték megfizetésére csak később kerül sor, akkor a kisadózónak követelése van, amelynek összegét indokolt nyilvántartani.Így ha a kisadózó a bevételi összeget a bevételi nyilvántartásba számla alapján rögzítette, akkor a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól való kikerülésekor a vevők, a megrendelők által meg nem fizetett, számlázott ellenérték miatt követelése van a vevőkkel, a megrendelőkkel szemben.A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól kikerülő adózó nem biztos, hogy a kikerülés időpontjáig a beszerzett eszközök, az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét már megfizette. Ezért, ha a szállítóval, a szolgáltatóval szemben, dokumentáltan tartozása van, akkor a kisadózónak kötelezettsége is van, amelyet csak a tételes adózás hatálya alóli kikerülés után fog megfizetni. Ezért a tételes adózás hatálya alóli kikerüléskor a kötelezettségeket is nyilvántartásba kell venni, a dokumentált, a ténylegesen fizetendő összegben:- a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak (ideértve a 200 E Ft bekerülési érték alatti eszközöket is) esetében a dokumentumokkal (számlákkal) alátámasztott bekerülési (beszerzési, elő­állítási) értékből a teljes várható élettartamból még hátralévő hasznos élettartamra jutó hányad a leltárba kerülő érték, amely azonban nem lehet több, mint az adott eszköz leltárba történő felvételkori piaci értéke;- készletek esetében a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéket indokolt - írásbeli dokumentumok alapján - számításba venni, maximum a készlet­elem leltárba történő felvételkori piaci értékét, ha a készletelem nem minősül csökkent értékűnek;- ha a készletelem csökkent értékű, akkor csak a csökkentett bekerülési értéken kerülhet a leltárba;- a vevőkkel (a megrendelőkkel) szembeni követelések értékét a számlázott, elismert összegben, vevőnként (megrendelőnként);- a pénzösszegeket a bankkivonat szerinti összegben, egyéb pénzeszközt annak a nyilvántartása szerinti, kilépéskori összegében;- a kötelezettségek értékét a számlázott, elfogadott összegben, szállítónként, szolgáltatónkéntkell a leltárba felvenni.A leltárba kerülő adatok hitelességét az egyéni cégtől független személynek indokolt igazolnia (nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni).A leltárban meg kell jelölni az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülő eszközöket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában az alapító rögzített. (Nem célszerű, hogy ez utóbbi érték a leltárba rögzítettől eltérjen, de eltérhet. Lefelé való eltérésnél a különbözet nem csökkentheti az adózás előtti eredményt, felfelé való eltérésnél a különbözet úgy kezelendő, mint az eszközök értékesítésekor realizálódó jövedelem, amely összeg után a magánszemély kisadózónak adóznia kell!)Az Evectv. 21. §-a szerint az egyéni cég alapításához alapító okiratra van szükség. Az alapító okiratnak - többek között - tartalmaznia kell az egyéni cég fő tevékenységét és valamennyi tevékenységét, továbbá az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét.Az Evectv. 26. §-a alapján az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat, amelyet az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Az Evectv. nem ad lehetőséget a jegyzett tőkétől való eltérésre, nem teszi lehetővé, hogy a jegyzési érték magasabb összegű legyen, mint a jegyzett tőke. Így az egyéni cég nem mutathat ki tőketartalékot.A leírtakból az következik, hogy a volt kisadózó vállalkozó annyi és olyan értékű nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást vihet be az egyéni cégbe, mint amilyen értékben jegyzett tőkét kíván az alapító okirat szerint a cégbíróságon bejegyeztetni. (Logikusan annyit, mint a megszűnéskor felvett leltár szerinti összes eszköze, annak a leltár szerinti értéke.)A kisadózó vállalkozó egyéni cég alapítása esetén akkor jár el helyesen, ha az egyéni cég jegyzett tőkéjének nem pénzbeli vagyoni hozzájárulása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Kata tételes adóját választó adózó vállalkozói tevékenységét korlátolt felelősségű társaságban folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" - megszakítás nélkül - folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] beszerzett eszközeit a saját adózott jövedelméből beszerzett eszköznek kell tekinteni, további adófizetési kötelezettség nélkül azokat a kft.-jében hasznosíthatja, felhasználhatja. Ehhez ezen eszközöket leltárba kell foglalnia.A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvények szerint csak a vállalkozási tevékenység bevételeiről kell (kellett) a kisadózónak nyilvántartást vezetnie, a vállalkozási tevékenységhez szükséges eszközökről, kapcsolódó kötelezettségekről kötelezően nem kell (kellett). Ez azonban így nem pontos, mert - majd látni fogjuk - akkor is kell valamilyen nyilvántartás, ha azt nem írták elő.A 2012. évi CXLVII. törvény 12. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás:- a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására,- bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart, és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.A bevételi nyilvántartásba a bevétel összegének rögzítése (a bizonylatok kiállítási szabályai mellett):- a nyugta kiállításakor, a készpénz átvételekor,- a számla kiállításakor, azaz a termék értékesítésekor, jellemzően a szolgáltatásnyújtás befejezésekortörténik (történhet). Ha a számlázott ellenérték megfizetésére csak később kerül sor, akkor a kisadózónak követelése van, amelynek összegét indokolt nyilvántartani.Ha tehát a kisadózó a bevétel összegét a bevételi nyilvántartásban számla alapján rögzítette, akkor a kis­adózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól való kikerülésekor a vevők, a megrendelők által meg nem fizetett, számlázott ellenérték miatt követelése van vevőkkel, a megrendelővel szemben.A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól kikerülő adózó nem biztos, hogy a kikerülés időpontjáig a beszerzett eszközök, az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét már megfizette. Ezért, ha a szállítóval, a szolgáltatóval szemben, dokumentáltan tartozása van, akkor a kisadózónak kötelezettsége is van, amelyet csak a tételes adózás hatálya alóli kikerülés után fog megfizetni. Ezért a tételes adózás hatálya alóli kikerüléskor a kötelezettségeket is nyilvántartásba kell venni, a dokumentált, a ténylegesen fizetendő összegben.A leltárba felvett eszközök értékének meghatározása:- a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak (ideértve a 200 E Ft bekerülési érték alatti eszközöket is) esetében a dokumentumokkal (számlákkal) alátámasztott bekerülési (beszerzési, előállítási) értékből a teljes várható élettartamból még hátralévő hasznos élettartamra jutó hányad a leltárba kerülő érték, amely azonban nem lehet több, mint az adott eszköz leltárba történő felvételkori piaci értéke;- készletek esetében a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéket indokolt - írásbeli dokumentumok alapján - számításba venni, maximum a készlet­elem leltárba történő felvételkori piaci értékét, ha a készletelem nem minősül csökkent értékűnek;- ha a készletelem csökkent értékű, akkor csak a csökkentett bekerülési értéken kerülhet a leltárba;- a vevőkkel (a megrendelőkkel) szembeni követelések értékét a számlázott, elismert összegben, vevőnként (megrendelőnként);- a pénzösszegeket a bankkivonat szerinti összegben, egyéb pénzeszközt annak a nyilvántartása szerinti, kilépéskori összegében;- a kötelezettségek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

A vállalkozási tevékenység folytatása a kata alól kikerülő gazdálkodó szervezetnél

Kérdés: A katára vonatkozó előírások változása miatt - ügyvédi irodaként - nem tudom kisadózóként folytatni a vállalkozási tevékenységemet a 2022. évi XIII. törvény szerint. Mi a teendőm? Az ügyvédi iroda a számviteli törvény hatálya alá kerül szeptember 1-jétől akkor is, ha egyetlen tagja van?
Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint attól a naptól köteles a számviteli törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény hatálya alá (ez az időpont legkésőbb szeptember 1-je).A felsorolt gazdálkodó szervezetek azonban nemcsak a számviteli törvény hatálya alá kerülnek (kerülnek vissza), de a Tao-tv. hatálya alá is, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó szervezetnek hány tagja van. (Így az ügyvédi iroda is, akkor is, ha csak egyetlen tagja van!)Az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá átkerült (visszakerült) közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitómérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát a 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (3) bekezdése szerint nem kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni.A kötelező könyvvizsgálat hiányában is körültekintően kell eljárni a nyitómérleg készítése során. A számviteli törvény hatálya alá visszatérő gazdálkodó szervezeteknél figyelemmel kell lenni a kata választásakor érvényes adótörvényi előírásokra is, különösen a saját tőke elemeit (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék) meghatározó előírásokra, valamint a 2022. évi XIII. törvény 12. §-ában foglalt, továbbá az átmeneti rendelkezésekre is.Mivel a tételes adózás hatálya alól kikerülő gazdálkodó szervezetek tagjai magánszemélyek, számukra hasznosítható rendelkezéseket tartalmaz a 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 4. §-a. E szerint:Ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó betéti társaság, közkereseti társaság (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) az egyszerűsített végelszámolását az állami adó- és vámhatósághoz 2022. szeptember 30-ig bejelenti, a gazdasági társaság kisadózóként bejelentett tagja a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolásának az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése napjától az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. § (2) bekezdés d) pontja szerinti feltétel hiányában is felvehető az egyéni vállalkozói nyilvántartásba.Az egyszerűsített végelszámolás bejelentésére előírt határidő (2022. szeptember 30.) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvétel szempontjából jogvesztő.Az előbbiekben leírtak alapján a jogszabály erejénél fogva megszűnő (a 2012. évi CXLVII. törvény hatálya alá tartozó) gazdálkodó szervezetnek vissza kell térnie (áttérnie) a számviteli törvény hatálya alá, azért, hogy a vállalkozói tevékenységét folytathassa, és mint gazdálkodó szerv a Tao-tv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:      

Lízingelt személygépkocsi bekerülési értéke

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] nem különbözteti meg egymástól a nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízinget, számviteli elszámolása azonos mind a lízingbe adónál, mind a lízingbe vevőnél, a lízingbe adónál termékértékesítés, a lízingbe vevőnél termékbeszerzés, piaci áron mindkettőnél.A leírtakból következően a nyílt végű, illetve a zárt végű pénzügyi lízing megkülönböztetés csak az áfa szempontjából meghatározó. Zárt végű pénzügyi lízingnél a lízingbeadáskor a személygépkocsi számlázott piaci értékére fel kell számítani az áfát, és ez az áfa a lízingbe vevőnél nem vonható le, a személygépkocsi bekerülési értékének része lesz.Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbe adónak piaci értéken számláznia kell a személygépkocsit a lízingbe adáskor, de az áfa felszámítása nélkül, mert az Áfa-tv. szerint ez nem termékértékesítés, a lízingbe vevőnek azonban a számlázott értéket beszerzésként (beruházásként) könyvelnie kell: T 161 - K 448.A rendeltetésszerű használatbavételkor a lízingbe vevőnek a lízingtárgyat, a személygépkocsit a bekerülési (piaci) értéken aktiválnia kell, át kell vezetnie a tárgyi eszközök közé: T 142 - K 161.A rendeltetésszerű használatbavételkor - az Szt. elő­írásai szerint - meg kell határozni az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kell számolni a költségek között: T 571 - K 149.A lízingszerződés szerinti lízingdíjat (ami két részből áll: törlesztőrészlet és az elszámolási időszakra jutó kamat összege) - tekintettel az Áfa-tv. előírásaira - a lízingbe adónak számláznia kell úgy, hogy a törlesztőrészletre az áfát felszámítja. Így a lízingdíj számlájának tartalmaznia kell a törlesztőrészletet, a törlesztőrészletre jutó fizetendő áfát, továbbá[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Utalványbeszerzés könyvelése

Kérdés: Hogyan történik az utalványbeszerzés könyvelése?
Részlet a válaszából: […] egycélú utalványtól eltérő utalvány.Az utalvány hivatkozott fogalmából az következik, hogy az utalvány beszerzőjének az utalvány megvásárlásával az utalvány értelmében követelése lesz az utalvány kibocsátójával szemben (olyan, mintha előleget adott volna).Egycélú utalvány beszerzésekor - mivel az utalvány ellenértéke az áfát is magában foglalja - az utalvány teljes értékének könyvelése: T 353, 354 - K 384, 381, és az áfatartalom: T 466 - K 353, 354.Az egycélú utalvány fogalmából az következik, hogy az egycélú utalvány beszerzésekor az utalványt beszerzőnek célszerű az áfát is magában foglaló (tartalmazó) számlát kapnia, illetve számla hiányában - készpénzes vásárlás esetén - olyan pénztárbizonylatot, amelyen feltüntették, hogy az ellenérték 27% áfát is magában foglal.Az Áfa-tv. 18/A. §-a az utalványok átruházására vonatkozó szabályokat tartalmazza. A (2) bekezdés szerint, amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azaz nem adóztatandó. Az Áfa-tv. ezen rendelkezéséből azonban nem következik az, hogy a beváltott utalvány ellenében történő termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak más szabályai lennének, mint a normál termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében. Az egycélú utalványt beváltó (korábban beszerző) adóalanynak is szüksége van a termékbeszerzés, az igénybe vett szolgáltatás bizonylatára, és az nem lehet más, mint a szabályszerűen kiállított, áfát is tartalmazó számla.Az egycélú utalvány beváltásának könyvelése:- a beváltó számlája alapján: T 21-22, 52 - K 454,- a számla szerinti áfa: T 466 - K 454,- a szállítói számla kiegyenlítése az utalvány beszerzésekor fizetett összegből: T 454 -[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] Ez esetben a még fel nem használt vásárolt anyagok beszerzési értékét készletre kell venni, csak az maradhat anyagköltségként, ami az értékesítésre kerülő lakásokhoz, illetve a beruházásként könyvelendő lakásokhoz kapcsolódik, és azt külön-külön befejezetlen termelésként készletre kell venni.Az alvállalkozói díjat, a fuvarköltséget (ha az közvetlen költségnek minősül!), a bérköltséget és járulékait havonta az 5. számlaosztályban könyvelni kell, majd a saját termelésű készletek változása számlával szemben - mint az anyagköltséget - befejezetlen termelésként, a már említett elkülönítéssel készletre kell venni: T 231 - K 581.Amikor a kulcsrakész lakás valóban elkészült, akkor a befejezetlen termelésből annak a közvetlen önköltségét át kell vezetni a késztermékek közé: T 251 - K 581 és T 581 - K 231. Ha a kulcsrakész lakás értékesítésre kerül, az értékesítéssel egyidejűleg kivezetendő a késztermékek közül is: T 581 - K 251.A bérbeadás útján hasznosításra kerülő lakások - a 231. számlán szereplő - közvetlen önköltségét a lakás elkészültekor át kell vezetni a beruházási számlára. Az átvezetés a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben történhet:- a befejezetlen termelés közvetlen önköltségének a kivezetése a könyvelés feladása alapján: T 581 - K 231; ezzel egyidejűleg- beruházáskénti elszámolása belső feladás alapján: T 161 - K 582;- eszközök közötti aktiválása: T 123 - K 161.Feltételezhetően a kulcsrakész lakások építése nem egy időben kezdődik el, illetve különböző időpontokban fejeződik be, indokolt, hogy legalább negyed­évenként lakásonként állapítsák meg az építés alatt álló lakások közvetlen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Kisadózó helyett valami más megoldás

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" - megszakítás nélkül - folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] tevékenységét.c) A fővállalkozó kisadózó a 2012. évi CXLVII. törvény szerinti vállalkozói tevékenységét megszünteti, a megszüntetéskori vagyonával gazdasági társaságot alapít.A kisadózó vállalkozó a 2022. évi XIII. törvény hatálya alá tartozik.Ahhoz, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó a 2022. évi XIII. törvény hatálya alá tartozzon, az szükséges, hogy ezen törvény 3. §-a alapján a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, az állami adó- és vámhatóságnak erre a célra rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával, az állami adó- és vámhatósághoz bejelentse, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. A 4. § (1) bekezdése szerint a kisadózói adóalanyiság a választást követő hónap első napjával jön létre.Természetesen a kisadózó vállalkozó egyidejűleg nem tartozhat két törvény (a 2012. évi CXLVII. és a 2022. évi XIII. törvény) hatálya alá. Nyilvánvalóan a korábbit meg kell szüntetni.A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik - a 2012. évi CXLVII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint - a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem a törvény szabályai szerint teljesíti. [A 8. § (5) bekezdése szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell, hogy megfizesse. Ez érvényes a megszűnés esetében is.]A korábbi (előző bekezdés szerinti) adóalanyiság megszűnésének, illetve az új adóalanyiság létrejöttének - törvény szerinti - időpontjai és az új törvény hatálybalépésének időpontja (2022. szeptember 1-je) figyelembevétele mellett mind a két bejelentésnek 2022 augusztusában indokolt megtörténnie[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Piaci érték megállapítása

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg a piaci értéket?
Részlet a válaszából: […] nem kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni.Így az eszközök piaci értéke helyes meghatározása az adott szervezet tulajdonosai felelőssége körébe tartozik, különösen annak függvényében, hogy a kisadózó vállalkozásokra érvényes előírások nem írják elő kötelezően, hogy az eszközökről nyilvántartást kell-e vezetni.A piaci érték meghatározása többféle módon történhet. Ezek közül kettőt emelünk ki:Költségalapú módszer esetén az eszköz piaci értékét a bekerülési, a pótlási vagy újra-előállítási költségekből kiindulva lehet meghatározni. Ezt a módszert a viszonylag új tárgyi eszközök és a készletek esetében indokolt alkalmazni. Tárgyi eszközök esetében az így megállapított értéket csökkenteni kell a fizikai elhasználódás miatti és az avulásból származó értékcsökkenés összegével.Piaci módszer esetében azt kell vizsgálni, hogy a közelmúltban a piacon eladott hasonló eszközök független felek között milyen értéken cseréltek gazdát. Az így megismert értéket azonban korrigálni kell az adott társaság esetében az értéket befolyásoló eltérő körülmények miatt (ingatlannál például az ingatlan fekvése, közművel való ellátottsága, mérete, felszereltsége stb. miatt). A korrekciók szubjektivitása miatt ezen értékelési módszer sohasem lehet tökéletes. Közelítő értéke miatt gyakran alkalmazták az ingatlanok értékelésénél, az ingatlanok becsült értékének a meghatározása során.Az üzleti értékelés módszere Magyarországon nem alkalmazható.Itt kell megjegyezni, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adózása hatálya alól kikerülő társaság a számviteli törvény hatálya alá való átkerülésével (visszakerülésével) a Tao-tv. hatálya alá is kerül. Immateriális javak, tárgyi eszközök[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
9