Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó
Kérdés
A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. október 2-án (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1427
[…] magánszemély, akkor a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie a kifizetőre vonatkozó általános szabályok szerint az adót. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a magánszemélynek az adót az adóbevallásra vonatkozó szabályok szerint kell megfizetnie. A 2003. január 1-jétől hatályba lépett módosítás tette egyértelművé, hogy az osztalék után külföldön megfizetett adó beszámítására csak a belföldi illetőségű magánszemélyeknek lesz lehetőségük, így teremtődött meg az összhang a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseivel. Az egyezmények alapján az az osztalék, amelyet az egyik államban illetőséggel bíró társaság a másik államban illetőséggel bíró (magán)személynek fizet, a (magán)személy illetősége szerinti államban adóztatható, de az osztalék a társaság illetősége szerinti államban (a forrásállamban) is megadóztatható. Az osztalék utáni kettős adóztatás az egyezmények szerint úgy kerülendő el, hogy a magánszemély az illetősége szerinti államban fizetendő adóból levonhatja (beszámíthatja) az osztalék után a forrásállamban megfizetett adót. A külföldi személyek egyes jövedelmeinek adózásával kapcsolatosan az Art. 5. számú melléklete szerint kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy a külföldi illetőségű osztalékban részesülő esetében a törvény szerinti adólevonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó osztalék után az adót a kifizető az általános, az osztalékadózásra vonatkozó szabályok szerint megállapítja (ami 20 vagy 35 százalékos kulcsú adófizetési kötelezettséget jelent), és azt a kifizetést követő hó 12-éig megfizeti. Nem kell azonban az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint az osztalék nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetőségét igazolja. Ez az egyezmények többsége szerint nem jellemző. Ezért a hivatkozott 5. számú melléklet 5. ponja szerinti szabály alkalmazható, ha a külföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték. Ekkor a külföldi személy az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az Art. 50. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adóhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt belföldi forintszámlára utalja át. A külföldi illetőség igazolására […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. október 2-án (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1427
[…] magánszemély, akkor a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie a kifizetőre vonatkozó általános szabályok szerint az adót. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a magánszemélynek az adót az adóbevallásra vonatkozó szabályok szerint kell megfizetnie. A 2003. január 1-jétől hatályba lépett módosítás tette egyértelművé, hogy az osztalék után külföldön megfizetett adó beszámítására csak a belföldi illetőségű magánszemélyeknek lesz lehetőségük, így teremtődött meg az összhang a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseivel. Az egyezmények alapján az az osztalék, amelyet az egyik államban illetőséggel bíró társaság a másik államban illetőséggel bíró (magán)személynek fizet, a (magán)személy illetősége szerinti államban adóztatható, de az osztalék a társaság illetősége szerinti államban (a forrásállamban) is megadóztatható. Az osztalék utáni kettős adóztatás az egyezmények szerint úgy kerülendő el, hogy a magánszemély az illetősége szerinti államban fizetendő adóból levonhatja (beszámíthatja) az osztalék után a forrásállamban megfizetett adót. A külföldi személyek egyes jövedelmeinek adózásával kapcsolatosan az Art. 5. számú melléklete szerint kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy a külföldi illetőségű osztalékban részesülő esetében a törvény szerinti adólevonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó osztalék után az adót a kifizető az általános, az osztalékadózásra vonatkozó szabályok szerint megállapítja (ami 20 vagy 35 százalékos kulcsú adófizetési kötelezettséget jelent), és azt a kifizetést követő hó 12-éig megfizeti. Nem kell azonban az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint az osztalék nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetőségét igazolja. Ez az egyezmények többsége szerint nem jellemző. Ezért a hivatkozott 5. számú melléklet 5. ponja szerinti szabály alkalmazható, ha a külföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték. Ekkor a külföldi személy az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az Art. 50. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adóhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt belföldi forintszámlára utalja át. A külföldi illetőség igazolására […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
