Bérleti szerződésben kikötött maradványérték áfája
Kérdés
A felek tartós bérleti szerződést kötöttek egymással 2007. 03. 08. napján, 2 éves határozott időre. A bérleti szerződés CHF-alapú, a bérbeadó a havi bérleti díjakat, valamint a maradványértéket a finanszírozó bankjánál érvényes folyósításkori vételi árfolyamon határozta meg. A bérleti díjak számlázásakor a bérbeadó az előző hónap 25. napjára vonatkozó eladási árfolyamon számláz, az egyéb kapcsolódó szolgáltatások HUF-alapúak (téli gumi, szerviz, csereautó stb.). A maradványértéket a bérbeadó a szerződés megkötésekor a gépkocsi bruttó vételára alapján határozta meg, a folyósításkori CHF-árfolyam alkalmazásával. A havi bérleti és szolgáltatási díjakban az árfolyamváltozás miatti eltérések a bérleti díjat változtatták, és áfaalapot képeztek. A szerződés lejáratakor a bérbeadó a maradványérték árfolyam-különbözetét átterhel(het)i a bérbevevőre a szerződés alapján (mivel a szerződés aláírásakor és a lejáratakor eltér a CHF árfolyama, ezért árfolyam-különbözet keletkezik). A gépkocsi későbbi sorsa a bérbevevő számára nem ismert, lehet, hogy eladásra kerül, lehet, hogy bérautóként vagy tesztautóként hasznosítják.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. augusztus 13-án (203. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4249
[…] ellenértékének megállapításánál több tényezőt (a bérlet tárgyának amortizációs költségeit, a szerződés lejártakori maradványértéket, az ezekkel és a bérleti díjjal összefüggő árfolyamváltozás költségeit stb.) is figyelembe vesznek, melyek együttes eredőjeként alakul ki a bérbevevőt terhelő, a szerződésben rögzítettek szerint felmerülő fizetési kötelezettség. Mivel már a szerződéskötéskor tudott, hogy a felek számolnak a maradványérték árfolyam-különbözetével, az a szerződésben előre rögzített olyan költség, amely – a felek által elismert módon – a szerződéses időszak végén fogja terhelni a bérbevevőt. Ezáltal szintén olyan költségtényezőként minősítendő, amelyet a szerződéskötés tárgyát képező termék bérbevételéért kell fizetni. E körülményre tekintettel azonban a kérdéses "költségelem" nem árfolyam-különbözetként ragadható meg az áfa rendszerében, hanem a bérbeadás fejében fizetett összegként, amely ezáltal a bérlet mint szolgáltatás ellenértékének része, annak egyik "alkotóeleme". A szóban forgó árfolyam-különbözet – természetéből fakadóan – nyilván nem az egyes időszaki bérleti díjakba épül be (mint a szintén áfaalapot képező, bérleti díjakkal kapcsolatos árfolyamváltozás összege), hanem a bérleti időszak végén fog […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. augusztus 13-án (203. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4249
[…] ellenértékének megállapításánál több tényezőt (a bérlet tárgyának amortizációs költségeit, a szerződés lejártakori maradványértéket, az ezekkel és a bérleti díjjal összefüggő árfolyamváltozás költségeit stb.) is figyelembe vesznek, melyek együttes eredőjeként alakul ki a bérbevevőt terhelő, a szerződésben rögzítettek szerint felmerülő fizetési kötelezettség. Mivel már a szerződéskötéskor tudott, hogy a felek számolnak a maradványérték árfolyam-különbözetével, az a szerződésben előre rögzített olyan költség, amely – a felek által elismert módon – a szerződéses időszak végén fogja terhelni a bérbevevőt. Ezáltal szintén olyan költségtényezőként minősítendő, amelyet a szerződéskötés tárgyát képező termék bérbevételéért kell fizetni. E körülményre tekintettel azonban a kérdéses "költségelem" nem árfolyam-különbözetként ragadható meg az áfa rendszerében, hanem a bérbeadás fejében fizetett összegként, amely ezáltal a bérlet mint szolgáltatás ellenértékének része, annak egyik "alkotóeleme". A szóban forgó árfolyam-különbözet – természetéből fakadóan – nyilván nem az egyes időszaki bérleti díjakba épül be (mint a szintén áfaalapot képező, bérleti díjakkal kapcsolatos árfolyamváltozás összege), hanem a bérleti időszak végén fog […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
