340. Számviteli Levelek / 2016. február 18.

TARTALOM

6893. kérdés Egyenes és fordított adózás a számlán
A Számviteli Levelek 321. számában a 6587. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan megküldöm a NAV Központi Hivatalának a válaszhoz kapcsolódó tájékoztatását. Ezen tájékoztatóból idézek: Az Áfa-tv. 169. §-a i)-n) pontjainak előírásaiból "álláspontom szerint az következik, hogy fordított adózás hatálya alá tartozó tétel szerepeltethető olyan számlában is, amelyben egyenes adózás hatálya alá tartozó tételek kerültek kiszámlázásra. Ahogyan a különböző adómértékű tételeknél az adómértéket szerepeltetni kell, ugyanúgy a fordított adós tételeknél ezen tényt kell az adómérték helyett feltüntetni. Ugyanakkor az Áfa-tv. 142. § (7) bekezdése alapján a fordított adózás hatálya alá eső ügyletekről a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtójának olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodnia, amelyben áthárított adó, illetőleg még az ún. visszafelé számított százalékérték sem szerepelhet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ugyanazon a számlalapon nem szerepelhet olyan tétel, amely adót tartalmaz, hanem azt jelenti, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet számlázása során az ilyen tételre vonatkozóan adó felszámítása nem történhet meg, sőt az Áfa-tv. 169. § k) és n) pontja alapján adóösszeg nem, csak a »fordított« adózás kifejezés tüntetendő fel. Nem értek egyet tehát a beadványhoz mellékelt Számviteli Levelek magyarázatával." Kérdésem: a fentiek ismeretében is fenntartják álláspontjukat?
6894. kérdés Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál I.
Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérem a tanácsukat a következő esetben. A társaság 2015-ben alapított egy kft.-t. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a társaságba bevitt egy tárgyi eszközt, egy másik kft.-ben lévő üzletrészt, államkötvényt, amelyek könyv szerinti értéke 4,8 millió Ft, társasági szerződés szerinti értéke 5 millió forint. A törzstőkét növelte még 1 millió Ft értékben az átutalt forint összege is. Hová és hogyan kell átrendezni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6895. kérdés Adóbevallási tervezet alkalmazásának feltételei
Az elmúlt időszakban egy új bevallási módról olvastam, nevezetesen az úgynevezett adóbevallási tervezetről. Szíveskedjenek részletezni ennek a lényegét!
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6896. kérdés Iparűzési adó kiskereskedelmi tevékenységnél
Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Az ország több településén van boltja, ezeket bejelentettük az érintett önkormányzatokhoz mint telephelyet. Azonban üzleti gyakorlat nála, hogy 1-2 hétre, esetleg maximum 1 hónapra más településeken, a település nagyáruházának folyosóján bérel néhány négyzetméteres területet, vagy akár egy minishopot, és itt folytatja az értékesítési tevékenységét. Aztán áttelepül egy másik helység másik áruházának shopjába. Előfordul, hogy egy évben 25-30 helyen is megfordul, ilyen átmeneti jelleggel aztán lehet, hogy nem megy vissza oda 5 évig, de lehet, hogy a következő évben visszamegy. Az iparűzési adó szempontjából ez azt jelentené, hogy a székhely és az állandó telephelyei mellett ezeket az átmeneti "boltokat" is be kellene jelenteni az illetékes önkormányzatokhoz? Ideiglenes ugye nem lehet, mert nem építőipar, és rendelkezik belföldi székhellyel, telephellyel. Azonban a fent vázoltak miatt gyakorlatilag követhetetlen, hogy hova jelentettük ki-be, aztán bevallásokat adni, megosztani az adót. Lehet-e olyan megoldás, amely alapján mentesülne ezen adminisztrációs teher alól, és mondjuk a székhely szerint illetékes önkormányzatnál lehetne az ezen településekre jutó iparűzési adót rendezni? A cég másik üzletpolitikai iránya az, hogy kiállításokra, vásárokra települ ki, és ott 2-3 napon keresztül árusít. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben mentesül az adott önkormányzatnál az iparűzési adó bejelentkezési, bevallási, fizetési kötelezettsége alól?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6897. kérdés Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál II.
Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésének megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérném a tanácsukat a jelentős tulajdoni részesedési viszonyhoz kapcsolódóan.
Kapcsolódó tárgyszavak:
6898. kérdés Pdf-formátumú számlák megőrzése
A számláinkat elektronikusan szeretnénk megőrizni. Az e-mail mellékleteként már hitelesítéssel érkező, illetve nem hitelesített pdf-formátumban kapott számlákat kinyomtatjuk, és a továbbiakban mint papíralapú számlákat kezeljük, küldjük a társosztályoknak igazoltatásra. Könyvelés után az SAP-rendszerünkből kapott bizonylatszámot ráírjuk, a kifizetés dátumát rögzítjük rajta, majd beszkenneljük a mellékleteivel együtt, és elküldjük elektronikus hitelesítésre egy szolgáltatóhoz. Ezután csatoljuk az SAP-rendszerben a könyvelési bizonylathoz. Megfelel-e ez a folyamat az elektronikus számlák megőrzése, illetve az elektronikus archiválás szabályainak?
6899. kérdés Tájékoztató filmek reklámadó kötelezettsége
Cégünk - részint termékeinket bemutató, részint az egészséges életmód kialakítását segítő, betegtájékoztató, oktató célú - tájékoztató filmjei a gyógyszertárak, bevásárlóközpontok üzletterében elhelyezett monitorokon futnak. A monitorok egy részét a helyiség falán rögzítették, más részüket rögzítés nélküli (mozdítható) állványokon helyezték el. A kérdés az, hogy felmerül-e reklám­adó-kötelezettség az említett esetekben, illetve ha igen, akkor ki minősül a reklámadó alanyának?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6900. kérdés Reklámplakátok, szóróanyagok elhelyezése
Cégünk az orvosi rendelőkben helyez el termékeinket népszerűsítő plakátokat, szóróanyagokat. Az orvosi rendelőket működtető vállalkozó háziorvosok, gazdasági társaságok vállalják a plakátok, szóróanyagok kihelyezését akként, hogy azok konkrét helyét a rendelő helyiségében ők maguk választhatják meg, azzal a kikötéssel, hogy azokat jól látható helyre kell elhelyezni. A szóróanyagok elhelyezése vélhetően reklámadó-köteles, azonban kérdéses, hogy jelen esetben ki lesz a reklámadó alanya?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6901. kérdés Reklám nyomtatott anyagon (címkén, csomagoláson)
A cégünk által gyártott élelmiszerek csomagolásán különféle, a termékre, gyártóra jellemző színvilágú címke, felirat található. A csomagoláson, címkén lévő felirat tipikusan a gyártó nevét, elérhetőségét, a termék jellemzőit, összetételét tartalmazza, sokszor jogszabályi előírás alapján. Esetenként a következő feliratok is szerepelnek a címkén: "A karcsúbb alakért!", "Azért, hogy egészséges maradj!"
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6902. kérdés Praxisjog elszámolása
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-a 2015. augusztus elsejével kiegészült a (9a) bekezdéssel, amely alapján az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a praxisjog megszerzése érdekében felhasználható. Kérdések: az új szabályozás alapján az önálló tevékenység keretében működő háziorvos az szja-ban a vásárolt praxisjogot költségként elszámolhatja-e? A betéti társaság keretein belül működő háziorvos a betéti társaság nevében vásárolhat-e praxisjogot, illetve a praxisjog árát elszámolhatja-e a társaság a költségei között?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6903. kérdés Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között
A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6904. kérdés Lekötött tartalék K+F-nél
Amikor aktiváljuk a K+F közvetlen önköltségét, az aktivált értékben lekötött tartalékot kell képezni, amelyet az értékcsökkenés mértékével kell feloldani. Ki határozza meg a mértékét, és hogyan kell könyvelni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6905. kérdés Üzletrészek értékesítése
A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban. A jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 800 E Ft. A tulajdonosok eladják üzletrészeiket "A" és "B" kft.-nek névértéken 1500-1500 E Ft értéken, mivel a társaság piaci értéke ezt támasztja alá. Hogyan kell könyvelni a kft.-nél és a vevőknél?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6906. kérdés Külföldi magánszemély megbízási díja
Az egyesület külföldi magánszemély részére megbízási díjat fizetett. A könyvelés sem szerződést, sem információt nem kapott a magánszemélyről. Mi a helyes számviteli eljárás? A nettó kifizetés a könyvelésben úgy szerepel, mintha belföldi magánszemély részére történt volna kifizetés, könyveltük az adó- és járulékterheket is. A NAV felé az adatszolgáltatást nem tudjuk teljesíteni. Így az érintett adónem adatai a számvitelben, illetve az adóhatóságnál eltérnek.
6907. kérdés Személygépkocsi átadása térítés nélkül
A kft. a tulajdonát képező személygépkocsit térítés nélkül átadta a tagsági viszonyát megszüntető ügyvezető részére. A gépkocsi vásárlásakor áfalevonás nem történt. Kérem a gazdasági események kontírozását! A gépkocsi bruttó értéke: 6650 E Ft, elszámolt értékcsökkenése: 5954 E Ft, piaci értéke (hivatalos márkakereskedőtől kért kalkuláció alapján): 2575 E Ft. Számlát kell kiállítani?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére