166 talált cikk az adatszolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Ha a társas vállalkozás 2006-ban elektronikus úton teljesíti a bevallást és adatszolgáltatást, 2006. 09. 01-jétől minden hónapban kell-e (kézi úton vagy elektronikus úton) dolgozóinak a 125 E Ft-ot el nem érő jövedelmet havonta külön bejelenteni és mikor?

Kérdés: Az egyik szaklapban olvastam, hogy az állományon kívüli dolgozók munkabéreként kell elszámolni az alkalmi munkavállalók bérét. Az alkalmi munkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény szerint az alkalmi munkavállalóknak kifizetett munkabér és közteherjegy a számvitelben személyi jellegű egyéb kifizetés. Lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet? Vagy mást takar az alkalmi munkavállalók bére és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás fogalma? A szakképzési hozzájárulásnak mi az alapja az egyik, illetve a másik esetben?

Kérdés: Egy társadalmi szervezet a testületi ülésein megjelentek részére személygépkocsi hivatalos célú használatáért (kiküldetési rendelvény alapján) költségtérítést fizet, mely költségtérítés nem haladja meg a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéket. Kell-e költségnyilatkozatot tennie a költségtérítésben részesülőknek, illetve van-e valamiféle adatszolgáltatási kötelezettsége a kifizetőnek?

Kérdés: Evás vállalkozás alkalmazottja után a foglalkoztatás minden megkezdett hónapjában a tárgyhó első napján érvényes minimálbér kétszerese után kell szakképzési hozzájárulást fizetni. Meg kell-e fizetni ezt az összeget, ha az alkalmazott táppénzen, GYED-en, GYES-en, GYÁP-on van?

Kérdés: Evás kft. ügyvezetője vagyok, tagsági jogviszonyban végzem a munkámat, tehát vállalkozói járulék fizetésére vagyok kötelezett. Jövedelmet év közben nem vettem ki (csak osztalékelőleget, amely adómentes!), és fizettem I. n. évben mint magánszemély, II-IV. n. évben mint kft. a járulékot. 2006. januárban adatszolgáltatásként beküldtem az APEH-ba a K78-as és a K32-es nyomtatványon (floppyn) a kívánt adatokat. Természetesen a 0503. sz. bevallásban is szerepeltetem a vállalkozói járulékot. Jövedelemadóbevallást (sem cégesen, sem magánszemélyként) nem kell beadnom, mivel csak evás osztalékot vettem és veszek ki. A vállalkozói járulékkal kapcsolatban van-e még egyéb teendőm?

Kérdés: Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?

Kérdés: A társadalmi szervezet mint vagyonkezelő üzemeltetésre bérbe adta a vagyonkezelési szerződésben szereplő ingatlant. A vagyonkezelési szerződésben vállalt, a kincstári vagyon értékét növelő beruházásokat az üzemeltető hajtja végre, amelyek értékét a vagyonkezelő nem ismeri, de neki kell a vagyonkezelésbe vett kincstári vagyonról adatokat szolgáltatni. Hogyan lehet ezen kötelezettségnek eleget tenni?

Kérdés: Ügyvédi iroda olyan megállapodást köt az ügyfelével, hogy a bíróságnak fizetendő illetéket az ügyvédi iroda kifizeti, és saját költségének tekinti. Amennyiben később az ügyfél rossz adatszolgáltatása miatt elvesztik a pert, az ügyfélnek továbbszámlázza az illetéket. Az eredetileg áfakörön kívül kezelt illeték továbbszámlázása esetén kell-e áfát felszámítani? Az illeték nincs beépítve az ügyvédi díjba, a számlázás időpontja is független attól.

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás (főtevékenysége faktorálás) "bizonytalan" work out követelést vásárol egy-egy csomagban. A követelés tartalmaz tőke- és kamatkövetelést is, de előfordulhat, hogy ennek bontása külön nem kerül meghatározásra. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a szerződés szerint az adóstól járó még nem törlesztett összeget kamatra és tőkére meg kell bontani? A befolyó vételár tekintetében a "csomag" összességében vagy egyedenként kell vizsgálni a megtérülést? A magánszemély részére elengedett követelést kell-e jelenteni az APEH-nak, ha a vállalkozás a követelést behajthatatlannak minősíti?

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?