Értékvesztés visszaírása

Kérdés: A társaságiadó-alap megállapításakor adóalap-csökkentő jogcímként szerepel a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Cégünk a felszámolás során megszüntetett gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló vevőkövetelését – a határozat jogerőre emelkedését követően – kivezette, az adott követelésre elszámolt értékvesztés összegében a vevői értékvesztés számlával szemben (T 312 – K 311). Ezt az elszámolást a könyvvizsgáló nem minősítette hibásnak. Bennem felmerült a kérdés, ezzel az elszámolási gyakorlattal nem esünk-e el a Tao-tv. szerinti adóalap-korrekció lehetőségétől, hiszen így nem teljesül a szó szerinti év végi értékvesztés egyéb bevétellel szembeni visszaírása?
Részlet a válaszából: […] A kérdező aggálya nem megalapozott, a cég által folytatottelszámolási gyakorlat – ha az egyéb feltételek is teljesülnek – elfogadható, akönyvvizsgáló helyesen járt el a leírt gyakorlat minősítésekor.Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Követelések értékvesztése miatti adóalap-korrekció

Kérdés: 2006-ban a vevőkövetelésre értékvesztést számoltam el, növeltem a társaságiadó-alapot. A követelés 2007-ben behajthatatlan lesz, akkor társaságiadó-alapot csökkentő tényező lesz?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján azadózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre (ideértve avevőkövetelést is) elszámolt értékvesztés összege.A követelést akkor lehet behajthatatlan követelésként (azelszámolt értékvesztéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Különadó adóalapjának módosítása

Kérdés: A társas vállalkozások különadójáról szóló törvény nem tartalmaz adóalap-módosítást az adóellenőrzés, az önellenőrzés esetére. Mi a teendő, ha 2007-ben önellenőrzésre kerül sor 2006. évre vonatkozóan, de nem éri el a jelentős összegű hibahatárt?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásához hasonlóan a különadó alapjának meghatározásasorán is számításba venni.A hivatkozott törvénymódosítás szerinti adóalap-korrekciót -az átmeneti rendelkezések szerint – a 2007. évi különadó alapjánakmeghatározása során is alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Lízingelt személygépkocsi értékesítése

Kérdés: Belföldi társaság 2005-ben zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt személygépkocsit 5000 E Ft + áfa összegben. Az amortizációt elszámoltuk, a személygépkocsi jelenlegi értéke 2800 E Ft, piaci értéke 3000 E Ft. A társaság a személygépkocsit most értékesíti úgy, hogy a vevő cég átvállalja a lízingdíjat. A lízingcég a társaság felé kiállított egy helyesbítő számlát: -5000+4000 = -1000 E Ft + áfa összegről, a meg nem fizetett lízingdíjról. A lízingcég a vevőnek leszámlázta a járművet 1000 E Ft + áfa értéken. Milyen jogcímen számlázandó a piaci értékből fennmaradó 1500 E Ft + áfa? Hogyan kell mindezt könyvelni? Milyen adóvonzata van (áfa, társasági adó)?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak.A lízingelt személygépkocsi fentiek szerinti értékesítése avisszavétel időpontjában módosít(hat)ja az eredményt, adóalap-korrekcióra atársasági adónál így nincs szükség. Ha a leírtak szerint járnak el, akkor semalkalmazható az Áfa-tv. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Adóalap-korrekció állományból történő kivezetéskor

Kérdés: Területrendezés miatt a társaságnak a fémszerkezetű építményét le kellett bontania, amelynek a nettó értéke 2,5 millió forint volt. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ha kivezetjük az eszközök közül – helyesen értelmezzük-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontját, hogy a 2,5 millió forint terven felüli értékcsökkenés adóalapot csökkentő tényező lesz a haszonanyaggal csökkentett összegben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, de a kérdésben leírtakat pontosítanikell!Ha a fémszerkezetű építményt lebontják, akkor azt a tárgyieszközök közül már a bontást megelőzően ki kell vezetni (a kivezetés nemlehetőség!). Az állományból történő kivezetéskor a visszanyerhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Beltag főiskolai képzésének költségei

Kérdés: Ingatlankezelési tevékenységgel foglalkozó betéti társaság beltagja felvételt nyert a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Karára, kereskedelmi és marketing szakra. Az iskola térítéses rendszerű, 7 féléves főiskola, közgazdász képesítést nyújt. A társaság elszámolhatja-e költségként a tandíjat és a könyvek árát? A számlák a társaság nevére szólnak.
Részlet a válaszából: […] ...körülmények alátámasztják, hogy a képzésre a kifizetőtevékenységének végzéséhez szükség van, úgy a költség a társaságnáladóalap-korrekció nélkül elszámolható, a magánszemélynek pedig nem kell adózniautána.Amennyiben a beltag tandíja, könyveinek ára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Tőketartalék visszafizetése

Kérdés: A társaság a tulajdonosainak visszafizeti – a korábbi években feltehetően helytelenül – tőketartalékként befizetett összegeket. A tulajdonosok jogi személyek, de nem ugyanazok, akik befizették. A visszafizetendő összeggel csökkenthető-e a tőketartalék? Hogyan kell könyvelni annál a tulajdonosnál a visszafizetett összeget, aki részesedésvásárlás útján jut ehhez az összeghez?
Részlet a válaszából: […] ...a hiba elkövetése időszakánakadózás előtti és adózás utáni, továbbá a mérleg szerinti eredményét is (még aTao-tv. esetleges adóalap-korrekciója mellett is). Az így kimutatott mérlegszerinti eredményt az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] ...míg az aktív időbeli elhatárolásmegszüntetése az átvállalt hitel törlesztéséhez kapcsolódik (beleértve ezentételek miatti adóalap-korrekciókat is). Az átvállalt hitel után fizetett (elszámolt) kamatösszegével ez esetben is növelni kell az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Részlet a válaszából: […] ...(de nagyobb összeggel, mint lehetettvolna, mert a felszámolási zárómérleg adatai alapján számították ki a 2004. évitársaságiadóalap-korrekció összegét, valójában a készletrevételi értékkel nagyobbösszeggel), akkor a 2004. évi adatok helyesbítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Behajthatatlan követelések miatti adóalap-korrekció

Kérdés: A behajthatatlan követelések miatt az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek elszámolása 2005. 01. 01-jével megváltozott. Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontját, illetve 8. §-a (1) bekezdésének d) pontját? Hogyan járunk el helyesen az adóalap módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli előírásoknem változtak, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapjánbehajthatatlannak minősülő követelést le kell írni, az egyéb ráfordításokközött el kell számolni. A társasági adó alapját 2005. 01. 01. előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.
1
4
5
6
8