180 talált cikk az adókedvezmény kifejezésre

Kérdés: Látványcsapatsport-támogatás esetén egy­idejűleg alkalmazható a támogatás ráfordításkénti elszámolása és az adókedvezmény igénybevétele is? Nem zárja ki semmi a többszörös (ráfordításként és adókedvezményként) kedvezmény igénybe­vételét? Van a Tao-tv.-nek olyan passzusa, amely tiltja az azonos jogcímen többszörösen igénybe vehető kedvezményt?

Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?

Kérdés: Milyen viszonyban áll a 2009. 12. 31-én hatályos Tao-tv. 19. §-ának (3) szakasza szerint alkalmazható kedvezmény ugyanezen paragrafus (5) bekezdésével? Adóhiányra irányuló megállapítás alapja lehet-e, ha az adózó elmulasztja a lekötött tartalékba helyezést? Ha a lekötött tartalékba helyezést az adózó elmulasztja, de azt a soron következő beszámolójában, mint jelentős hibát kimutat, élhet-e az adóhatóság az adókedvezményre vonatkozó adóhiány megállapításával vagy mulasztási bírság kiszabásával?

Kérdés: Kérem, írjanak a szoftverkészítés Tao-beli megítéléséről és a kapcsolódó 50% mibenlétéről!

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szociális hozzájárulásból levonható és igénybe vehető kedvezményt a nettó bérek megőrzéséhez? Bruttó vagy nettó módon?

Kérdés: A látványcsapatsport támogatottjaként kérdezem, hogy a támogató részéről a nemzeti szövetségek bankszámlájára utalt beruházási célú pénzeszközöket a támogatott szervezetnél hol kell kimutatni év közben, illetve év végén. Esetleg a kiegészítő mellékletben kell bemutatni ezen összegeket? Az elvégzett beruházás (rész) számláinak alaki követelményeinél van-e valami specifikum? Hogyan zajlik technikailag a pénzügyi teljesítés abban az esetben, ha az önerős hányadot tudja a támogatott, mint a számlán feltüntetett vevő kiegyenlíteni, egyébként az országos szövetség a részteljesítő? Hogyan történik az áfa elszámolása?

Kérdés: A gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, és nem folytatja tovább az őstermelői tevékenységet (visszaadja az őstermelői igazolványát), ilyenkor a tételes költségelszámolás esetében a kilépés időpontjában a kilépő családtagra arányosan felosztott, pénzügyileg teljesített bevételek és pénzügyileg teljesített költségek mellett a családtagok közötti megállapodás alapján a kilépés időpontjában fennálló követeléseket (elsősorban vevőköveteléseket) és kötelezettségeket (elsősorban számlázott szállítói kötelezettségeket) is fel lehet-e osztani azzal, hogy a kilépés időpontja után befolyt bevételből részesül, illetve a kötelezettség (szállítói számla) kiegyenlítéséhez hozzájárul a rá eső arányos összegben? Ha igen, akkor a kilépés időpontja után a megállapodás szerint a kilépő családtagot megillető követelésből, illetve kötelezettségből a családi gazdaságtól kapott bevétel, illetve a családi gazdaságnak befizetett összeg része-e a tárgyévi őstermelői bevételének, illetve kiadásának? További kérdésem, hogy mezőgazdasági kistermelő esetében a 8 millió forintos értékhatár számításánál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is része a bevételnek?

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képezte a zárt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsi. Az egyéni vállalkozó megállapodott egy kft.-vel, hogy a teherautóért fizet 480 ezer forint + áfát, és átvállalja a hátralévő lízingtartozást. Hogyan kell elszámolni az egyéni vállalkozónál, illetve a társaságnál?

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?

Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)