602 talált cikk az adókötelezettség kifejezésre

Kérdés: A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja 2010. 01. 01-től hatályos, mely szerint az adóévben elengedett követelés összegével nem kell megemelni az adóalapot, ha az nem minősül behajthatatlannak. Csak akkor kell megnövelni, ha a követelést kapcsolt vállalkozás részére engedem el. A cégünknek tartozik egy vevője már egy éve. A felszámolási eljárás hosszadalmas, általában nem vezet eredményre, jobbnak látnánk elengedett követelésként leírni a tartozását, eddig az adóalapot növelni kellett. A vevőnk nem kapcsolt vállalkozás és nem is magánszemély. Ez esetben, mint elengedett követelés elszámolom (a vevőt kell erről értesítenem?), és nem kell megnövelnem az adóalapot? Ezzel az elengedéssel elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás? Esetlegesen más jogcímen sem kell megemelni az adóalapot az elengedett követeléssel?

Kérdés: Kft. 2009. évtől a főiskola nappali tagozatán tanulót, társas vállalkozóként foglalkoztat. A vállalkozó jövedelmet nem vesz föl. A főiskolai tanulmányait 2008. év szeptemberében kezdte meg. Ez az iskolai rendszerű képzés költségtérítéses. A képzés költségeit a munkáltató (társaság) viseli. A képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését célozza. Kérdésem elsődlegesen a 2010. évben kifizetett költségtérítés mint természetbeni juttatás után fizetendő adóra vonatkozik. Jelen esetben, ha az éves költségtérítés díja 500 E Ft, akkor 2010. évben 400 E Ft-ig nem kell fizetnem semmit, a 400 E Ft-ot meghaladó összeg után – 100 E Ft – pedig a kedvezményes adókulcsot kell alkalmaznom? Jól értelmezem? 2011. évben, mint béren kívüli juttatás után, ugyanezt a törvényt alkalmazhatom? A társas vállalkozónak (főiskolai hallgató), mint magánszemélynek, saját szja-bevallásában 2010. évre vonatkozóan, a költségtérítés összegéből (500 E Ft), melyet a kft. fizetett meg, kell-e adózni a 400 E Ft-ot meghaladó rész után?

Kérdés: A kft. formában működő faiskola személygépkocsit vásárolt olasz magánszemélytől, aki nem áfaalany. Ezt a személygépkocsit nem kívánják forgalomba helyezni, nincs rendszáma. Így amíg nem kérnek rendszámot, nem kell regisztrációs adót és áfát fizetni. A személygépkocsit, mint üzemi járművet, a faiskola telepén használják, hogy a vevőknek bemutassák a kínálatot. Helyes ez így? Ha igen, mennyi az értékcsökkenési leírás?

Kérdés: Egy hotel esetében hogyan kell kezelni számlázási, számviteli és adózási szempontból azt az esetet, amikor a vendég lefoglalja a szállást, de az adott határidőn túl mondja vissza a foglalást? A lemondás pénzben kifejezett értéke egy éjszaka szállásdíjának felel meg. Milyen megnevezést írhat a számlára a hotelt üzemeltető kft.? Ha áfakörös, akkor 25% vagy 18%-os áfával kell számolni a lemondás értékét? Minek minősül a szobalemondás adójogi szempontból? Hogyan kezeljük a számvitelben?

Kérdés: Magyar magánszemély 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. A ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – a magánszemély bankszámlájára történő átutalással – 2008. évben és 2009. évben kifizette. A bevallásban 25% adókulcs alkalmazásával lett az adó bevallva és megfizetve. Van-e lehetőség önrevízió keretében utólagosan alkalmazni a 10%-os adómértéket? Milyen feltételei vannak a 10%-os adókulcs alkalmazásának?

Kérdés: A kft. partnereinek üzleti ajándékot szeretne adni. Egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Például havonta 15 E Ft értékben? Akkor adómentesen el lehet számolni? Amennyiben italt szeretne karácsonykor vagy egyéb alkalomkor adni, akkor az hogyan adózik?

Kérdés: Ügyfelünk közhasznú társaság volt, társasági szerződésének módosítása révén nonprofit kft.-ként működik tovább, változatlanul közhasznú besorolással. A 2009. évi csekély mértékű vállalkozási tevékenysége után társaságiadó-kötelezettsége keletkezett kamatbevételből. Jól értelmezzük-e az 1990. évi C. tv. 3. §-ának (2) bekezdését, hogy emiatt 2010-ben iparűzésiadó-kötelezettsége keletkezik? Ha igen, akkor az iparűzésiadó-alapba csak a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevétel tartozik bele, és a közhasznú tevékenységből származó árbevétel nem része az iparűzésiadó-alapnak? A kizárólag közhasznú tevékenységet végző nonprofit kft.-nek kell-e kommunális adót fizetnie?

Kérdés: A kft. pénztárából visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt ad át egy másik kft.-nek. A pénzeszköz átadásáról írásbeli megállapodás születik, hiszen a felek ez alapján tudják az átadást/átvételt könyvelni. Kell-e illetéket fizetni a pénzeszközátadás után? Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján nem, de a 11. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése alapján igen. Melyik az "erősebb" paragrafus és miért?

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 5 különböző kft.-ben rendelkezik üzletrésszel. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül négynél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apport értékét a meglévő társaságok legutolsó lezárt időszakának mérlegében szereplő saját tőke alapján határozzák meg, az ügyfelem által birtokolt üzletrész arányá­ban. Így az újonnan létrejövő társaságban ügyfelemnek jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint az öt társaságban lévő üzletrészek névértékei­nek összege. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége (hiszen ténylegesen nem jutott jövedelemhez)? Helyes-e az a vélemény, hogy szja-fizetési kötelezettsége majd akkor keletkezik, amikor az új társaságból (tőkeleszállítással, értékesítéssel, megszüntetéssel) kivonja az üzletrészét?

Kérdés: Magánszemély ügyfelem 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. Ügyfelem részére a ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – ügyfelem bankszámlájára történő átutalással – 2009. év novemberében kifizette. Kérdésem, hogy alkalmazhatja-e a 2009. évi LXXVII. tv. 175. § és 231. § által módosított egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. (a továbbiakban AJM) törvény 276. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemély a Ciprusról, osztalékból származó jövedelmére az Szja-tv. 66. §-a (2) bekezdésének a) pontja által előírt 10%-os adómértéket, abban az esetben is, ha nem vásárolt 2009. december 31-ig magyar állampapírt?