187 talált állásfoglalás az adólevonási jog kifejezésre

Kérdés: Cégünk lapterjesztéssel foglalkozik. Ügyfélkörünkbe számos lakossági ügyfél tartozik. Felmerült ügyfeleink részéről az az igény, hogy számláikat nem kérik postázni, elegendő, ha e-mailben vagy honlapunkról letölthető módon juttatjuk el részükre. Számláinkat hagyományos formában, papíralapon és nem elektronikus módon állítjuk elő. Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy – vevőinkkel egyeztetve vagy honlapunkon mindenki számára elérhetően ismertetve – a fenti módon juttassuk el lakossági ügyfeleink részére a számlát?

Kérdés: Egy mezőgazdasági bérmunkát és kereskedelmet folytató vállalkozás számára könyveltem. A kft. tulajdonában vannak személygépkocsik és mezőgazdasági járművek, illetve bérelt mezőgazdasági járműveket, személygépkocsikat is. A gázolaj után nem igényeltem vissza az áfát, mivel semmilyen nyilvántartást nem adtak át, amiből egyértelműen nyomon követhető lett volna a felhasználás, a számlákon rendszám sem szerepel. Az új könyvelő szerint vissza kellett volna igényelni, mert szerinte a menetlevelek szerint, az APEH-üzemanyagnorma alapján meg lehet osztani a felhasználást. Szerintem ez utóbbi módszer nem helyes, mert például a traktor üzemanyag-felhasználásánál nem mindegy, hogy vontat-e vagy szánt.

Kérdés: Üzleti reprezentációs rendezvények kapcsán nemcsak étkezési és szórakozási kiadások merülnek fel általában, hanem pl. termet kell bérelni, műanyag evőeszközöket beszerezni, a reprezentáció lebonyolításában részt vevő munkatársak szállásdíját ki kell fizetni stb. Az ilyen beszerzések áfatartalma levonható adóként elszámolható?

Kérdés: Humán-egészségügyi ellátást és oktatást is végző társaság saját rezsis beruházást végez. A beruházás folyamatában nem igényelhette vissza az áfát, ezért azt a beruházási számlán bruttó összeggel könyvelték. A létesítmény az egészségügyet fogja szolgálni. Amikor a beruházás végleg elkészül és üzembe helyezik, hogyan járok el helyesen az áfát illetően? A beruházás nettó értékére rászámolom a 25% áfát, amit befizetendőként bevallok, visszaigényelhető összeg pedig nem lesz?

Kérdés: A 4890-es kérdés a saját vállalkozásban végzett beruházással – ezen belül elsősorban annak az áfájával – foglalkozik. Megfogalmazza az Áfa-tv.-nek azt az előírását, miszerint a bejövő számlák áfája csak a saját beruházás aktiválásakor vonható le. Az én értelmezésem a következő: a bejövő számlák áfáját az Áfa-tv. előírása szerint levontuk (vagy visszaigényeltük), az aktivált érték után az áfát a fizetendő és a visszaigényelt oldalra egyaránt beállítottuk. Kérem, tájékoztassanak, hogy a röviden leírt eljárásunk helyes-e? Mi a helyes eljárás az egyéb saját (nem lakás) beruházások esetében?

Kérdés: Az adóhatóság adószámunkat felfüggesztette, mert a székhelyellenőrzésnél nem találták a cég képviselőjét. A cég működik, és kértük a felfüggesztés törlését. A cég a felfüggesztés alatt folytatott üzleti tevékenységet. Mit kell tenni az általa kiállított szolgáltatási számlák, valamint a befogadott számlák és kifizetett tételek tekintetében? A partner cégeinket értesíteni kell, és a számlákat visszajuttatni részükre? A kiállított számlákat jóváírni? Ha az adóhatóság visszaállítja az adószámot, utólag az általunk korábban teljesített szolgáltatás kiszámlázható későbbi időponttal, de a felfüggesztés időszakára vonatkozó időszaki elszámolások alapján? A befogadott és felfüggesztés alatt részünkre teljesített, költségként korábban elszámolt számlákról kérhetünk újat?

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?

Kérdés: "A" cég mint beolvadó cég 100 százalékban tulajdonosa a "B" cégnek. A "B" cég a beolvasztó (az átvevő) cég. "B" cég 2009-ben kiállított "A" cég felé egy számlát 30 millió forint + áfa összegről, a vitorlakikötő üzemeltetési joga átadása kapcsán. "B" cég az áfát 2009-ben rendezte. "A" cég a számlát nem egyenlítette ki, így a pénzügyi rendezetlenség miatt az áfát nem igényelte vissza. A beolvadás napjáig, 2010. október 1-jéig a pénzügyi rendezés nem történt meg, a beolvadás miatt nem is fog kifizetésre kerülni. A kérdés az, ki fogja visszaigényelni az áfát? "A" cég a megszűnésre hivatkozva, vagy "B" cég mint jogutód?

Kérdés: Adólevonási jog érvényesítésében kérném a segítségüket. Több ügyfelemnél is előfordul, hogy a tevékenységüket lakóingatlanokban folytatják. Lakást vesznek bérbe, melyet kizárólag csak üzleti célra használnak, nem lakik a lakásban, esetleg épületben senki. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az olvasható, hogy a "lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó" nem levonható. Ez a levonási tilalom a javításra, karbantartásra és a szolgáltatásokra – például festés-mázolásra – is vonatkozik, vagy azok általános forgalmi adója levonásba helyezhető?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?