922 cikk rendezése:
371. cikk / 922 Horgászegyesület vállalkozási tevékenysége
Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?
372. cikk / 922 Változó munkahely, kiküldetés
Kérdés: Egy korábbi válaszban azt olvastam, hogy a kiküldetési rendelvényt naponta kell kiállítani. Ez azt jelenti, hogy naponta új rendelvény kell? Abban az esetben is naponta kell kiküldetési rendelvény, ha a munkavállaló munkaköre alapján feltétel a saját gépkocsi használata, továbbá a munkaköri leírásában szerepel, hogy a társaság által különböző telephelyeken vagy ügyfeleknél lévő saját tulajdonú eszközeit kell felügyelnie, karbantartania? Hogy mikor és hova kell mennie, azt a diszpécserszolgálat mondja meg, jellemzően egy hétre egyeztetett időpontokban. Előfordulhat azonban, hogy soron kívül kell az ország másik felébe mennie. Gyakorlatunk során a munkavállaló a hónap folyamán folyamatosan vezeti a kiküldetési rendelvényt, és az időszak végén az arra jogosult munkahelyi vezető azt elismeri, a kifizetés szükségességét elrendeli. Ez a gyakorlat megfelelő?
373. cikk / 922 Önkormányzat által kibocsátott helyi kártya
Kérdés: Egyre több városban terjed, hogy a helyi önkormányzat a bejelentkezett lakosok részére ún. helyi kártyát bocsát ki, amely kártyával rendelkezők az önkormányzat területén működő vállalkozásoktól (helyi járatok, fürdőbelépő, kulturális szolgáltatások stb.) jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat terheli-e szja, tb-járulék, illetve áfa a nyújtott kedvezmények mértéke után?
374. cikk / 922 Elhunyt munkavállalónk hiteltartozása
Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?
375. cikk / 922 Bővítés utáni ingatlanértékesítés
Kérdés: Három kft. 2006-ban vásárolt egy ingatlant. Az osztatlan közös tulajdon 75/100-a "A" kft., 10/100-a "B" kft., 15/100-a "C" kft. tulajdonában van. Mind a három kft. az ingatlanvásárlás áfáját 2006-ban visszaigényelte. Az "A" kft. az ingatlanon lévő üzletek bérbeadását áfakötelezetté tette. A három kft. 2007-ben az első szint fölé egy második szintet is épített. A II. szint műszaki átadása, használatbavétele – ideiglenes használatbavételi engedély alapján – 2007. december 1-jével megtörtént. A végleges használatbavételi engedélyt – mert nem kérték – csak 2010. január 10-én kapta meg a három kft., a földhivatalban is ekkor vezették át a bővítést. A bővítés után a tulajdoni hányadok változtak. Az osztatlan közös tulajdon 205/315-a "A" kft., 85/315-a "B" kft., 25/315-a "C" kft. tulajdonában van. "C" kft. eladhatja-e a 25/315 részét fordítottan (mivel már nem új az ingatlan), vagy áfásan kell eladnia, mivel még új ingatlannak minősül?
376. cikk / 922 Személygépkocsi értékesítése
Kérdés: Fogászattal foglalkozó kft. (áfamentes a tevékenység jellegére) vásárolt 2008. évben egy új személygépkocsit (a számlát az autószalon áfásan állította ki). Ezt a személygépkocsit 2010-ben el kívánja adni. Az eladáskor fel kell vagy nem kell felszámítani az áfát? (Gondolok itt arra, hogy az adómentes tevékenységet végző cégek a tárgyi eszköz eladásánál nem élhetnek azzal a jogukkal, hogy tárgyi eszközeiket is áfamentesen adják el.)
377. cikk / 922 Tárgyi adómentes tevékenység eszközének értékesítése
Kérdés: Fogászattal foglalkozó kft. (adómentes a tevékenység jellegére) megvásárolt 2006. évben 2 db fogászati széket, amelyet 2007-től folyamatosan kölcsönad. Amikor felvette a kölcsönzési tevékenységet, akkor bejelentette az APEH-hez, hogy a gép kölcsönzésére az alanyi adómentességet választja. A fogászati székek beszerzésekor az áfát nem igényelte vissza. A kft. a 2 fogászati széket el kívánja adni. Az eladáskor áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítania?
378. cikk / 922 Közhasznú társasági forma megszűnése késedelemmel
Kérdés: 2009. június 30-val a Gt. szerint a közhasznú társaság mint gazdasági forma megszűnt. A közhasznú társaságoknak eddig az időpontig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. Az általunk könyvelt közhasznú társaságnál az átalakulásról szóló alapítói határozatot a cégbíróságra beadták. A cégbíróság ügyfelünket hiánypótlásra szólította fel, amit elmulasztott teljesíteni. Emiatt a cégbíróság 2010-ben elrendelte a társaság kényszer-végelszámolását. A határozat nem visszamenőleges, és még nem emelkedett jogerőre. A társaság adószáma alatt jelenleg is két cégnév szerepel a cégnyilvántartásban: egyiknél közhasznú társaság a társasági forma, másiknál nonprofit közhasznú társaság "bejegyzés alatt" megjegyzéssel. A közhasznúsági fokozatot a cégbíróság nem jegyezte be az év végével, így az (gondolom) elveszett a társaság számára. A közhasznú társaság 2009. évi zárásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: A közhasznú társaságot a cégbíróság ugyan eltiltotta a működéstől, de az eltiltó végzés még nem emelkedett jogerőre. Ezek szerint a közhasznú társaság még a mai napig (a végzés jogerőre emelkedése napjáig) működik? Vagy miként kezelendő a társaság életében a 2009. július 1-jétől 2009. 12. 31-ig (vagy a végelszámolás kezdőnapjáig) eltelt időszak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen adóbevallásokat kell a társaságnak beadnia és mikori dátummal? Szükséges/lehetséges 2009. június 30-val zárást készíteni, adót kalkulálni? Meg kell (lehet) különböztetnünk számviteli vagy adózási szempontból a június 30-ig terjedő és az azt követő időszakot? Jól értelmezzük-e a törvényt, hogy a második féléves működése során az általános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók? Tehát a 2009. II. félévi adó számításakor már nem vehető figyelembe a Tao-tv. 13. §-a, mivel azt hatályon kívül helyezték. A 13/A. §-a pedig nem vonatkozik a társaságra, mivel az nem közhasznú. Ebben az esetben két beszámolót is közzé kell tenni, avagy csak az év végi beszámolót? Két adóbevallást kell beadni, vagy csak év végével? A 2009-es év végi társasági adó-bevallás elkészítésekor a korábban adómentesen képződött saját tőke összegével meg kell emelni az adóalapot?
379. cikk / 922 Lakóingatlan építése bérbeadás céljából
Kérdés: A belföldi áfaalany társaság telket vásárol, majd alvállalkozók és saját maga közreműködésével lakóingatlant kíván építeni, amit majd piaci áron az ügyvezető bérelni fog. Mikor kell az APEH-nál bejelenteni, hogy az ingatlant áfásan szeretné bérbe adni? Az építkezés közben az alvállalkozók fordított adózás alá eső számlákat fognak kiállítani, viszont lesz saját névre termékbeszerzés is, amelyet áfával fognak számlázni. Ezen áfaösszeg az építkezés során levonásba kerülhet-e? Akkor is, ha még nem döntötte el, hogy a bérbeadás áfás lesz vagy áfamentes? Ha tárgyi adómentesen adja bérbe, akkor az egész lakóingatlan önköltsége után fizetni kell a 25% áfát, ugyanakkor nem helyezhet levonásba semmit? Vagy nem kell az egészre felszámítani az áfát, de az anyagra visszaigényelt áfát utólag vissza kell fizetni? Egy későbbi értékesítés során hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
380. cikk / 922 Tenyésztőktől történő felvásárlás áfája
Kérdés: Társaságunk sertéstenyésztéssel, illetve adásvétellel foglalkozik. Az általunk eladott sertések nagy részét sertéstenyésztőktől vásároljuk meg. Egyes termelők felvásárlási jeggyel (amit mi állítunk ki részükre) adják el állataikat, másik részük áfás átutalásos fizetési módú számlát állít ki részünkre. Ők jellemzően nem társaságok, hanem magánszemélyek (őstermelők) vagy egyéni vállalkozók. A kibocsátott számlákon az értékesítő adószáma, ha van, egyéni vállalkozói száma (nyilvántartási száma), címe, illetve az értékesítés darabszáma, egységára, értéke, adómértéke (25%) van feltüntetve. Ezek alapján az áfát levonásba helyezzük, szja-előleget nem vonunk, a beszerzési árat költségként elszámoljuk. Az a kérdésünk, hogy más, az értékesítőre (milyen adóalany, milyen adózási módot választott, saját áruját adja-e el), illetve az értékesítés körülményeire vonatkozó adatot kell-e szerepeltetni a számlákon ahhoz, hogy az áfa levonható legyen, költségként el lehessen számolni a társasági adó terhére, illetve ne kelljen szja-előleget vonni az adott értékesítés összegéből, továbbá kell-e ezen értékesítések összegét az 1008-as bevallásban feltüntetni?
