2263 talált cikk az adózás kifejezésre

Kérdés: Társasági adó alanya 2019. márciustól a kiva alanya kíván lenni. A korábbi évek során felhalmozott eredménytartalék után kell-e osztalékadót fizetnie az átlépéskor?

Kérdés: Cégünk 2018 októberében 40 millió Ft értékben új megmunkálóközpontot vásárolt. A gép-berendezés üzembe helyezésére, használatbavételére nem került sor, mert 2018 novemberében a számlavezető pénzintézetével a gép pénzügyi megfinanszírozásához ún. visszlízingszerződést kötött, melynek következtében értékesítette bankja felé a termelőgépet, és ugyanazon a napon vissza is vásárolta a banktól. November végével került üzembe helyezésre, használatbavételre a megmunkálóközpont. Ebben az esetben – visszalízingelt új gép – társaságunk érvényesítheti-e 2018. évre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kkv-s kedvezményt?

Kérdés: Az elmúlt években voltak olyan hitelkonstrukciók, amelyek kamattámogatást nyújtottak. Ezekben az esetekben a finanszírozó pénzintézet egy igazolást adott ki. (Igazolás a megítélt állami támogatásról.) Hogyan kell e támogatást a könyveinkben szerepeltetni, a társaságiadó-bevallásban feltüntetni?

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?

Kérdés: Az adott cég a 2012. adóévben az áfabevallásnál havi bevallónak minősült. Az adózó a 2012. 07. havi bevallásánál nem élt önellenőrzési lehetőségével (vagy nem tett eleget önellenőrzési kötelezettségének). Az adómegállapítási jog a bevallás beadási határidejének napját tartalmazó év utolsó napjától számított öt év. Ebben az esetben mely napra kell vagy kellett volna könyvelni (így melyik évet érinti) a bevallással nem rendezett adó? Befolyásolja-e az áfa elévülését az, hogy társasági adó szempontjából ezen időszak (2012. adóév) még nem évült el?

Kérdés: A zrt. 100 db 50.000 forintos részvénnyel alakult meg. Évekkel később 76 új részvényt bocsátottak ki 75.000 forintos áron. Az ázsió a tőketartalékba került. Az eredménytartalékot már kivették osztalékként. Az Szt. szerint a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét. A zrt. tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításról fog dönteni, amelynek következtében a törvényi minimumra fogják leszállítani. Kérem, ismertessék a számviteli elszámolását! Az ázsióból kifizetett összeg jövedelemnek minősül? Van-e a társaságnak adó- és/vagy járuléklevonási kötelezettsége, vagy a jövedelmet a magánszemély fogja bevallani? A részvények későbbi értékesítése esetén hogyan kell ilyen esetben a beszerzési értéket meghatározni?

Kérdés: A bt. 2006-ban számfejtett 190.000 Ft munkabért a beltagnak, de a mai napig nem tudta kifizetni. Ha a beltag nyilatkozatban lemond, leírható-e a követelése? Ha igen, hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Mikrogazdálkodó kft. tárgyi eszközök, gépek bérbeadásával foglalkozik. A 100 ezer forint feletti beszerzési értékű gépeknél milyen leírási kulcsot alkalmazhat, figyelembe véve a gépek gyors elhasználódását?

Kérdés: Vállalkozásunk követelést vásárolt névérték (100 egység) alatt 20 egységért. Ezt a 36. számlacsoportban könyveltük, a különbözetet (80 egységet) a 0. Számlaosztályban vettük nyilvántartásba. A követelés megtérüléseként egy ingatlant vettünk át a kötelezettől 80 egységben. Az ingatlan vételárával szemben kivezettük a nyilvántartott követelést (20 egységet). Az ingatlan vételára és a nyilvántartott követelés közötti különbözetet (60 egység) a szállítóval szemben a 97. számlacsoportban könyveltük. A 0. Számlaosztályban nyilvántartott követelésünket (20 egység) elengedtük. A követeléssel tartozó vállalkozás kapcsolt vállalkozás. Helyes-e az ingatlanvásárlás kiegyenlítésének könyvelése? Az elengedett követelés (20 egység) könyvelése megjelenik-e a könyvelésben? Van-e társaságiadó-vonzata?

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?