Osztalék utáni adó beszámítása

Kérdés: Társaságunk Németországban bejegyzett, a német tőzsdén forgalmazott részvényeket birtokol. A részvények után járó osztalékból a német letétkezelő 26,38% osztalék utáni adót vont le. Milyen módon tudja társaságunk a levont osztalékadót beszámítani, beszámíthatja-e az egyéb képződött eredménye alapján fizetendő társasági adóba?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt részesedés apportálásának nyeresége

Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet a befektetett eszközök között nyilvántartásba vett. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően az felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint eredmény keletkezett. Ez után kell társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a részesedésekből származó árfolyamnyereség összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető. Nem csökkenthető, az a része az adózás előtti eredménynek, az adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként – minden előírás betartásával – adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 4. § (4) bekezdése szerint nem lehet a kata alanya az a vállalkozás, amely a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerez. Nem kizárt azonban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Árverés adózási és számviteli feladatai

Kérdés: 2018. szeptember végén végrehajtás keretében lefoglaltak személygépkocsit, árukészletet adótartozás miatt. Decemberben netes árverésen elkezdték az árukészlet értékesítését, ami 2019-re áthúzódva folytatódik. Az elárverezett árukészletről tételes jegyzőkönyvet küldenek, amiből kiderül, hogy a vevő cég vagy magánszemély. Milyen adózási kötelezettségei vannak a cégnek? Illetve mit kell könyvelni a végrehajtással és az árveréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A NAV által lefoglalt személygépkocsi, árukészlet árverés útján történő értékesítésének esetében, ha az értékesítés december 31-ig nem történt meg, számviteli feladat a lefoglalt eszközök várható piaci értékének meghatározása, annak összevetése a könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Átalakuláskor az eszközök értéke

Kérdés: Cégünk társaságiforma-váltáson ment keresztül. A záró nyilvántartásban szereplő tárgyi eszközöket az új társaságnál nettó értéken nyitom meg. A régi nettó érték most bruttó érték lesz. A maradványérték is bruttó értékként fog szerepelni. Hogyan kell számítani az értékcsökkenési leírást? A gépkocsi 20%-os maradványértékét egy év alatt leírhatom? Lehet, hogy a maradványérték az adótörvény szerint már nulla értéken van!
Részlet a válaszából: […] ...társaság – például az adótörvény szerint nullára leírt tárgyi eszköznél –, kivéve a kedvezményes átalakulást, növeli az adózás előtti eredményt azzal az összeggel, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. előírása szerint [7. § (1) bekezdésének zs) pontja, (11)–(12) bekezdés] a kis- és középvállalkozások az adózás előtti eredményt – többek között – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...tételes költségelszámolás választásáról nyilatkozik, akkor ezt a szándékát év végén már nem változtathatja meg.Megjegyezzük, hogy adózási és adminisztrációs szempontból is az lenne a legegyszerűbb megoldás, ha a szakorvos a kft.-be apportálná a személygépkocsit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentálni, és az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének l) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni. Így része lesz az adózás előtti eredménynek, és ha a bevételhatást veszteségtétel nem rontja le, akkor a társasági adó megfizetésével lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...Mindkettő a magánszemély (a munkavállaló) nem önálló tevékenységből származó bevétele, amelyet külföldi napidíj esetén – adózás előtt – csökkent az Szja-tv. 3. számú melléklete szerint elismert költségként megjelölt összeg.A külföldi napdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címke:

Kivaalanyok hipaalapjának egyszerűsített meghatározása

Kérdés: A Htv. lehetőséget ad arra, hogy a kiva hatálya alá tartozó adózó iparűzésiadó-alapját a "kisvállalati adója alapjának" 120%-ában határozza meg. Amennyiben ezt a hipaadóalap-meghatározási módot választja az adózó, akkor az ipa alapjának meghatározásakor 2015., 2016. évek tekintetében a kivabevallás "Kisvállalati adó számított alapja" sorban lévő összeget kell figyelembe venni? A 2017. évi kivabevallás 21. sora a "Kisvállalati adó alapja", mely megegyezik a Htv.-ben rögzített "kisvállalati adó alapja" megnevezéssel. A 2015. és 2016. évi kivabevalláson ezzel szemben "kisvállalati adó számított alapja" szerepel ("kisvállalati adó alapja" megnevezés ezen évek bevallásaiban nem található). A hipa alapjának számításakor a kivabevallás ezen sorában szereplő összeget kell figyelembe venni? Ha a "kisvállalati adó számított alapja" egy pozitív összeg, de a "Megállapított kisvállalati adó" nulla forint (a beruházásokkal, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések adóalap-csökkentő tételként való beállítása miatt), akkor mi lesz a hipa alapja? Nulla Ft, vagy a "kisvállalati adó számított alapja" sorban szereplő összeg 120%-a (tekintve, hogy a Htv. a "kisvállalati adó alapja" és nem a "kisvállalati adó számított alapja") megnevezést rögzíti.
Részlet a válaszából: […] ...említett "kisvállalati adója alapja" kifejezés alatt, azaz a Htv. elnevezése alatt mit kell érteni. Ez – az "adóalap" mint adózási alapfogalom jelentéséből következően – nem más, mint az a vetítési alap (összeg), amelyre a kiva mértéke vetül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
49
50
51
227