Fejlesztési tartalék figyelembevétele

Kérdés: Az igénybe vett fejlesztési tartalék figyelembevételére mi a helyes eljárás? Az eszköz aktiválása után leírható az adóalapnál az eszközre még el nem számolt értékcsökkenés, és a futamidő végén vesszük figyelembe a már adóalapként elszámolt fejlesztési tartalékot, vagy először nem érvényesítünk az adóalapnál értékcsökkenést, amíg a fejlesztési tartalék el nem fogy? Fontos lenne a válaszuk, mivel az általunk megvásárolt tárgyieszköz-program a leírási idő elején addig nem számol el értékcsökkenést, amíg az igénybe vett fejlesztési tartalék le nem íródik. Szerintünk ez így helytelen.
Részlet a válaszából: […] ...helyezték üzembe.A hivatkozott előírás alapján a társaságiadó-törvény szerintelszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni az aktiválás időpontjában a10 millió forintból 6 millió forintot, majd – 2008. évben 10 millió Ft bruttó érték alapján fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: A társaság több évre áthúzódó ingatlanberuházást végez. A korábban megképzett fejlesztési tartalékát évente, az adott évre befejezetlen beruházási értékként elszámolt összegnek megfelelően oldja fel. Minden évben ezt a gyakorlatot folytatja, az üzembe helyezés évében is. Helyes ez az eljárás? A beruházás befejezésének van-e valahol jogszabályilag előírt határa?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő beruházástvalósít meg. A fejlesztési tartalék feloldásának nem feltétele, hogy aberuházással létrehozott eszköz(ök) aktiválásra, üzembe helyezésre kerüljön(kerüljenek). Amikor azonban a beruházással létrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Cégautó átminősítése készletté

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint, amennyiben azeszköz használata, rendeltetése a besorolást (az adott esetben az aktiválást)követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan márnem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Támogatott eszköz eladása

Kérdés: Az X. kft. GVOP-s támogatásból vásárolt nettó 60 millió forintért egy gépet, amelynek könyv szerinti értéke jelenleg 48 millió forint. A gépre 21 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyből jelenleg 16,8 millió forint a halasztott bevételként elhatárolt összeg. Az X. kft. a támogatott tevékenységét – egyéb okok miatt – megszünteti, és a pályázatkiíró hozzájárulásával Y. kft. átveszi az X. kft. pályázattal kapcsolatos kötelezettségeit. Ez esetben X. kft. milyen értéken adhatja el a gépet az Y. kft.-nek? Mi lesz a halasztott bevétellel? Az Y. kft.-nél megjelenik-e valahol az X. kft. által kapott támogatás? Ha igen, azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni, majd a rendeltetésszerűhasználatbavételkor aktiválni, a műszaki berendezések, gépek között állománybavenni, az aktiválás után – mint egy új tárgyi eszköznél – terv szerintiértékcsökkenési leírást elszámolni. Ha a támogató írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Akkreditációs díj aktiválása

Kérdés: Szakközépiskolánk interaktívtábla-használati felnőttképzési programját akkreditáltatta. A program akkreditációs díja 70 E Ft. Ki lehet-e mutatni a program akkreditációs díját a vagyoni értékű jogok között?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy ki lehet mutatni, amennyiben az egy éventúl szolgálja a szakközépiskola tevékenységét. Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdéseszerint azonban a 100 E Ft egyedi beszerzési érték alatti vagyoni értékű jog ahasználatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Átalakítás, felújítás, beruházás

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?
Részlet a válaszából: […] ...esetben sajátvállalkozásban végzett beruházásról van szó. Így amikor a rendeltetésszerűhasználatbavétel megtörténik, és az épület aktiválásra kerül (T 123 – K 161),akkor az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint áfafizetésikötelezettség is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Szoftverek beszerzése és aktiválása

Kérdés: A szoftverek beszerzésének, nyilvántartásba vételének ellenőrzése kapcsán merült fel az a kérdés, hogy mennyiben kell különválnia időben az aktiválás során az állományba vételnek és az üzembe helyezésnek? Helyesen jár-e el az ügyvezető, ha minden szoftverbeszerzés esetében azonos napon veszi állományba a szoftvert és állítja ki az üzembe helyezési okmányt? (Ez a két bizonylat azonos sorszámon szerepel.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre igennel és nemmel is lehet válaszolni. A helyesválaszhoz a következőket kell figyelembe venni:A szoftverek lehetnek szellemi termékek, ha azok tulajdonjogátis megszerezte a társaság a szoftverek megvásárlása során. A szoftverek azonbannem minősülnek szellemi terméknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Kutatás-fejlesztés megelőlegezése

Kérdés: A társaság 2008. évben a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül "Vállalati innováció támogatása" projektjavaslatot nyújtott be, amelyet az új megújuló energiát hasznosító geotermikus hőszivattyúrendszer kifejlesztésére projektként el is nyert. A projekt elszámolható költségei a szerződésben meghatározottak szerint: K+F, marketing. A projekt célja 10 db prototípus előállítása. 2008-ban anyagköltség, munkabér és járulékai merültek fel, néhány kisebb értékű tárgyi eszköz került beszerzésre. A támogatás összegéből decemberben előleget kaptunk. Helyesen számoltuk-e el a társasági adó, a számvitel szempontjából, ha a költségeket a saját előállítású eszközök főkönyvi számlára vezettük át, a beszerzett tárgyi eszközöket pedig a beruházás főkönyvi számlán hagytuk? A kapott előlegből sem számoltunk el bevételt.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevételként kell elszámolni (T 384 – K 967), majdidőbelileg el kell határolni (T 967 – K 481), ha a K+F költségek aktiválásrakerülnek.]A marketingköltségek nem tartoznak a K+F közvetlen költségeiközé, így azok nem aktiválhatók, azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Közhasznú társaság befejezetlen termelése

Kérdés: A kht. az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000. Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredménykimutatást. Ennek az eredménykimutatásnak nincs "Aktivált saját teljesítmény" sora. A kht.-nek a mérlegfordulónapon meglévő befejezetlen szolgáltatása értékét befejezetlen termelésként ki kell mutatnia. A kht. közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amelyet a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell az immateriális javak között állományba venni. Hogyan kell ezt kimutatni? Az Szt. szerinti eredménykimutatás adózás előtti eredményének meg kell egyeznie a közhasznú eredménykimutatás adózás előtti eredményével?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységbevételeinek a sajátos módon történő részletezésével tér el. A befejezetlentermelés, a saját előállítású eszközök aktiválása alapvetően a vállalkozásitevékenység sajátossága, de előfordulhat a közhasznú tevékenységen belül is. Havan ilyen, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Fejlesztési támogatás elszámolása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] ...alapján mentes azadó alól, azaz az eladási árra áfát nem kell felszámítani. Ha azonban adíszburkolat elkészítésekor, a beruházás aktiválásakor az előzetesenfelszámított áfát levonásba helyezték, akkor az értékesítéskor alkalmazni kellaz Áfa-tv. 136. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
1
19
20
21
32