241 talált cikk az anyavállalat kifejezésre

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?

Kérdés: A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. Társaságunk tulajdonában van egyik leányvállalatának váltója. Tudunk-e ezen váltóköveteléssel tőkét emelni a leányvállalatban? A váltókövetelésünk nem vitatott, elismert követelés.

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?

Kérdés: Társaságunk egyik leányvállalatában a befektetés összege az idei évben 5 millió forintról 50 millió forintra emelkedett. A leányvállalat 2009-től veszteségesen gazdálkodott. 2013-ban társaságunk rendezte a negatív saját tőkét azzal, hogy a leányvállalat finanszírozását biztosító tagi kölcsönt apportálta a jegyzett tőkébe. A végelszámolás várhatóan 2014-ben fejeződik be. Ha 2013-ban a befektetésre 99% értékvesztést számolunk el, kell-e növelni a társasági adó alapját? (A végelszámoló nyilatkozik, hogy a befektetés megtérülése 1% lesz!) Ha nem számolunk el értékvesztést 2013-ban, 2014-ben a végelszámolást követően kivezetjük befektetésünket, akkor már nem kell a társasági adó alapját módosítani?

Kérdés: Egy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező anyavállalat magánszemély tulajdonosa – mint magánszemély – bérleti szerződést köt a kapcsolt vállalkozásokkal. A szokásos piaci ártól való eltérés ez esetben hogyan kezelendő a tao-szja rendszerben, illetve a transzferár-nyilvántartási kötelezettség vonatkozik-e erre az ügyletre? E jogviszonyt – magánszemély-kapcsolt vállalkozások (ahol egyébként a magánszemély ugyancsak többségi tulajdonos) – be kell-e jelenteni kapcsolt vállalkozási viszonyként?

Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?

Kérdés: Az 1921. kérdésszámra adott válaszuk úgy szól, hogy ha egy magyar cég külföldi illetőségű magánszemélynek bérel lakást Magyarországon, de ennek bérleti díját továbbszámlázza a külföldi anyacégnek, akkor a magyar cégnek nem keletkezik sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettsége. A válasz nem tért ki a magánszemély adózására, és ezzel kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. -Ha ez a külföldi magánszemély külföldi illetőségű (nem éri el a 183 napot), és a cég továbbszámlázza a bérleti díjat, jól gondolom-e, hogy neki az illetőség szerinti országban keletkezik adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége az ottani szabályok szerint?
2. -Ha ugyanez a külföldi magánszemély belföldi illetőségűvé válik, de a cég ugyanúgy kiszámlázza a bérleti díjat az anyacégnek, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a magánszemély szempontjából lényegtelen a továbbszámlázás? Igaz ugyan, hogy a cég mentesítette magát az adó és járulék alól, de a 183 nap elérésével a magánszemély belföldi illetőségűvé válik, vagyis a kapott juttatás után szja-t és ehót kell saját maga után fizetnie?

Kérdés: Könyvelek egy fióktelepet, amelynek az anyavállalata Szlovákiában van. Jól tudom, hogy a fióktelepnek nem kell önállóan közzétenni a mérleget, csak a konszolidált beszámolót? Azt milyen határidővel? A szlovák anyavállalat mérlegkészítése időpontját követő 60 napon belül?

Kérdés: Adva van egy anyavállalat, aminek a székhelye EU-tagállam, japán tulajdonossal. Ez az anyavállalat létesít egy fióktelepet Magyarországon. Az ügyvezetőt (japán állampolgár) az anyavállalat alkalmazza, illetve a munkáltatói jogokat is ő gyakorolja – úgymond kirendelt a fióktelephez. Itt fizetik utána a járulékot, mert most már 183 napnál több ideje van itt. A mindenkori ügyvezetőnek a cég bérel Magyarországon egy lakást, csak ő lakik benne, családtag nem. Havonta egy hétre egy másik fióktelepre is átmegy, a magyarországi fióktelep emiatt terhel át költségeket a személyi jellegű ráfordításokból a másik fióktelepre. Kell-e természetbeni juttatásként értelmezni a cég által fizetett lakás bérleti díját? Ha nem, akkor van-e más jövedelemadózási vonzata a magánszemélynek?

Kérdés: Van négy vállalkozás: "A", "B", "C", "D".
Részesedés és szavazati jog "A" "B" "C" "D"
"A" 60% 80%
"B" 22%
A számviteli törvény szerint a "D" vállalat társult vállalkozásnak minősül-e, és tagja-e a kapcsolt vállalkozási körnek, vagy egyéb részesedési viszonyban levőnek minősül? A "B" és a "C" vállalatok – az azonos anyavállalat miatt – egymás közötti ügyletei a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e, vagyis "B" vállalat "C" vállalatnak nyújtott kiegyenlítetlen szolgáltatását év végén a kapcsolt vállalkozások mérlegsoron kell-e feltüntetni? Ugyanez a kérdés a társasági adó vonatkozásában is. Mivel itt a kapcsolt vállalkozási kör csak többségi tulajdon alapján keletkezik, véleményem szerint egyértelmű, hogy "D" vállalat ebből a körből kiesik. A Tao-törvény 4. § 23. c) pontja alapján a "B" és a "C" vállalat egymás között ügyletei is a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e? Mivel a cégcsoport esetében kötelező, ennek a transzferár-nyilvántartás szempontjából van jelentősége.