200 cikk rendezése:
91. cikk / 200 Kamattámogatás az áfaarányosításnál
Kérdés: Cégünk mezőgazdasággal foglalkozó cég, jogosult kamattámogatás igénybevételére a 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben felvett gépbeszerzési hitelekhez és EU-hitelhez. A 2006-ban kapott kamattámogatások miatt kell-e az áfát arányosítani? Jogosultak vagyunk még földalapú és gázolaj-támogatásra. Ezek miatt kell-e arányosítani az áfát 2006-ban?
92. cikk / 200 Faktorálás garanciával
Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
93. cikk / 200 Fejlesztésre kapott támogatás elszámolása
Kérdés: A társaság 5 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kap a KTA-ból. A támogatásból 4,5 millió forintot előlegként 2006-ban már átutaltak, a fennmaradó 500 ezer forintot 2007-ben, a pályázat megvalósulásakor utalják át. Az átutalt összeget a társaság lekötötte. A szerződés szerint a támogatási összeg átutalása közötti időben keletkezett kamat összegét olyan célra kell felhasználni, mint a támogatást. A társaság az áfát az általános előírások szerint számolja el. Helyesen jár-e el a társaság, ha az átutalt összeget és a fenti kamatot rendkívüli bevételként számolja el, illetve az év végén fel nem használt részt elhatárolja? Kell-e arányosítani az áfát? Milyen egyéb sajátosság van a támogatás könyvelésével, adózásával kapcsolatosan?
94. cikk / 200 Cégtelefon használata III.
Kérdés: A 2006. szeptember 1-jétől vélelmezett magáncélú telefonhasználat esetében járható út-e az, ha a bruttó telefonköltség 20 százalékát téríti meg a dolgozó? Ha megtéríti valamilyen módon a dolgozó a magánhasználatot, akkor a teljes telefonszámla áfája levonható? Milyen esetben kell az áfa 70 százalékát levonni?
95. cikk / 200 Cégtelefon használata IX.
Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2768. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy nem kell szja-t fizetni, ha a magánszemély megfizeti a telefonszámla 20 százalékát. Az Szja-tv. úgy fogalmaz, hogy tételesen el kell különíteni a forgalomarányos kiadásokat, valamint a nem forgalomarányos kiadásokat arányosítani kell, és ha a dolgozó ezt megtéríti, nem kell szja-t fizetni. Ennek hiányában a kiadás 20 százaléka adóköteles bevétel. Mivel ilyen tételesen rögzíti, hogy mikor nem kell szja-t fizetni, ezért nem alkalmazható az a feltevés, hogy ha 20 százalék megtérítésre kerül, nem kell cégtelefonadót fizetni. Az egyik szaklap szerint: tételes elkülönítés hiányában mindenképpen természetbeni juttatásnak minősül a telefon magáncélú használata.
96. cikk / 200 Le nem vont áfa munkaügyi támogatásnál
Kérdés: Ha egy vállalkozásnak a munkaügyi támogatáson kívül minden más bevétele áfás volt, ma is az, de 2004-ben és 2005 első négy hónapjában az áfaarányosításba a kapott munkaügyi támogatást bevonta, önrevízióval visszakérheti-e az akkor – világos állásfoglalás hiányában – vissza nem kért áfát?
97. cikk / 200 Bérelt személygépkocsi áfája
Kérdés: A kft. székhelye a tulajdonos lakásán van. A cég személygépkocsit bérel, havonta fizeti a bérleti díjat. A bérleti szerződés két évre szól, nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a bérleti időszak lejárata után a cég vagy bárki más megveszi az autót. A bérleti díj áfáját nem vonják le, mert a székhely és a tulajdonos lakása azonos helyen található (egy korábbi állásfoglalás szerint a személygépkocsi "hazavitele" magáncélú használatnak minősül). Tudomásom szerint 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. lehetőséget ad a személygépkocsi bérlete esetén is az áfa levonására. Van-e lehetőség arra, hogy valamilyen megosztással (például a hazafelé vezető út felezésével) a magáncélú használatot a társaság kiszámlázza a tulajdonosnak, hogy az inputáfát levonhassa?
98. cikk / 200 Áfaarányosítás üzletrész értékesítésekor
Kérdés: Kell-e a beszerzések áfáját arányosítani üzletrész-értékesítés esetén?
99. cikk / 200 Lízingelt gépkocsi magáncélú használata
Kérdés: Visszaigényelhető-e személygépkocsi lízingelése esetén az áfa, ha a gépjármű magáncélú használatát a dolgozók megtérítik a cégnek? Kell-e ebben az esetben cégautóadót fizetni?
100. cikk / 200 Fő- és melléktevékenység megítélése
Kérdés: Társaságunk egy szerződés keretében tenyészállatait bérbe adja az istálló és a legelő használatával együtt. A szerződés értelmében a tenyészállathoz kapcsolódó állami támogatást – mely a tulajdonosnak jár – átadjuk a bérlőnek úgy, hogy a vevőkövetelést csökkentjük a továbbadott összeggel. Ezen ingatlan bérbeadására is vonatkozik-e a 2004-es áfatörvény-módosítás idevonatkozó szabálya, vagy mint járulékos tevékenység, felveszi a tenyészállat-bérbeadási kulcsot? Az adott támogatásnak mi a megítélése az áfa- és a társaságiadó-törvény szerint?
