Találati lista:
81. cikk / 202 Korábban beszerzett ingatlan értékesítése 2008-ban
Kérdés: Társadalmi szervezetünk értékesíti az 1988 előtt birtokába került székházát és irodaépületét. Az épületeket áfaköteles és tárgyi adómentes (2008. évtől a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes) tevékenységéhez egyaránt használjuk. A tevékenységekhez kötődő, tételesen el nem különíthető beszerzések áfája az arányosítás szabályai szerint került, illetve kerül megosztásra, a tárgyévi adatok alapján göngyölve kiszámított levonási hányad alkalmazásával. Az ingatlan-bérbeadás és -értékesítés tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választottuk, és választásunkról nyilatkozat megküldésével értesítettük 2007. decemberben az adóhatóságot. Az értékesítési folyamat adásvételi előszerződés alapján megkezdődött, 2008. január 1. előtt. A 2007. évi CXXVII. törvény 269. §-ának (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására nem tettünk nyilatkozatot. A vevő szerződés szerint 2008 áprilisában további előleget és az ingatlan birtokbaadását követően várhatóan 2008 májusában fizeti meg az ingatlanok teljes vételárát. Az adásvételi ügylet vonatkozásában az 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni? Az ügylethez kapcsolódó, 2008. évben kibocsátott számlákat nem fordított, hanem egyenes adózással, áfafelszámítással kell kiállítani?
82. cikk / 202 Hatósági engedélyek (áfa)
Kérdés: Cégünk főtevékenysége: geodéziai tervezés. Munkánkhoz gyakran igénybe veszünk földhivatali adatszolgáltatást (tulajdoni lapokat, térképeket kell kikérni), valamint előfordul, hogy szükségessé válik hatósági engedélyezéssel kapcsolatos eljárási díj kifizetése. Fenti díjakat általában áfahatályon kívül számlázzák felénk. Cégünk, amennyiben a tervezéshez szükséges adatszolgáltatást számláz tovább, a tervezés áfamértékével, 20 százalékkal számlázza ezeket. Amennyiben azonban nem szorosan a munkához kapcsolódik, pl. a terv engedélyezésével kapcsolatos hatósági díj vagy a megrendelő kérésére egyéb tulajdoni lapokat vagy térképeket kell kikérni a földhivataltól, ezeket áfahatályon kívül számlázhatjuk-e tovább? Ebben az esetben áfaarányosítás felmerül-e?
83. cikk / 202 A 2006. évre kitűzött prémium egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Az APEH honlapján "2006. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai" címen 2007. 08. 27-én közzétett leiratban foglaltak megerősítését kérjük. Egyértelmű megerősítést kérünk, hogy szabályosan jár el társaságunk akkor, ha a 2006. évre kitűzött, a 2006. évi követelmények teljesítése alapján járó prémium esetében, amikor annak kifizetése csak 2007. április hónapban (illetve a prémiumra előleg kifizetése 2006. december hónapban) történt meg, hogy az egész évre vonatkozó prémium összegét arányosítva a törvény hatálybalépése előtti és utáni időszakra, az ezen időszakokra érvényes szabályok szerint számítja ki a munkavállaló által fizetendő járulékokat. Az értelmezés szerint hasonlóképpen kell eljárni a 2006. december hónapban az egész évi munkateljesítmény alapján kifizetett jutalmak esetében is. Amennyiben ezen jövedelmek arányosítása szabályszerű, úgy kérjük szíveskedjenek az önellenőrzés módjáról, mikéntjéről is útbaigazítást adni.
84. cikk / 202 Vevőkövetelések faktorálása keretszerződés keretében
Kérdés: Ha egy cég milliárdos nagyságrendben rendszeresen faktoráltatja vevőköveteléseit keretszerződés keretében egy bankkal (a vevői hosszú fizetési határidő miatt), ez van-e befolyással az áfa elszámolására? A cég az általános szabályok szerint számítja az áfát, alapvetően termékértékesítéssel foglalkozik.
85. cikk / 202 Magáncélú telefon költségvetési szervnél
Kérdés: A Számviteli Levelek 146. számában a 2976. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat esetén, amennyiben a magánszemély(ek) részére kiszámlázott ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor az adóalany a felszámított áfa teljes összegét levonásba helyezheti, ha egyébként csak adóköteles tevékenységet végez. Költségvetési szervünk részéről az a kérdés merült fel, ha alaptevékenységünk tárgyi adómentes, és mellette van adóköteles tevékenységünk (azonban nem kell alkalmaznunk az arányosítás szabályait), akkor nem helyezhetjük levonásba a magánhasználat utáni áfát?
86. cikk / 202 Őstermelő, egyéni vállalkozó az áfakörben
Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó és egyúttal mezőgazdasági őstermelő – aki mint őstermelő nem élt választási jogával – tehát felvásárlási jegyet kap értékesítéseiről. Kérdésem a következő: ugyanaz a magánszemély kétféle adózást (áfát és kompenzációs felárat) egyidejűleg alkalmazhat-e? Vagy pedig áfabevallásában a mezőgazdasággal kapcsolatos számláit is szerepeltetnie kell? Mint őstermelő jelentkezzen be az áfa alá? Kérdezem továbbá, ha mint egyéni vállalkozó kombájnt vásárol, őstermelőként kompenzációs feláras, a tárgyi eszköze után levonhatja-e az áfát, ha mint vállalkozó végez mezőgazdasági bérmunkát.
87. cikk / 202 Záloghitel elszámolása
Kérdés: A kft.-hez különböző zálogtárgyakat visznek be, amelyekre a kft. záloghitelt folyósít. Később az ügyfél a zálogtárgyat egy kiváltási értéken váltja ki. Közben a kft.-nél különböző költségek merülnek fel, mint például kezelési költség, kamat, késedelmi díj, tárolási díj, nyomtatványköltség stb. Hogyan kell ezeket könyvelni? A kiadások és a bevételek csak pénztárbizonylatra kerülnek? Hogyan válik áfássá a bevétel? A különbözetről milyen bizonylatot kell kiállítani?
88. cikk / 202 Állami támogatás miatti arányosítás
Kérdés: Egy gabona, vetőmag, takarmány nagykereskedésével foglalkozó kft. 2004. május 2-án pályázatot nyújtott be – vissza nem térítendő támogatásra – magtisztító és raktározó csarnok létesítésére, melynek összértéke 50 097 645 forint. Ezen projekt megvalósításának kezdési időpontja 2004. 05. 17., és befejezésének időpontja 2004. 10. 31. A magtisztító és raktározó csarnok felépítése határidőre megtörtént, mely idő alatt a cég a beruházás áfáját visszaigényelte. Az elnyert támogatás 2006. június hónapban került a cég számlaszámára, mely összegből másnap a cég befizette az 5 663 650 forint áfát (a kapott támogatás 25 százalékos áfája). Helyesen járt-e el a cég, amikor a támogatás megérkezése után befizette az elnyert támogatás 25 százalék mértékű áfaösszegét, de nem 2004. évre vonatkozó önrevízió keretében? Hogyan kell a számvitelben elszámolni: rendkívüli bevételként, halasztott bevételként elhatárolni a tárgyévi értékcsökkenés figyelembevételével stb.?
89. cikk / 202 Vendégház költségeinek elszámolása
Kérdés: Társaságunk székhelyének községében van egy vendégháza. Társaságunk a falutól kb. 2 km-re található, külterületen. A külföldi és belföldi partnereinket általában itt látjuk vendégül. A partnerek sokszor például a termékeik mintagyártására érkeznek. A vendégházban található szauna és szolárium is, amit nem nagyon használunk, s ezt az áramszámlával tudjuk igazolni. Itt foglalkoztatunk 1 fő dolgozót, aki ellátja a takarítást és a főzést, vendéglátást. A főzéshez beérkező étkezési anyagok áfáját már a beszerzéskor nem igényeljük vissza, továbbá természetesen az itt fogyasztott italok áfáját sem vonjuk le. A szállásadás és étkeztetés be van jegyezve a tevékenységi körünkbe. Minimális árbevétel keletkezik ezen a tevékenységünkön, mely nem áll arányban a költségekkel. Visszaigényelhető-e a vendégház: beruházás és felújítás áfája, az áram, vízdíj, gáz és tisztítószerek és egyéb felmerülő költségek áfája? Terheli-e még bármilyen más adófizetési kötelezettség a fenti tevékenységet? (A vendégház összes költsége belefér a jelenlegi szabályozás szerinti reprezentációs keretünkbe.) Hogyan kell könyvelnünk a vendégházat az 5-ös számlaosztályban? (Társaságunk elsődleges 6-7, másodlagos 5-ben könyvel.)
90. cikk / 202 Előleg figyelembevétele az arányosításnál
Kérdés: A 2005. évi CXIX. törvény 182. §-ának (9) bekezdése szerint a támogatás miatti arányosítást csak a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén lehet először mellőzni. Értelmezésemben a beszerzések (termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek) tekintetében a számlán szereplő teljesítési időpont alapján kell az arányosítási kötelezettséget elbírálni. A termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek tekintetében az Áfa-törvény 16. §-a a fizikai teljesítés alapján határoz meg teljesítési időpontot. A 2005. évi kezdésű építési beruházás esetében az építési szerződésben a felek részteljesítési időpontot, részszámlázási lehetőséget nem kötöttek ki, ezzel a teljesítés időpontjának a beruházás befejezésének időpontját (2006. év) tekintették. A pénzügyi finanszírozhatóság érdekében a szerződésben 2005. évben két alkalomra, 2006. évben egy alkalomra összegszerűen meghatározott előlegfizetési kötelezettség került elfogadásra, és majdan folyósításra. Kérdésem az, hogy a 2005. évi előleg áfatartalma vonatkozásában fennáll-e az arányosítási kötelezettség?
