Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...4672. Fizetendő áfa (forint) 58 000 FtA 4671. számlán mutatkozó különbözetet, az adott esetben 500 Ft-ot árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 8762 – K 4671).A levezetés – úgy véljük – szemlélteti, hogy a kérdésben leírt megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Külföldi hitel árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése szerint a mérlegben szerepeltetni. Az év végi értékelésből adódó különbözetet – mivel az a 2000. év végéig csak árfolyamveszteség lehetett – a régi Szt. 2. számú mellékletének 14. pontja szerint egyéb ráfordításként kellett elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...előtti könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet,= amennyiben az összevontan veszteség, akkor árfolyamveszteségként kell elszámolni,= amennyiben az összevontan nyereség, akkor időbelileg el kell határolni; ha 2001-ben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Valutapénztárból fizetett alkatrészvásárlás

Kérdés: Cégünknél valutapénztár működik, amelyből a külföldi kiküldetés devizaellátmányát fizetjük. Kérdés, ha külföldön szeretnénk alkatrészt vagy nyomtatványokat vásárolni, azok ellenértéke a valutapénztárból kifizethető-e?
Részlet a válaszából: […] ...– a valutapénztárban, az elszámolási számlán mutatkozó – különbözet előjelének megfelelően árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Mérleg-fordulónapi értékelés árfolyamnyeresége

Kérdés: Társaságunk a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek 2001. év végi értékelése során összevontan árfolyamnyereséget mutatott ki, amelyet időbelileg elhatárolt. Helyesen értelmezzük az Szt. 44. §-ának (4) bekezdését, mely szerint az időbeli elhatárolást a tárgyévben elszámolt, illetve a mérleg-fordulónapi értékeléskor összevontan árfolyamveszteség esetén lehet megszüntetni? Nincs annak jelentősége, hogy milyen gazdasági eseményhez kapcsolódik az elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezik az Szt. 44. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat. Ez az előírás arról szól, ha 2002-ben ténylegesen könyvelt (realizált) árfolyamveszteség meghaladja a 2002-ben ténylegesen könyvelt árfolyamnyereséget, akkor a különbözet összegében a 2001-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Külföldről kapott osztalék elszámolása

Kérdés: Társaságunk tulajdoni részesedéssel rendelkezik külföldi székhelyű társaságokban, ahonnan osztalékbevételt realizál. Mikor kell könyvelni ezt a tételt a pénzügyi műveletek bevételei között? Akkor, amikor pénzügyileg is realizálódik, vagy a kinti eredményfelosztásról szóló határozat dátumával, esetleg társaságunk mérlegfordulónapján? És milyen árfolyamon, ha az MNB által nem jegyzett devizában keletkezik a követelés?
Részlet a válaszából: […] ...közötti különbözettel nem a már elszámolt osztalékbevételt kell módosítani, a különbözetet árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...új telephely kialakítására felvett devizahitel árfolyam-különbözete az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint (tehát, ha az árfolyamveszteség) növeli a telephely, illetve a telephelyen megvalósuló tárgyi eszközök üzembe helyezésig felmerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...véve – tekintettel arra, hogy ez az ár kisebb a részvény könyv szerinti értékénél – a pénzügyi műveletek ráfordításai között árfolyamveszteségként kell a különbözetet a szövetkezetnek elszámolnia. [Könyvelési tételek: a szövetkezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...összeg legyen 240 000 Ft. A követelésként kimutatott összegnél ez 10 000 forinttal kevesebb. Lehet-e ezt a különbözetet teljes összegében árfolyamveszteségnek tekinteni? Nyilvánvalóan nem, hiszen az eltérést nemcsak az árfolyamváltozás okozhatja, abban egyéb tényezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség értékét könyvvitelen kívül módosítja az átlagárfolyamra. Ez az árfolyam-különbözet lehet árfolyamnyereség is, árfolyamveszteség is, az összevont hatását kell a kiegészítő mellékletben az eredményre gyakorolt hatásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
1
21
22
23
24