Ingatlan állományba vételének időpontja

Kérdés: Társaságunk ingatlant vásárolt. Az adásvételi szerződést 2013-ban kötötték meg, a foglalót átutaltuk, az ingatlant birtokba vettük, az eladó kiállította a számlát, amelyet 2014-ben vettünk kézbe. 2014-ben nyújtják be az adásvételi szerződést a Földhivatalhoz, vételárrészletet fizetünk az eladónak, aki a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Melyik évben, milyen eseményhez kötve aktiváljuk, vehetjük fel a könyveinkbe? Mi úgy gondoltuk, 2013-ban, a birtokba­adáskor, a könyvvizsgáló viszont 2014-re kérte, amikor az adásvételi szerződés a Földhivatalhoz be lett nyújtva. Az eladó csak 2014-ben vezeti ki a könyveiből.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál az Szt. 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból indulunk ki. E szerint a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, függetlenül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészvásárlás vételár-korrekcióval

Kérdés: 2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vétel­árat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)–(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vételárat 100%-os értékben, továbbá azt is, hogy a vételárat milyen részletekben fizetik meg (először 80%-át), a meg nem fizetett vételárrész mikor, milyen feltételek mellett változhat (árbevétel-kiesés), valamint azt is, hogy a vételár megfizetésébe az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...telepített gépek, berendezések, szállítószalag, technológiai célú berendezés;– az üzemcsarnoktól elkülönítetten kezelendő a raktárrész (más az elhasználódási ideje), esetenként még a beton járófelület is;– nem része sem az üzemcsarnoknak, sem a raktárnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Régiségbolt áruinak nyilvántartása

Kérdés: Régiségbolt könyvelését vettem át. A bolt a különbözeti áfás adózást választotta. A törvény szerint az 50 E Ft alatti árut nem kell nyilvántartani. Úgy vettem át az anyagot, hogy készleten csak az 50 E Ft feletti áru volt, a többi "kis értékű" tárgyat minden évben azonnal elszámolták a 81. főkönyvi számlán. Ez helyes eljárás? Ha ellenőrzik a céget, elég, hogy a nagy értékű áruk vannak a 211-en, a boltban felvett leltárban viszont minden benne van, a még nem eladott 50 E Ft alatti áru is? A számviteli politikában is így rögzítették!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a nyitó készletről, a beszerzett, illetve azértékesített termékekről adómegállapítási időszakonként, valamint azárókészletről. Az árrés, illetve az árréstömeg megállapításához pedigelengedhetetlen követelmény, hogy a nyilvántartásba került...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címke:

Előleg nem pénzben történő teljesítése

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést, mert az alapvető számviteli,adózási előírások megsértésére utal. Így a rövid válasz a kérdésekre egyszóval: nem.A kérdésben valójában két ügyletről van szó: az egyik amédiaszolgáltató reklámtevékenysége, a másik az utazási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépkocsi továbbszámlázása

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég (aki a különbözeti adózást választotta továbbértékesítéseire) továbbértékesítési céllal vásárolt egy használt személygépkocsit alanyi adómentes cégtől. A cég a számláján nem tüntetett fel áfát. Hogyan kell ezt számláznunk továbbértékesítés esetén? Különbözeti áfásan, vagy adó alól mentesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...forgalmi adóról szóló törvény értelmében aviszonteladó általi értékesítés esetében az adó alapjának megállapítására azárrésadózás alkalmazandó, ha a viszonteladó részére a kérdéses termékeketalanyi adómentes adóalany értékesítette, de csak akkor, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:  

Utazásszervezés, árrésszámítás

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ha ez utóbbi módszert választja, akkor ettől a választása évétkövető naptári év végéig nem térhet el.A két módszer szerinti árrésszámítás egyrészt abban tér el,hogy az árrést utazásszervezési szolgáltatásonként (utanként),...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Visszaszállított áru számlázása

Kérdés: Cégünk 1998 óta működő, nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. A vissz­árut – ami elsősorban a multikkal folytatott kereskedelem, illetve különmegállapodás következménye – átlagáron vettük vissza készletünkbe, a számlázást pedig vevőjóváírásként rendeztük. Az elmúlt év végén új programot vásároltunk, ahol a készletnyilvántartás csúsztatott átlagáron történik. Az új program alapján a visszáru készletre vételét vásárlásként kezeljük, a vevő állítja ki a visszáru számláját, és nem mi a vevőjóváírást. Így az árut árréssel növelten vesszük vissza készletünkre. Milyen áron kell a visszárut készletre venni a csúsztatott átlagáras módszer esetében, átlagáron vagy árrésünkkel növelt eladási áron?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...pedig úgy fogadja, mint egy új beszerzést, és ennekmegfelelően veszi nyilvántartásba (T 261, 466 – K 454), az értékesítéskorrealizált árrés a bekerülési érték része lesz, a készlet felértékelődik.Csúsztatott átlagáras módszer alkalmazása esetén is az árrést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Idegen ingatlanon végzett beruházás kivezetése

Kérdés: A kft. a tag saját házánál raktárrészt és egy cukrászüzemet alakított ki. Ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként vették fel az eszközök közé. Két éve azonban ez a tevékenység megszűnt, így az ingatlanrészek funkciójukat elvesztették. Az előző könyvelő az utóbbi két évben nem számolt el értékcsökkenést. Szerintünk ez nem helyes. Ki kellett volna vezetni az eszközök közül? De hová? Hiszen mint készlet csempézett falból, egy-két kialakított vízcsapból, vezetékből, esetleg jobb minőségű bejárati ajtóból áll, és így nem értékesíthető. Bontsák ki, mert az a cégé? Vagy számlázni kellene a magánszemély felé azt a részt, ami hasznosítható? A raktár már 1998-ban elkészült, még 170 ezer forinton tartják nyilván. A cukrászat 205 ezres beruházás, a nettó értéke 177 ezer forint. Kérem segítsenek!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...beruházásnak a könyvekből történő kivezetését. (Akérdésből nem derül ki, hogy a tagnak fizettek-e bérleti díjat a kialakítottraktárrészt és cukrászüzemet magában foglaló házrész használatáért? Ha igen,azt meddig fizették? Vagy talán még most is fizetik? De...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címkék:    

Lakásértékesítés részletre

Kérdés: Építőipari szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság lakást értékesít természetes személynek, amiről számlát állít ki a lakás birtokbaadásakor. A vevő likviditási problémák miatt nem tudja kifizetni a vételárat. Megfelel-e az Áfa-tv. 58. §-ában foglalt, részletfizetésre vonatkozó rendelkezéseknek, ha a felek az adásvételi szerződést úgy módosítják, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti meg? A módosított szerződés alapján az eladó az eredeti számlát érvényteleníti, majd a módosított szerződés szerinti fizetési részletekről bocsát ki számlát, hivatkozva az Áfa-tv. 58. §-ára. Amennyiben a leírt konstrukció jogszerű, úgy milyen időszakokra kell az évek között áthúzódó vételárrészleteket az építőipari cégnek számvitelileg elszámolnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a lakást nem lehetrészletekben eladni, még akkor sem, ha a vevő az ellenértéket részletekbenfizeti meg. Ez az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontjából is, de a számviteli törvényelőírásaiból is következik. A lakás – mint oszthatatlan termék –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
4
5
6
…
9