3633 talált cikk az áru kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk internetes bútorkereskedelemmel foglalkozik. Kérem szíves segítségüket az értékesített bútorok kiszállításához beszerzett tehergépjárművek könyvviteli besorolását illetően! Véleményem szerint a kereskedés jellege miatt ezek az eszközök közvetlenül szolgálják a vállalkozást, emiatt műszaki járműnek minősülnek.

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!

Kérdés: A könyvvizsgálóval történt vita során felmerült, hogy kell-e nyilvántartást vezetni a közvetített szolgáltatásokról, és ha igen, mit kell tartalmaznia?

Kérdés: A kft. fő tevékenysége mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme. A továbbértékesítési céllal beszerzett mezőgazdasági gépekbe GPS-berendezést szereltetnek más vállalkozóval. A más vállalkozó által végzett beszerelés, a 2000. évi C. tv. 48. §-a (3) bekezdésének előírására tekintettel, növeli-e a továbbértékesítési céllal beszerzett áru értékét, vagy igénybe vett szolgáltatásként a kft. termelési költségének részét képezi?

Kérdés: Az önkormányzat és egy köztulajdonban álló kft. közösen nyert pályázati támogatást. A kft. támogatást nyert egy épület vásárlására, az önkormányzat pedig ugyanezen épület felújítására. A járulékos költségeket (projektmenedzsment, műszaki ellenőrzés, nyilvánosság biztosítása) szintén a kft. finanszírozza. Hogyan szerepeltetik ezeket az egyes szereplők a könyveikben? Egy másik pályázati támogatási szerződésben a kft. telekvásárlásra kap támogatást, viszont az önkormányzat az építmény építésére. A kft. kapja a támogatást a projektmenedzsmenti feladatokra, a műszaki ellenőrzésre, a közbeszerzésre és a nyilvánosság biztosítására. Ebben az esetben a kft. könyveiben fog szerepelni a telek, az épület, de hogyan könyveljük a kft.-nél a járulékos költségeket?

Kérdés: Hogyan kell az ügyvédi letétszámlát könyvelni?

Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?

Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A kft. a személygépkocsit hulladékként, 48 Ft/kg áron eladta. Ki fizet áfát? Ki igényelhet vissza? Mi a számla tartalma arra vonatkozóan? Hogyan könyvel az eladó?

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?