3633 talált cikk az áru kifejezésre

Kérdés: Lakásszövetkezet a bérleményhez kapcsolódóan közműfejlesztési hozzájárulásokat vásárolt. A vagyoni értékű jogok esetében a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás helyes elszámolásához kérem a segítségüket. Milyen százalékos kulcsot kell alkalmazni?

Kérdés: A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.

Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági őstermelő tevékenységét 40 órás munkaviszony mellett végzi. Munkaviszonyában a jövedelem meghaladja a minimálbér 24-szeresét.
Őstermelésből származó:
összes bevétele: 6.395 E Ft
ebből támogatás: 753 E Ft
összes költség: 3.865 E Ft
eredmény: 2.530 E Ft
Mennyi szochoadó-fizetési kötelezettsége van az őstermelői tevékenysége után?

Kérdés: Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?

Kérdés: Dolgozónk a cég autójával munkavégzés céljából parkolt egy parkolóban, ahol a munkavégzés ideje alatt az autó oldala megsérült, amit a telephelyre való visszaérkezéskor vett észre. A gépkocsin van casco biztosítás, ami alapján a gépjárművet a cég megjavította. A dolgozónak ki kell-e fizetnie a casco önrészt, vagy el lehet tekinteni attól? Ha a cég eltekint az önrész dolgozó általi megfizetésétől, az elengedett követelésnek minősül? Kell-e a cégnek, illetve a dolgozónak az elengedett casco önrész után adót és járulékot fizetnie?

Kérdés: Társaságunk védőmaszkokat és egyszer használatos gumikesztyűket vásárolt nagy tételben munkavállalóinak a veszélyhelyzetre tekintettel, a munkavégzéshez szükséges egészségvédelem miatt. Társaságunk hulladékgyűjtéssel, hulladékválogatással foglalkozik, de nemcsak fizikai, hanem irodai dolgozóknak is biztosítottuk a védőfelszerelést (pl. postai, banki ügyintézéshez). Helyes-e az a gyakorlat a számviteli, illetve adójogi elszámolás tekintetében, ha anyagköltségként könyveltük a beszerzést, az áfát levonásba helyeztük, és járulékot nem fizetünk a beszerzés után, mivel nem természetbeni juttatásként adtuk dolgozóinknak?

Kérdés: Egy magánszemély év elején az ekho-adózást választja. Kérdésünk, hogy a nyilatkozatát egy évben hányszor módosíthatja, tekintettel a jelenlegi járványügyi helyzet által előállt kivételes helyzetre is?

Kérdés: Élelmiszeripari cég vagyunk, és vevőink részére "friss szerviz"-t biztosítunk. Vagyis a megállapodás alapján meghatározott, közeli szavatosságiidő-lejáratos termékeket visszavesszük tőlük, és friss árura cseréljük. Helyes-e az a bizonylatolás, ha ezt a gazdasági eseményt egy számlán rögzítjük? Mínusz sorral felvesszük a régi termékeket, a régi azonosítójára hivatkozva, majd a most átadott terméket plusz sorral rögzítjük? Vagy ez a visszavett árukra vonatkozóan helyesbítése azoknak a számláknak, amelyekkel eredetileg kiszállítottuk?

Kérdés: A 8109. kérdésben szereplő átsorolással kapcsolatosan kérdezem: ha az átsorolás előtti években az építési telekre értékhelyesbítést számolt el a társaság (hiszen az évekkel ezelőtt vásárolt telek piaci értéke az utóbbi években jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti), akkor az elszámolt értékhelyesbítést meg kell-e szüntetni az átsoroláskor? (A telek értéke az átsorolás következtében nem lesz alacsonyabb, így továbbra is indokolt lenne "megtartani" a magasabb piaci értéket.) Ha nem, akkor a piaci érték és a készletként kimutatott beszerzési ár különbözetét, azaz magát az értékhelyesbítést változatlanul az ingatlanok között kell kimutatni?

Kérdés: A kft. alapításakor a társasági szerződésnek a cégbírósághoz történő benyújtása előtt a tulajdonosoknak a pénzbeli hozzájárulást részben vagy egészében be kell fizetniük. Ehhez kötelező-e bankszámlát nyitni? Ha nem, akkor hova kell a befizetést teljesíteni?