Beolvadó társaság könyvvizsgálója

Kérdés: Az "A" kft. beolvad a "B" zrt.-be. Mindkét társaság az anyavállalat leányvállalata. Az anyavállalat könyvvizsgálója auditálhatja-e a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a végleges vagyonmérlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. (Jogi személy – jelen esetben – a beolvadó és a beolvasztó [átvevő] társaság.)Az Átv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

MRP-nek átadott vagyon a létrehozónál

Kérdés: A zrt. létrehozott egy MRP-szervezetet. Az alapítás dátuma: 2018. 10. 29. Ez a határozat 2019. 02. 06-án érkezett meg a zrt.-hez. Az MRP alapszabálya szerint a nem vagyoni hozzájárulást (részvényt) a bejegyzéstől számított 8 napon belül át kell adni. Az MRP-nek – technikai okok miatt – a mai napig nincs adószáma, így értékpapírszámlával sem rendelkezik, amelyre a nem vagyoni hozzájárulást átadhattuk volna. A zrt. könyveiben a 2018-as évben szükséges-e kötelezettségként szerepeltetni a nem vagyoni hozzájárulást? Ha igen, milyen összeggel? Vagy elegendő a 2019-es évben szerepeltetni a vagyoni hozzájárulás értékét?
Részlet a válaszából: […] ...alapító (a létrehozó), a résztvevő, valamint – ha az nem azonos az alapítóval – az MRP-t megindító személy juttathat vagyoni hozzájárulást. A vagyoni hozzájárulás lehet:– pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulás és– nem pénzbeli vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címke:

Biztosítási jogviszony Ausztriában

Kérdés: Ausztriában főállású magyar állampolgár magyarországi kft. ügyvezetője lesz. A Tbj-tv. és a Ptk. szerint biztosítási jogviszonyt eredményez-e, ha tulajdonos is lesz a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. alapján önmagában az, hogy egy Ausztriában főállású magyar állampolgár, aki a magyarországi kft. ügyvezetője lesz, egyben tulajdonos is lesz a társaságban, nem eredményez biztosítási jogviszonyt.A Tbj-tv. alapján biztosítottnak minősül a munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Árukészlet selejtezése a tevékenység részbeni megszüntetésekor

Kérdés: A cég kereskedelmi tevékenységét a vevői igényekhez igazítja. Ennek során az érintett árukészletet részben értékesíti, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezi. Ez utóbbi készletnél nem valószínű, hogy lesz értékesíthető hulladék. Elfogadható-e, hogy selejtezésnél hulladék nem képződik? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] ...az állományból (a készletből) történő kivezetésnek tekintjük a selejtezést.Az Szt. 56. §-ának (2) bekezdése alapján a vásárolt árukészlet bekerülési, illetve könyv szerinti értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címkék:  

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás feltételeinek megfelelő magánszemély számára adott árengedmény (nem könyvelendő, ha az eladáskor adták), visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.
Kapcsolódó címke:

Eszközérték szerinti adóalap-megosztás

Kérdés: Az iparűzésiadó-alap megosztása során pontosan hogyan kell figyelembe venni a tárgyévben, év közben újonnan beszerzett, vagy épp értékesített, s így év közben kivezetett telek értékét? A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény mellékletének 1.2 pontja nem részletezi, hogy mikori állapotot kell az év végi adóbevallásnál ehhez alapul venni. A kitöltési útmutatókat is tanulmányoztuk, de erre vonatkozó iránymutatást nem találtunk. Bizonytalanok vagyunk az iparűzési adó alapjának megosztása kapcsán, hogy egy év közben értékesített telek esetében miként járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mellékletében írja le az eszközérték szerinti adóalap-megosztás módszerét. A tételes – egyébként a számítást részletesen leíró – norma azonban kétségkívül nem fogalmaz meg külön rendelkezést arról, hogy mennyi ideig kell az adott eszköz Htv. szerint kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalói csoportok béren kívüli juttatása

Kérdés: Társaságunk 2006 óta szabályzatban határozta meg a munkavállalói béren kívüli juttatási rendszerét és az elszámolás módját. A szabályzatot a szakszervezet is jóváhagyta. A munkavállalói csoportok egységes havi keretösszeggel rendelkeznek. 2019. évre kialakított szabályzatunk jövedelemként adózó választható elemként tartalmazná a készpénz juttatását is, maximálva a havi keretösszeg bizonyos százalékában. Az így meghatározott készpénzjuttatási keretből a munkáltató a munkavállalókat terhelő adót és járulékot levonja, a bruttó készpénzköltségkeret összege után a szociális hozzájárulási adót megfizeti. A juttatást a munkavállaló munkabérutalásra szolgáló bankszámlájára, havonta a munkabérfizetéssel egy időben utaljuk át. Az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e – hasonlóan az önkéntes pénztári hozzájáruláshoz – személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy a bérköltségbe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...402. számában a 7880. kérdésre adott válaszban a szakmai véleményekre hivatkozva (jogszabályi előírás hiányában) a munkáltatói hozzájárulásnak az önkéntes nyugdíjpénztári befizetését tekintettük olyannak, mint az Szja-tv. 25. §-a (1) bekezdése szerinti nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Nőnapi virág, húsvéti nyúl elszámolása

Kérdés: A cafeteria és egyéb meghatározott juttatások 2019. 01. 01-i szigorítása kapcsán kérdezem: ha egy cég szeretne nőnapra virágot, húsvét alkalmával, illetve mikulásra a dolgozók gyerekeinek csomagot juttatni, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...értékének 1,18-szorosa minősül adóalapnak, az adóalap 15%-át kell személyi jövedelemadóként, 19,5 százalékát szociális hozzájárulási adóként bevallani és befizetni a juttatás hónapjának kötelezettségeként a kifizetőnél, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...összegével. Ez esetben egyértelmű, hogy a felbruttósított összeget bérköltségként kell elszámolni. A munkavállalót terhelő adók és járulékok levonása utáni nettó (kifizetésre kerülő) munkabérnövekmény a juttatás összege.Módosítható a munkaszerződés úgy is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Árverés adózási és számviteli feladatai

Kérdés: 2018. szeptember végén végrehajtás keretében lefoglaltak személygépkocsit, árukészletet adótartozás miatt. Decemberben netes árverésen elkezdték az árukészlet értékesítését, ami 2019-re áthúzódva folytatódik. Az elárverezett árukészletről tételes jegyzőkönyvet küldenek, amiből kiderül, hogy a vevő cég vagy magánszemély. Milyen adózási kötelezettségei vannak a cégnek? Illetve mit kell könyvelni a végrehajtással és az árveréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...NAV által lefoglalt személygépkocsi, árukészlet árverés útján történő értékesítésének esetében, ha az értékesítés december 31-ig nem történt meg, számviteli feladat a lefoglalt eszközök várható piaci értékének meghatározása, annak összevetése a könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:
1
82
83
84
364