218 cikk rendezése:
191. cikk / 218 Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor
Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
192. cikk / 218 Márkanév alapítása
Kérdés: Egy részvénytársaság új termékcsaládot alakított ki. Ezek forgalmazása új márkanév alatt valósulhat meg. A márkanév megalapozása és piaci bevezetése – önálló projekt keretében – olyan jelentős extraköltségekkel jár, amelyek várhatóan a termékcsalád több évre tervezett forgalmában térülnek meg. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket az extraköltségeket a társaság ne a felmerülés évében számolja el eredménye terhére? Ha igen, milyen dokumentációval kell az elhatárolást alátámasztani?
193. cikk / 218 Határozatlan idejű kölcsön elszámolása
Kérdés: A kft. részt vett egy másik kft. alapításában. Az építkezés-átalakítás munkáira határozatlan időre kölcsönt nyújtott. Időközben a kölcsön törlesztése megkezdődött. Hol kell a kölcsönt a mérlegben szerepeltetni?
194. cikk / 218 Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor
Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
195. cikk / 218 Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után
Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
196. cikk / 218 Vendéglátás: üzemi konyha
Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
197. cikk / 218 Személygépkocsivá átminősített tehergépjármű áfája
Kérdés: Egyéni vállalkozó évekkel ezelőtt vásárolt egy teherautót. Az áfát levonta. A járművet időközben átalakította, azt átminősítették személygépkocsivá. Mi van a korábban levont áfával?
198. cikk / 218 Akkumulátorcsere elszámolása
Kérdés: Cégünk 1996. 12. 30-án vásárolt egy használt targoncát, amelynek értéke 307 000 forint volt. Ezen tárgyi eszköz 2000-ben nullára leíródott. Csak akkumulátorral működik. Az akkumulátor tönkrement, javíthatatlanná vált, és 2001. január elején beszereztünk egy új akkumulátort, amelynek értéke 945 000 forint volt. A vásárolt akkumulátort elszámolhatjuk-e karbantartási költségként?
199. cikk / 218 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás kritériumai
Kérdés: Mely esetben kell egy eszköz létesítését a számvitelben és az áfát illetően saját vállalkozásban megvalósított" beruházásnak tekinteni?
200. cikk / 218 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye ingatlannál
Kérdés: Egy vállalkozás 1999-ben raktárépületek, irodák építését kezdte el, amelyeket 2001-ben üzembe helyezett. Az építkezés egy 1999-ben lízingelt épület köré történt, amelyhez azok a következő módon kapcsolódnak: – raktárépület 1.: közös fal, külön tartószerkezet, – iroda és bemutatóterem: külön fal, külön tartószerkezet, – raktárépület 2.: teljesen különálló épület. A közmű, a tűzivezeték-rendszer új, de a régi épületet is kiszolgálja. A kerítés új. Kérdés, hogy a 2001-ben felmerülő beruházási költség a mikro- és kisvállalkozásnál az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető-e?