337 talált cikk az átalakulás kifejezésre

Kérdés: A gazdasági társaság alapított egy másik társaságot, amely társaság két egymást követő évben is veszteségesen működött, a saját tőkéje lecsökkent. Az Szt. 54. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint ez esetben értékvesztést kell elszámolni. A törvény felsorolja, hogy a befektetés piaci értéke meghatározásakor mit indokolt figyelembe venni. Az alapító értékvesztést kíván elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és az alapított társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész különbözete összegében. A különbözet jelentős összegű. Megfelelőnek tekinthető az alapító eljárása? Az értékvesztés elszámolásakor a fenti körülményen felül kötelező-e az Szt. 54. §-a (2) bekezdésében felsorolt további körülményeket figyelembe venni?

Kérdés: A zrt.-be beolvad egy kft., amelynek 95%-ban tulajdonosa a zrt. 2015. 12. 31-én. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2015. 12. 31., a második döntés 06. 20-án, a beolvadás várható bejegyzése 09. 30-án. A zrt. 2016. 04. 15-én felvásárolta a kft.-üzletrészek 5 százalékát is, ezen időponttal vált 100%-os tulajdonossá. A vagyonmérleg-tervezetbe be kell-e állítani az 5%-os üzletrész-felvásárlást?

Kérdés: A bt. 2012-ben átalakult kft.-vé. Az átalakulás előtt csak a tagoknak tartozott 9700 E Ft-tal: T 3811 – K 4751. Az átalakulás előtt a tagok pótbefizetést eszközöltek 9700 E Ft összegben, ami a lekötött tartalékba került. T 3811 – K 4142. A cég a tagoknak visszafizette a tagi kölcsönt: T 4751 – K 3811, 9700 E Ft. Helyes-e a könyvelés? Van-e kötelezettség a lekötött tartalékba helyezés miatt (pl. illetékfizetés stb.)?

Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?

Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?

Kérdés: "A jogelőd Kft." társaság tagjai a "B Kft." és "C Kft." társaságok, 40-60%-os tulajdonosi aránnyal. "A jogelőd Kft." társaságból kiválik "D kiváló Kft." társaság úgy, hogy "A jogelőd Kft." tagja, 100%-os részesedéssel a továbbiakban csak "B Kft.", "D kiváló Kft." 100%-os tulajdonosa pedig "B Kft" lesz. Az átalakulás megfelel-e a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltaknak?

Kérdés: A társaság legfőbb szerve kiválásról határozott. A vagyonmérleg-tervezet adatai:
Kiválás előtt Tovább működő Kiválással
társaság létrejövő
Befektetett eszközök 100 - 100
Készletek, követelések, pénz 400 400 -
Saját tőke 500 400 100
Vagyonmegosztása aránya 80% 20%
A kiválás bejegyzésének időpontjában a társaság mérleg­adatai, befektetett eszközök: 100; készletek, követelések, pénzeszközök: 450; saját tőke: 550. Így a kiváló társaságra jutó saját tőke a tervezetben szereplő megosztási arányszám (20%) alapján 110 volna. A tényleges vagyonmegosztásnál megtehető-e, hogy a kiváló társaság csakis és kizárólag a részesedést kapja meg a megfelelő saját tőkével?

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?

Kérdés: Kiva hatálya alá tartozó kft. a rossz sajáttőke-helyzete miatt átalakulna. Kérem szíves tájékoztatásukat az adóügyi vonatkozásokról, ha beolvadna egy másik kft.-be, illetve ha átalakulna bt.-vé.

Kérdés: A kft. nonprofit gazdasági társaságként kíván tovább működni. Ez átalakulásnak minősül-e, illetve milyen számviteli és adózási feladatai vannak?