Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Kérem a segítségüket az Szt. 47. § (4) bekezdése c) pontjának értelmezéséhez! A saját forrásból megvalósított gépbeszerzés számlája év végén nincs kifizetve, a gép nincs aktiválva. A kötelezettség év végi átértékelésének árfolyam-különbözete a befejezetlen beruházás értékét módosítja? Ha a gépet a számla kifizetése után aktiváljuk, a kifizetéskori árfolyam-különbözet is a beszerzési értéket módosítja? Vagy ezek az árfolyam-különbözetek kezelhetők a pénzügyi eredmény tételeként?
Részlet a válaszából: […] ...devizakötelezettségárfolyam-különbözete a gép beszerzési (bekerülési) értékébe tartozik akkor is,ha a mérleg-fordulónapi kötelező átértékeléskor keletkezik, továbbá akkor is,ha a gépbeszerzés számláját a gép üzembe helyezése előtt egyenlítik ki (utaljákát)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Árfolyam-különbözet a bankadónál

Kérdés: A devizában felvett hitelárfolyam különbözetével csökkenthető-e a bankadó? Pénzügyi mikrovállalkozás vagyunk, a megemelkedett árfolyam-különbözet miatt a tevékenységünkhöz viszonyítva ez nagyon jelentős összeg.
Részlet a válaszából: […] ...Ezek között a külföldi pénzértékre szóló eszközökés kötelezettségek teljesítésekor, illetve mérleg-fordulónapi (évközi)átértékelésekor elszámolt árfolyamnyereség, árfolyamveszteség nem szerepel.A kormányrendelet 10. §-ának (11) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Devizaalapú lízing átértékelése

Kérdés: Olyan lízingjeim vannak, ahol előre meghatározottak a törlesztőrészletek. Ugyanakkor nem kapok számlát, csak akkor, ha valami ügyviteli költség merül fel, illetve az árfolyamváltozásról kapok értesítést. A lízing értékét euróban számították, de forintban kell fizetni. Mi a teendő 2011. év végével? Be kell kérni a lízingbe adótól egy devizára szóló egyenlegközlőt a fordulónapra? Mi történik, ha nem küldi meg? Ha kapok devizaösszeget, akkor azt a szerződéskori és a 2011. 12. 31-i árfolyam különbözetével szorzom? Ez az árfolyam-különbözet? Hogyan történik 2012-ben a törlesztés? Korábbi közlés alapján vettem figyelembe a tőkét és a kamatot, külön értesítés alapján pedig az árfolyam-különbözetet. Most átértékelődik a tartozás, használhatom a korábbi adatközlést? Mi az értelme mindennek? Eddig nem törődtünk a devizaértékkel, hiszen forintot vettünk fel. A tartós bérletet, ha jól érzékelem, nem kell átértékelni?
Részlet a válaszából: […]  Kivonatosan idéztük a kérdést, ami arra utal, hogy sem alízingbe adó, sem a lízingbe vevő nem ismeri a devizaalapú lízingelszámolásával kapcsolatos követelményeket, sőt a beszámoló elkészítésével,alátámasztásával kapcsolatos felelősségét sem. Férőhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Készfizető kezesség elszámolása

Kérdés: "Z" kft. hitelszerződést kötött egyéves fu­tam­időre, 2010. 05. 05-én felvett a hitelintézettől 10 000000 Ft-nak megfelelő eurót. A hitelt az euróbankszámlájára megkapta, havonta törlesztette euróban. 2011. évben is törlesztette az aktuális tőkét. A hitelszerződés szerint a hitel utolsó részlete (4,5 millió Ft) egy összegben volt esedékes 2011. 05. 05-én. "Z" kft. ezt a részletet nem tudta kifizetni. A hitelszerződés szerint a "Z" kft. által felvett hitel fedezete az "Y" kft. készfizető kezessége. A hitelintézet érvényesítette a készfizető kezességet, az "Y" kft. bankszámlájáról levonta a 4,5 millió forintnak megfelelő eurót. Ezt a "Z", illetve az "Y" kft.-nél miként kell kimutatni? Jár-e kamat az "Y" kft.-nek? Köteles-e kamatot fizetni a "Z" kft.? Év végén át kell-e értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...összegét 4,5 millióra kellkorrigálni, a különbözetet pedig árfolyam-különbözetként elszámolni. Ehhez aköveteléshez év végén már átértékelési különbözet nem kapcsolódik."Z" kft.-nél a hitelintézettel szembeni tartozás helyébe az"Y" kft.-hez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre a válasz az Szt. 4. §-a (4) bekezdésénekelő­írásaiból következik: a törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetbenlehet – a könyvvizsgáló egyértelmű és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett -eltérni, ha az adott körülmények között a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2010. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet kereskedelmi középárfolyamát alkalmazta. A számviteli politika 2011. 01. 01-től módosult, az MNB-középárfolyam szerinti értékelésre tértünk át. A 2010. 12. 31-én a számlavezető pénzintézet középárfolyamán nyilvántartott devizaalapú kötelezettségeinket, követeléseinket át kell-e értékelni az MNB-középárfolyamnak megfelelően, vagy csak 2011. év végén történjen meg az átértékelés, és addig a számlavezető pénzintézet közép­árfolyama szerint könyveljünk? Ha az év elején át kell értékelnünk, a különbözet pénzügyi bevételként vagy ráfordításként számolandó el?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, szakmai szempontbólfontos, hogy – ha lehet – a számviteli törvény szerinti meghatározásokat,fogalmakat használjuk. Így például devizás tételek helyett külföldi pénzértékreszóló eszközök (valuta, deviza, befektetett pénzügyi eszköz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Devizás pénzeszközök árfolyam-különbözete

Kérdés: Ügyfelünk a devizás pénzeszközöknél mind a beszerzést, mind a felhasználást az adott napi MNB-árfolyamon könyveli (ez a választott árfolyam). Év végén a devizaszámla átértékelésre kerül az év végi árfolyamnak megfelelően, ekkor számolja el az árfolyam-differenciát. Helyesen jár el a társaság?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a társaság – a fenti módszeralkalmazásával – nem jogszerűen jár el!Félreértések elkerülése érdekében: a devizás pénzeszközök adevizát és a valutát foglalják magukban.Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján– a forintért vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Veszteség kezelése átalakulásnál

Kérdés: A zrt.-ből kiválik 4 kft. A közgyűlés elfogadta a vagyonmérleg-tervezetet, amely tartalmazza azt, hogy a kiváló részvényesek mely eszközállományt viszik ki, illetve mekkora összegű hitelállományt vállalnak hozzá. A tervezetben 40 millió Ft veszteség van beállítva a kért átutalási időpontig. Az átalakulási tervben nincs szó arról, hogyan osztoznak a veszteségen, a kivitt ingatlan és hitel összegét milyen formában módosítja az időszak eredménye. Voltak olyan részvényesek, akik sem a zrt.-ben, sem a kiváló kft.-kben nem akartak tagok lenni. A határozatban elfogadták, hogy őket névértéken fizetik ki. A végleges vagyonmérlegben kimutatott egy részvényre jutó érték kevesebb lesz, mint a tervezetben volt. Az elszámolást kérők, illetve kiválók kötelesek elfogadni a végleges vagyonmérleg értékei alapján, hogy kevesebb összeg kerül kifizetésre, hogy az adott ingatlanhoz több hitelt kell átvállalniuk? Megegyezés alapján mehet-e a tényleges eszköz és kötelezettség kivitel a terv számai alapján, vagy kötelező a kiválóknak tudomásul venni azt, hogy a végleges adatok alapján a megállapodás szerinti eszközhöz nagyobb kötelezettséget kell kivinniük?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében indokolt az átalakulás tervezettidőpontjáig terjedő időszak eredménykimutatását is elkészíteni. (Jelen esetbenátértékelés nem lehet!) Az eredménykimutatás szerinti veszteséget, mint mérlegszerinti eredményt a vagyonmérleg-tervezetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Árfolyam-különbözet a devizára történő áttérésnél

Kérdés: Társaságunk jelenleg forintban vezeti a könyveit. Mivel hitelei CHF-ben merültek fel, az árfolyam-különbözet elkerülése érdekében át szeretne térni a CHF-es könyvvezetésre. Az Szt. 20. §-ának (5) bekezdése szerinti küszöb számításakor a CHF-es hitelek törlesztésekor, fordulónapi átértékeléskor felmerült realizált és nem realizált árfolyam-különbözet forintos tételnek minősül, vagy minősíthető CHF-alapúnak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 20. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata szerintdevizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeketis.Ha a társaság hiteleit CHF-ben vette fel, és így CHF-benkell visszafizetnie (a kamatot is CHF-ben kell fizetnie), akkor a forintbankimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyéni cég átalakulása vagy alapítása

Kérdés: A 4514. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem: a végzés napjával (2010-es év) konkrétan hogyan kell kiszámolni az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni cég szja-, illetve egyéb adókötelezettségét? Valahol azt olvastam, hogy a "számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet az átalakulás napjával megszerzett bevételnek kell tekinteni". Hogyan kell kiszámítani a számviteli törvény szerinti átértékelési különbözetet? Meg kell-e állapítani a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések szerint is a vállalkozói osztalékalapot? És ha igen, akkor hol van szerepe akár az adózás, akár az átalakulási mérleg tekintetében? Keletkezhet-e az egyszemélyes kft.-nek a későbbiekben az átalakulás miatt valamilyen adóalap-korrekciója?
Részlet a válaszából: […] ...de a mérlegbenszereplő eszközök és források különbözete az eredménytartalék. Ha az egyéni cégél az Szt. 137. §-a szerinti átértékelés lehetőségével, akkor a vagyonmérlegbenez az átértékelési különbözet is kimutatásra kerül. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
1
8
9
10
13