Társaságiadóalap-csökkentés kiva hatálya alá átlépés előtt

Kérdés: Taoalany kisvállalkozás 2021. január 1-jétől átlép a kiva hatálya alá. Egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az utolsó taós adóévében, 2020-ban alkalmazhatja-e a Tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti, új beruházás miatti adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítését az utolsó taós adóévben. A Katv. 28. § (1) bekezdés előírása szerint a Katv. hatálya alá történő áttérés miatt az adózónak választása szerint nem kell alkalmazni a Tao-tv. 8. § (1) bekezdése u) pontjában foglaltakat, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...immateriális jószág és tárgyi eszköz könyv szerinti értékét meghaladó része. Ez azt jelenti például, hogy ha a Katv. hatálya alá áttéréskor az ingatlannak az osztalékadót kiváltó adó alapját csökkentő összege 10 millió forint, a nyitó mérleg szerinti értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Kivára való áttérés

Kérdés: A kivára való áttérés egyik feltétele az, hogy az adózó – kapcsolt vállalkozás adataival együtt számolt – átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan ne haladja meg az 50 főt. A kapcsolt vállalkozások figyelembevétele a tv. szerint: (3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Ha egy társaságnak az adóévet megelőző adóévnek csak egy részében van kapcsolt vállalkozása (a kapcsolt vállalkozása az adóév során megszűnik), az ő létszámadatait hogyan kell figyelembe venni? Esetleg az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év fordulónapján fennálló állapot alapján kell az összegezést elvégezni ?
Részlet a válaszából: […] ...venni az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy ha az adózónak a Katv. hatálya alá történő áttéréskor van kapcsolt vállalkozása, akkor az adózónak a kivás adóévet megelőző adóévre várható adatait kell összegeznie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Mikrogazdálkodói értékcsökkenési leírás

Kérdés: Mikrogazdálkodói értékcsökkenési leírással kapcsolatban kérem szakértői véleményüket: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég jelenleg ingatlanjai után 2%-os értékcsökkenési leírást számol el. Az áttérés után folytathatja-e a 2%-os leírási kulcs alkalmazását, vagy meg kell változtatnia?
Részlet a válaszából: […] ...esetében 5%-os értékcsökkenési leírást érvényesíthet.A hivatkozott előírások alapján a mikrogazdálkodói beszámolóra való áttérés után, épület, építmény és ültetvény esetében továbbra is elszámolhat 2%-os értékcsökkenési leírást, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Jegyzett tőke és a könyvvezetés pénzneme

Kérdés: Egy 2018-ban alapított gazdasági társaság a létesítő okiratában forinttól eltérő devizanemben (EUR) állapította meg a jegyzett tőkéjének összegét, mely devizanem szerint került bejegyzésre a társaság törzstőkéje. A létesítő okiratban nem került megjelölésre a könyvvezetés pénzneme, de taggyűlési határozatban pénznemként a forintot jelölték meg, és ebben is könyveltek, forintban állították össze a beszámolót is. A 2019. 01. 01-jétől hatályos számviteli törvény módosítása rendelkezett arról, hogy a könyvvezetés pénznemének azonosnak kell lennie a cégbíróságon bejegyzett tőke pénznemével. A társaság a forintban történő könyvelés mellett maradna. Első ha a társaság 2020-ban forintra módosítja a jegyzett tőke devizanemét, akkor a korábbi években forintban beadott beszámolóit kell bármilyen formában és okból módosítania? Ha igen, milyen formában és határidőkkel? Második ha nem módosítják a jegyzett tőke devizanemét, át kell térni az euróban történő könyvvezetésre? Ha igen, milyen dátummal? Mi a teendő a korábbi évek forintban beadott beszámolóival, adóbevallásaival?
Részlet a válaszából: […] ...pénznemeként szerepelő devizát forintra változtatja a vállalkozás, akkor 2020-tól forintban készíthet beszámolót. Az Szt. szerint az áttérésre az üzleti év végén, az üzleti év mérlegfordulónapjával kerülhet sor.Az előzőek azzal járnak, hogy egyszer (2019. évre)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg.Az egyszerűsített mérleg tagolására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság a számviteli politikájában dönt arról, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek [ideértve a (7) bekezdés szerinti devizaalapú tételeket is] forintértékének meghatározásakor milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Egyszerűsített éves beszámoló zrt.-nél

Kérdés: 2018. évben éves beszámolót készített a zrt., de az értékhatárok alapján egyszerűsített éves beszámolót is készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára, akkor is, ha a társaság az MNB felügyelete alá tartozik a végzett tevékenysége miatt?
Részlet a válaszából: […] ...meg az egyszerűsített éves beszámolóról az éves beszámolóra, illetve az éves beszámolóról az egyszerűsített éves beszámolóra való áttérés szabályait.A kérdés szerinti esetben, ha az éves beszámolót készítő zrt.-nél a 9. § (2) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Áttérés kisvállalati adóra

Kérdés: Társasági adó alanya 2019. márciustól a kiva alanya kíván lenni. A korábbi évek során felhalmozott eredménytartalék után kell-e osztalékadót fizetnie az átlépéskor?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 15. §-ának előírása szerint a kisvállalati adóalany az Szt. hatálya alá tartozik. Ezenkívül a kisvállalati adó alanyának a jóváhagyott osztalékot adóalapnak kell tekinteni a Katv. 20. § (3) bekezdésének b) pontja szerint. A felhalmozott eredménytartalék után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Alanyi adómentességi időszakban levonható áfa

Kérdés: Egy bt. 2018. 11. 01-től áttért a kata hatálya alá. Hogyan kell könyvelnem az alábbi tételeket a 2018. 10. 31-i zárás során?
– Tárgyieszköz-beszerzésre 2018-ban támogatást kapott, az egyéb bevételt elhatároltam, meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást?
– Tagikölcsön-kötelezettséggel kapcsolatban van-e teendő?
– Katás időszakban tárgyi eszközt értékesített: ez már katás bevétel lesz? Beleszámít az értékhatárba?
– A tárgyi eszközöket alanyi mentesként vásárolta (a le nem vonható áfa a bekerülési érték része): az értékesítésről áfás számlát állított ki, az értékesítést követően, hogyan kontírozom a levonható áfát (60 hónapos szabály)?
Részlet a válaszából: […] ...napig terjedő időszak. Ebből következően [az Szt. 4. § (1) bekezdése alapján] a vállalkozásnak beszámolót kell készíteni az áttérést megelőző nappal mint mérlegfordulónappal. Arról nem rendelkezik sem az Szt., sem a Katv., hogy nem mutatható ki e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
1
2
3
4
14