139 talált cikk az áttérés kifejezésre

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?

Kérdés: Valahol olvastam, jogszabályi helyre hivatkozás nélkül, hogy az általános szabályok alkalmazásáról a különleges jogállásra való áttérés esetén meg kell fizetni azoknak a mezőgazdasági tevékenységhez használt termékeknek az áfáját, amelyek adóját korábban levonta. Mit kell ezen érteni, hogy korábban levonta? Például ha az általános szabályok időszakában vásárolt a mezőgazdasági őstermelő – mint áfaalany – műtrágyát, vetőmagot, üzemanyagot, esetleg egy nagy értékű traktort, munkagépet, és az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte a fizetendő adóból, akkor ha áttér a különleges jogállásra, a fenti beszerzések áfáját meg kell fizetnie?

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: – jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, – tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?

Kérdés: A számviteli, illetve az adótörvény szerinti értékcsökkenés számításánál év közben lehet-e leírási kulcsot módosítani, leírási módot változtatni úgy, hogy az csak a változtatás időpontjától legyen érvényes? (Eddig lehetett változtatni év közben, de az visszamenőleg az adott év január 1-jétől lépett hatályba!)

Kérdés: Evás ügyvédi iroda szeretne kilépni az evakörből, és egyidejűleg bejelentkezni áfa szempontjából alanyi mentesnek. Van-e ennek törvényi akadálya?

Kérdés: Amennyiben a társasház 2001. évtől saját elhatározásából áttért a kettős könyvvitelre, milyen feltételek fennállása esetén térhet vissza az egyszeres könyvvitelre?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás bt. az áttérésnél nem vehette igénybe a 20%-os kedvezményt a házipénztárban felgyülemlett összegre. Most igénybe veheti-e a 10%-os kedvezményt?

Kérdés: Ügyfelem 2003-ban éves beszámolót készített. Az értékhatárok alapján 2004-ben egyszerűsített éves beszámolót készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára?

Kérdés: Egy bt. 2005. január 1-jétől evaalany. Bevételi nyilvántartást választott, így nem alanya a Szt.-nek. 2003-ban fejlesztési tartalék címen lekötött 1500 ezer forintot. El kell-e számolni a fejlesztési tartalékkal, vagy van hasonló rendelkezés, mint a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményénél?

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?