Feltételes tőkeleszállítás vagy valami más

Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...a cégjegyzékbe bejegyezni). A tőkeemelés cégbírósági bejegyzését követően a tőketartaléknak az eredménytartalék javára történő átvezetésével (T 412 – K 413) szűnik meg az eredménytartalék veszteség miatti negatív egyenlege.A tagoknak a tagi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Első konszolidáció hatásának megjelenítése

Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?
Részlet a válaszából: […] ...illetve külső tagok részesedéseként (a tárgyévi mérleg szerinti eredmény a következő évben kerül az eredménytartalékba átvezetésre, és akkor kerül megosztásra leányvállalati sajáttőke-változásként, illetve külső tagok részesedéseként).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Elhalálozott szövetkezeti tag részjegye

Kérdés: A szövetkezetnél a legkisebb részjegy összege egyezer forint. A szövetkezetbe 5-10 ezer forinttal, évekkel ezelőtt belépett tagok némelyike elhunyt. A tagnál lévő részjegy valószínűleg nem kerül a hagyatéki leltárba. A haláleset ténye csak a hagyatéki eljárás után jut a tudomásunkra. A szövetkezet póthagyatéki eljárást kér az örökösöktől, amit azok visszautasítanak. Hogy lehet ezt a helyzetet rendezni? Mi lesz a hagyatéki végzés hiányában az elhunyt részjegyével?
Részlet a válaszából: […] ...bevonást a cégjegyzéken vezettesse át), állapítsa meg a bevont részjegyek névértékére jutó tőketartalék, a mérleg szerinti eredmény átvezetése utáni eredménytartalék összegét, és a részjegytőke, a tőketartalék, az eredménytartalék csökkentésével írja elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Saját termelésű készlet természetbeni juttatásként

Kérdés: Saját termelésű készletünkből természetbeni juttatásként adunk dolgozóinknak. Hogyan kell könyvelni a teljes gazdasági eseménysort, ha készleteinkről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást is vezetünk, költségeinket elsődlegesen a 6-7., másodlagosan az 5. számla­osztályban számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...elsődlegesen: T 261 – K 792, másodlagosan: T 597 – K 582;– a vásárolt készletként állományba vett saját termelésű készlet átvezetése a munkavállalókkal és a tagokkal szembeni kötelezettség számlára: T 476 – K 261, és ezzel egyidejűleg– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Deviza bankszámlák közötti átvezetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 275. számában az 5636. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: ugyanazon devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlák már különböző eszköznek minősülnek, és ezek közötti átvezetés során keletkezik devizaárfolyam-különbözet? A vállalkozás számviteli politikájában meghatározhatja-e, hogy az azonos devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlákat azonos eszköznek tekinti?
Részlet a válaszából: […] ...más-más személlyel szemben áll fenn a bankszámla-követelése. Ha ezen bankszámlák között történik az átutalás (ez nem átvezetés!), akkor a devizacsökkenést a deviza bekerülési árfolyamán, a devizanövekedést a másik banknál a jóváírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Használt ingatlan vásárlásához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy használt ingatlant, amely – a földhivatali bejegyzés szerint – kivett autószalon, szerviz, udvar. Az ingatlanon átalakítási, felújítási munkákat kell elvégezni, hogy használható legyen gyártási, raktározási, logisztikai tevékenység végzésére. Itt helyezkedne el a központi irányítás is. Gipszkarton falakat kell bontani, áthelyezni, újraépíteni, ajtókat bontani, áthelyezni, padlóburkolatot bontani, újraburkolni, tapétázni, festeni, villamossági, gépészeti munkákat elvégezni. A telephelyet körbe kell keríteni, hulladéktároló szigetet kell kiépíteni, ezt a kivitelező fordított adózással számlázza? Mely munkák minősülnek beruházásnak, melyek karbantartásnak? Jelen esetben a rendeltetésváltoztatás, átalakítás miatt a megvásárolt ingatlanon végzett munkák számlázott értéke után igénybe vehető az adóalap-kedvezmény? A földhivatali átvezetést ügyvéd intézi?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, számviteli szempontból – mint tárgyi eszköz – az ingatlan nem létezik (az ingatlan az eszközök csoportjának elnevezése). Az adott esetben legalább a következő eszközöket kell megkülönböztetni: telek, épület, egyéb építmény (például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Osztalék euróban

Kérdés: A 3271. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja a 2011. év alapján járó osztaléka egy részét az iroda devizaszámlájáról euróban vette fel. Milyen árfolyamot kell alkalmazni a számvitelben, illetve a 1208-as bevallásban? A számlavezető bank ugyanis "pénztári" árfolyamot (ezen belül ötfélét), "kereskedelmi" árfolyamot (ezen belül háromfélét) jegyez. A 4792. számla egyenlegét az említett árfolyamok közül melyik árfolyamon átszámított összegben kell csökkenteni? A személyi jövedelem­adót a felvétel napján érvényes MNB-árfolyamon kell kiszámítani? Az osztalékot a számvitelben alkalmazott vagy az MNB-árfolyammal kell számolni? Hol keletkezhet árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...euró mennyiségének meghatározása során számításba vett euróárfolyam és a valutapénztár euróárfolyama közötti eltérés miatt az átvezetés után a 4792. számlának egyenlege marad, amelyet árfolyam-különbözetként kell elszámolni.Ha a nettó osztalékot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A kft. a törzstőkét szeretné leszállítani. Ez esetben az eredménytartalékot is csökkenteni kell? Van a kft.-nek fejlesztési tartaléka, az nem használható fel? Van arra lehetőség, hogy a fejlesztési tartalékot – saját elhatározásból – visszavezessük az eredménytartalékba? Milyen egyéb teen­dőim vannak? Önellenőrzés? Taggyűlés?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékot is.Fejlesztési tartalék képzésének feltétele, hogy annak megfelelő összeg az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetésre kerüljön. Így az jogszabályi elő­írás alapján lekötött, amelyet a tőkekivonással történő tőkeleszállítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Pótbefizetés felső határa

Kérdés: A tulajdonos pótbefizetést eszközölt. A befizetett összeget a lekötött tartalékban tartják. A jegyzett tőkéhez viszonyítva mekkora lehet a maximális pótbefizetés összege? A lekötött tartalékban keletkezett forrás mire használható?
Részlet a válaszából: […] ...nem értelmezhető másként, mint a saját tőke hiánya, jellemzően a negatív elő­jelű eredménytartalék összege (ha arra a tőketartalék átvezetése nem nyújtott fedezetet, vagy a jegyzett tőke leszállításával a veszteség nem volt rendezhető!).A leírtakból következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Végelszámolás vagy felszámolás

Kérdés: A cég végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. Adótartozása, szállítói tartozása nincs, de nagy összegű tagi kölcsön és ki nem fizetett osztalék szerepel a kötelezettségek között. Meg tud-e szűnni ez a cég végelszámolással? Ha igen, annak milyen terhei vannak? Hogyan lehetne ezeket minimalizálni? Ha nem tud megszűnni végelszámolással, akkor hogyan fejezheti be a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...a tagi kölcsön miatt a cégnek a tagokkal szembeni kötelezettsége megszűnik, a tőketartaléknak az eredménytartalékba történő átvezetésével csökken a saját tőke negatív összege. Ezzel az eljárással azonban a ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
1
11
12
13
27