1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?

Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?

Kérdés: Cégünk műanyag élelmiszer-csomagoló anyagokat gyárt és forgalmaz. A számláinkon külön soron feltüntetjük a termékdíj adatait, megjegyzésben pedig azt, hogy a bruttó árból mennyi a termékdíj összege. Egyik vevőnk nem hajlandó befogadni a számláinkat, azzal az indokkal, hogy a termékdíj megfizetése és bevallása a gyártót terheli. Cégünk eleget tesz ezen kötelezettségének. A teljesítésről szállítólevéllel rendelkezünk, amelyet a teljesítéskor a vevő aláírt, a számlát viszont nem fogadja be. Az árat a termékdíjjal csökkentettük, ő a termékdíjat nem hajlandó kifizetni. Mit tegyünk a visszaküldött számával? A leírt indokkal egyáltalán megkifogásolható-e számla?

Kérdés: Közhasznú alapítvány az induló tőkét államkötvényben, diszkontkincstárjegyben és befektetési jegyben tartja. A felsoroltak közül melyiknek a hozama számít vállalkozási bevételnek? Ha csak az éven túli befektetések számítanak vállalkozási tevékenységnek, változik-e a helyzet, ha ezeket rövid lejáratúvá teszi, és 2012-ben értékesíti is? Amennyiben az államkötvényeket névérték fölötti áron vásároltuk, helyesen jártunk-e el akkor, ha azokat az aktuális kamattal csökkentett áron vettük állományba az egyszeres könyvelésről a kettős könyvelésre történő átálláskor?

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 500 E Ft. "A" tagnak 100 E Ft (ennyiért vásárolta), "B" tagnak 400 E Ft volt az üzletrészének az értéke. "B" tag meghalt, "A" tag az örökösöktől 1600 E Ft-ért vette meg a 400 E Ft névértékű üzletrészt. A végelszámolás kezdetén és most is kettő tagja van a kft.-nek, akik 50-50 százalékos részesedéssel bírnak. "A" tag 250 E Ft névértékű üzletrészt eladott "C" tagnak 250 E Ft-ért. "A" tag a cég megszűnésekor mekkora összeget vehet figyelembe a vállalkozásból kivont jövedelme meghatározásánál üzletrésze bekerülési értékeként?

Kérdés: A szállodában éttermet nyitnak. Étteremként is funkcionál, de itt bonyolítják le a kötelező reggeliztetést is. Az ételhez felhasznált élelmiszert hova kell könyvelni? Ugyanez a kérdés az italértékesítésre vonatkozóan is.

Kérdés: Mobilszolgáltatótól telefonkészüléket vásároltunk akciós kedvezménnyel. A számlán feltüntették a készülék eredeti árát (30 000 Ft), de ezt kedvezményként levonták, és a számla összege 0 Ft. Milyen értéken kell a telefonkészüléket aktiválni?

Kérdés: Cégünk katasztrófavédelmi tervet készíttetett (törvényi előírás alapján) egy külső vállalkozóval, amelyet 3 évig szeretne használni. Aktiválhatjuk-e a felmerült költségeket az immateriális javak között szellemi termékként, vagy költségként kell elszámolni?

Kérdés: Kérem, írjanak a szoftverkészítés Tao-beli megítéléséről és a kapcsolódó 50% mibenlétéről!