A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] A Htv. értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli az ún. állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Bérelt telken épített út, épület amortizációja

Kérdés: Egy társaság egy másik társaságtól telket bérel. A bérleti szerződés határozatlan időre szól. A bérlő a telken utat és épületet épített 1998-ban. A számviteli politikában a társaság a bérelt telken épített útnál, épületnél meghatározhat-e gyorsabb leírást? Indoka lehet az, hogy a bérbeadó a felmondási idő figyelembevételével felbonthatja a szerződést? A Tao-tv. szerinti 6 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő témával a Számviteli Levelek 5. számában a 76. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk. Jelen kérdés ez után a válasz után érkezett. Itt a kérdéshez kapcsolódó témákra térünk vissza, illetve egészítjük ki korábbi válaszunkat.A bérelt telek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Bérleti díjból szja-levonás

Kérdés: Kell-e szja-t levonnia a társaságnak a magánszemélytől bérelt ingatlan (garázs) bérleti díjából?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 74. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egésze jövedelem és az adó mértéke 20 százalék. (A termőföld bérbeadásra sajátos rendelkezések érvényesülnek.) Az Szja-tv. 74. §-ának (6) bekezdése szerint – kivéve, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Karbantartás, vagy beruházás?

Kérdés: Cégünk a helyi önkormányzattól bérbe vett egy üzlethelyiséget, ahol ügyfélszolgálati irodát alakított ki. A helyiségben a padozatot, álmennyezetet, vizesblokkot, bejáratot, nyílászárókat, falburkolatokat, villamosvezeték-rendszert, fűtőtesteket lecseréltük. Elszámolhatjuk-e a felmerült költségeket karbantartási költségként, vagy ez inkább bérelt ingatlanon végzett beruházás? Hasonló munkálatokat végeztünk saját tulajdonú irodaépületünk ebédlőjében is.
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 9. pontja szerint: "Karbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Bérelt ingatlanon végzett munkák elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlan – üzlethelyiség – kialakításának költségeit (padlóburkolat, egyéb szakipari szerelés) miként kell elszámolni? Az üzlet nem lesz tulajdon, a ráfordításokat nem lehet elhozni, ha a bérlet felmondásra kerül.
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint: "beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartalmának, teljesítőképességének közvetlen növelését jelentő tevékenység is."Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás elszámolása

Kérdés: Vendéglátóegység 2000 áprilisában nyitott, azt megelőzően a bérlő a bérleményt felújította. A felújítás költségét évi 6 százalékkal amortizáljuk. A felújítás áfáját visszaigényeltük. Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt a következőket kell megjegyezni.A bérelt ingatlan (épület) nem szerepel a bérlő könyveiben. Ha ezen a bérelt ingatlanon (épületen) végeznek értéknövelő munkákat [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7., 8. pontja szerinti beruházást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Mikro- és kisvállalkozás kedvezménye, korábban használatba nem vett

Kérdés: Mit jelent a mikro- és kisvállalkozók által érvényesíthető kedvezményre vonatkozó rendelkezésekben a "korábban még használatba nem vett" kifejezés?
Részlet a válaszából: […] A "korábban még használatba nem vett" kifejezés alatt olyan ingatlant, műszaki berendezést, gépet, felszerelést kell érteni, amelyet még sem az adózó, sem más belföldi vagy külföldi illetőségű személy (magánszemély, társaság, intézmény stb.) nem helyezett üzembe, nem vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
1
…
12
13