Találati lista:
111. cikk / 136 Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
| Eredeti | Ráépített | Új | Arány % | |
| Telek | 50 | 50 | 100 | 10 |
| Épület | 150 | 750 | 900 | 90 |
| Összesen: | 200 | 800 | 1000 | 100 |
| Arány % | 20 | 80 | 100 |
112. cikk / 136 Bérelt ingatlanon végzett felújítás
Kérdés: Tárgyi adómentes és áfaköteles tevékenységet is végző társaság bérelt ingatlanon végez vásárolt anyaggal, saját munkaerővel felújítást. A felújítás aktiválása lehetséges-e a bérelt ingatlanon saját rezsis beruházásként, és erre vonatkozik-e a Tao-tv. 6%-os értékcsökkenési leírási kulcsa? Az áfabevallásban fel kell-e tüntetni saját vállalkozásban végzett beruházásként?
113. cikk / 136 Saját ingatlan bérleti díja (eva)
Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?
114. cikk / 136 Bérleti jog leírása
Kérdés: Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál van-e értékcsökkenés? Ha van, milyen mértékű?
115. cikk / 136 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy autómosó tevékenységet folytató vállalkozás fűtési rendszert szeretne kiépíteni bérelt telephelyén. Eddig egyáltalán nem volt ott fűtés. Ha a cég mikrovállalkozásnak minősül, és az egyéb feltételeknek megfelel, igénybe veheti-e a beruházás értéke alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt? Ha olyan fűtési rendszert épít ki, amely ún. hőlégfúvásos, és gázolajjal fűtenek, akkor a gázolaj jövedéki adója visszaigényelhető-e?
116. cikk / 136 Beruházás vagy karbantartás
Kérdés: Bérelt irodánál a teraszon és a bejárat előtti területen lévő csempeburkolat cseréje bérelt ingatlanon végzett beruházásnak vagy karbantartásnak minősül-e?
117. cikk / 136 Üzlethelyiség részbeni átengedése
Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?
118. cikk / 136 Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással
Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
119. cikk / 136 Egészségügyi ellátást nyújtó betéti társaság bevétele
Kérdés: Egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző betéti társaság a szolgáltatások finanszírozására a 43/1999. Korm. rendelet alapján szerződést kötött az OEP-pel. A bt.-nek csak ebből a szolgáltatásból származik bevétele. Kell-e iparűzési adót fizetnie? A bt. telephelye a beltag családi házának egy része, amelyet a tulajdonos a bt. rendelkezésére bocsát térítés nélkül. A használat fejében a részarányos rezsiköltséget és az esetleges felújítást a bt. téríti. Elszámolhatók ezek a költségek?
120. cikk / 136 Bérleti szerződés felbontása magánszemély bérbeadóval
Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?
