Operatív lízing és kisvállalkozói kedvezmény

Kérdés: Kizárja-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételét, ha az egyéni vállalkozó operatív lízinggel oldotta meg új eszközeinek finanszírozását?
Részlet a válaszából: […] ...lejártát követően a lízingelt eszközt visszaszolgáltatja a lízingbeadónak. Az operatív (üzleti) lízing elszámolási szabályai a bérleti szerződés alapján bérelt eszközök elszámolásához hasonlítanak. Ebből következik, hogy az operatív lízing...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Külföldön vásárolt és üzemeltetett kishajó áfája

Kérdés: Belföldön bejegyzett társaság kishajót vásárolt külföldön, és azt az Adriai-tengeren fogja üzemeltetni. A vízi jármű kölcsönzéséből árbevétele lesz. A beszerzés vámköteles-e, lehet-e áfavonzata, az árbevétel után kell-e áfát fizetni, és az árbevétel exportárbevételnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...az árbevételt is a belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni. Az elszámolás módján nem változtat az, ha a kölcsönző a bérleti díjat külföldi pénznemben (devizában) számítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Bérleti díj vagy bérleti jog értékesítése

Kérdés: A társaság tevékenysége: saját lakókocsik hosszú távú bérbeadása, kizárólag üdülési céllal. A program csatlakozási feltétele a társasággal kötött, időben megosztott, határozott időre (10 évre) szóló bérleti szerződés. A szerződés alapján a társaság gondoskodik a lakókocsik helyszínre telepítéséről, karbantartásáról. A bérbevevőnek jogában áll saját időszakában (hetében) a lakókocsit használni, albérletbe kiadni, illetve az adott időszakot más időszakra elcserélni. A konstrukciót bérleti jog értékesítéseként vagy tíz évre szóló bérleti díjként kell elszámolni? Hogyan történjen a számlázás? A bérleti jog értékesítésében közreműködő munkatársak jutalékát a szerződéskötés alkalmával, vagy a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg helyes elszámolni? És az egyéb költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a programhoz való csatlakozás feltétele a társasággal kötött, időben megosztott (egy- vagy többheti), 10 évre szóló bérleti szerződés. Nem szól a kérdés arról, hogy a bérleti díjat 10 évre egy összegben állapították-e meg, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Közvetítői szolgáltatás áfája

Kérdés: A kft. pénznyerő automatát helyezett el egy vendéglátóegységben (közvetítő). A közvetítői szolgáltatásra szerződést kötöttek, amelynek díjazását a tiszta játékbevétel százalékában határozták meg. A vendéglátóegység vezetője (a közvetítő) tárgyi mentes szolgáltatásról számlát állít ki. Helyes ez? Az elmúlt évben a közvetítői szolgáltatásra kötött szerződést kiegészítették bérleti szerződéssel, havi fix összeggel. Ez utóbbi is tárgyi mentes, vagy 25 százalékos áfaköteles?
Részlet a válaszából: […] ...a közvetítői szolgáltatás, kik között közvetít a vendéglátóegység? Még kevésbé érthető a havonta fix összegben meghatározott bérleti díj, amit nem az kap, aki a pénznyerő automatát elhelyezte, hanem az kapja, aki a más eszközét üzemelteti. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Bérleti szerződés felmondása

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...méghozzá írásban kötött szerződéssel, mert a nélkül a szerződés szerinti teljesítés – vita esetén – nem ellenőrizhető.A bérleti szerződéssel kapcsolatos törvényi követelményeket a Ptk. 423-433. §-ai szabályozzák. A bérleti szerződésben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Egészségügyi ellátást nyújtó betéti társaság bevétele

Kérdés: Egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző betéti társaság a szolgáltatások finanszírozására a 43/1999. Korm. rendelet alapján szerződést kötött az OEP-pel. A bt.-nek csak ebből a szolgáltatásból származik bevétele. Kell-e iparűzési adót fizetnie? A bt. telephelye a beltag családi házának egy része, amelyet a tulajdonos a bt. rendelkezésére bocsát térítés nélkül. A használat fejében a részarányos rezsiköltséget és az esetleges felújítást a bt. téríti. Elszámolhatók ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi hozzájárulás stb.) együtt.Az adott esetben a helyes eljárás az lenne, ha a bt. a telephelyként használt családiház-részre bérleti szerződést kötne a tulajdonossal. A fizetett bérleti díj költségként elszámolható, a bérleti díj fedezetet nyújthat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Magánszemélynél bérbeadás áfája

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 68. számában lévő 1424. kérdéshez, ha az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő üzlethelyiséget az egyéni vállalkozó magánszemélyként adja bérbe, a bérleti díj számlázása során fel kell-e az áfát számítani? És ha igen, az áfa befizetése a vállalkozói adószámon történik-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő egyéni vállalkozó jövedelmei után a szja tekintetében eltérő módon – vállalkozási tevékenysége után egyéni vállalkozóként, bérbeadása után magánszemélyként – adózik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az áfa szempontjából is eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj kiegyenlítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Megkifogásolt szolgáltatásidíj-átalány elszámolása

Kérdés: A bérlő üzlethelyiséget bérel többéves szerződés alapján. A havi – előre számlázott – bérleti díjon felül havonta a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt kell fizetni, a várhatóan felmerülő költségek alapján. A január hónapra kiállított számlát a bérlő megkifogásolta, mert a bérbeadó annak összegét jelentősen megemelte, az emelés indokoltságát részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérlő csak a korábbi díjátalányt fizette meg. A bérbeadó a kifogást nem fogadja el, a számlát helyesbítés nélkül ismételten megküldi. Melyik fél jár el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés azt sugallja, hogy a bérbeadó nem a ténylegesen felmerült költségeket hárítja át egy évben egyszer utólag a bérlőre, hanem a várhatóan felmerülő költségekre, előre meghatározott összegben, szolgáltatásidíj-átalányt számláz. A bérbeadó által a bérlőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Szja: üzlethelyiség bérbeadása

Kérdés: A kft.-nk egyik tulajdonos tagja egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, amihez – természetesen – külön adószámmal rendelkezik (áfaelszámolási kötelezettséggel). A tevékenységei között nem szerepel az ingatlan (üzlethelyiség) bérbeadása, de 2003. január hónaptól mint magánszemély kívánja a tulajdonában lévő üzlethelyiséget bérbe adni. A tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti díját magánszemélyként – az egyéni vállalkozástól függetlenül – elszámolhatja-e az Szja-tv. 74. §-a (1) bekezdésében foglalt 20 százalékos – jövedelem-összevonás alá nem tartozó – adókulccsal? Ha ezt megteheti, hogyan kell a kifizetőnek (bérlőnek, amely bejegyzett cég) a 20 százalékos adókulccsal számított szja-t kezelnie, illetve milyen választási lehetősége van a magánszemélynek e téren?
Részlet a válaszából: […] ...a negyedévenként a magánszemély által történő fizetendő adó befizetésével teljesül. Ha a bérlő kifizetőnek minősül, akkor a bérleti díj 20 százalékát le kell vonnia. Kifizetőnek nem minősülő bérlő (pl. magánszemély, külföldi szervezet) esetében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
1
69
70
71
82