546 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?

Kérdés: Egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző betéti társaság a szolgáltatások finanszírozására a 43/1999. Korm. rendelet alapján szerződést kötött az OEP-pel. A bt.-nek csak ebből a szolgáltatásból származik bevétele. Kell-e iparűzési adót fizetnie? A bt. telephelye a beltag családi házának egy része, amelyet a tulajdonos a bt. rendelkezésére bocsát térítés nélkül. A használat fejében a részarányos rezsiköltséget és az esetleges felújítást a bt. téríti. Elszámolhatók ezek a költségek?

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 68. számában lévő 1424. kérdéshez, ha az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő üzlethelyiséget az egyéni vállalkozó magánszemélyként adja bérbe, a bérleti díj számlázása során fel kell-e az áfát számítani? És ha igen, az áfa befizetése a vállalkozói adószámon történik-e?

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A bérlő üzlethelyiséget bérel többéves szerződés alapján. A havi – előre számlázott – bérleti díjon felül havonta a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt kell fizetni, a várhatóan felmerülő költségek alapján. A január hónapra kiállított számlát a bérlő megkifogásolta, mert a bérbeadó annak összegét jelentősen megemelte, az emelés indokoltságát részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérlő csak a korábbi díjátalányt fizette meg. A bérbeadó a kifogást nem fogadja el, a számlát helyesbítés nélkül ismételten megküldi. Melyik fél jár el helyesen?

Kérdés: A kft.-nk egyik tulajdonos tagja egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, amihez – természetesen – külön adószámmal rendelkezik (áfaelszámolási kötelezettséggel). A tevékenységei között nem szerepel az ingatlan (üzlethelyiség) bérbeadása, de 2003. január hónaptól mint magánszemély kívánja a tulajdonában lévő üzlethelyiséget bérbe adni. A tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti díját magánszemélyként – az egyéni vállalkozástól függetlenül – elszámolhatja-e az Szja-tv. 74. §-a (1) bekezdésében foglalt 20 százalékos – jövedelem-összevonás alá nem tartozó – adókulccsal? Ha ezt megteheti, hogyan kell a kifizetőnek (bérlőnek, amely bejegyzett cég) a 20 százalékos adókulccsal számított szja-t kezelnie, illetve milyen választási lehetősége van a magánszemélynek e téren?

Kérdés: Társaságunk egy külső vállalkozást bízott meg termékei fuvarozásával. Társaságunk vásárolt 2 db autóra és 1 db pótkocsira való ponyvát. A ponyvákat, amelyekre ráfestették cégünk logóját, címét és egyéb elérhetőségeit, átadták a fuvarozást végző társaságnak. A megállapodás szerint a fuvarozó nem fizet a ponyvákért, amelyet elhasználódásukig az autóin használ. Hogyan kell elszámolni a fenti gazdasági eseményeket?

Kérdés: Társaságunk egyik nem lakás célú ingatlanát bérbeadja az önkormányzatnak. Ezen épület felújításához az önkormányzat visszafizetés nélküli támogatást nyújt. Csökkenthető-e ezzel az adózás előtti eredmény a társasági adó alapjának meghatározása során? Van-e olyan megoldás, hogy az átvett pénzeszköz után ne kelljen társasági adót fizetni? Az önkormányzat egyébként 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek.

Kérdés: 2002-ben vásároltam egy ingatlant, és bérbe adtam azt, mint önálló tevékenységet végző magánszemély. A bérbe adott ingatlan gazdasági épület (üzemcsarnok), kizárólag üzemi célú. Mint magánszemély, alkalmazhatom-e rá az egyéni vállalkozókra vonatkozó értékcsökkenési leírást? Ha nem, akkor követhető-e az az álláspont, hogy még ebben az évben kiváltom a vállalkozói igazolványt, és ekkor már számolhatok el értékcsökkenést a beszerzés teljes értékét alapul véve?

Kérdés: Az 1087. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódó kérdés. A bérlővel a bérleti szerződésben havi számlázásban állapodtak meg. A számlán a teljesítés ideje 2. hó 25., a számla kelte: 2. hó 10., fizetési határidő: 2. hó 25. Ebben az esetben az áfafizetési kötelezettség mikor keletkezik, ha a számlázott időszak 2. hó 1-jétől 28-ig tart? Ha a bérlő 2. hó 25-e előtt fizet, az előleg?