1400 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: A kivitelező számláját beruházásként teljes összegében elszámoltuk, amit az üzembe helyezéskor aktiváltunk. A kivitelezővel a számlázott ellenérték 7 év alatti, részletekben történő megfizetésében állapodtunk meg, amit a hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatunk ki. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?

Kérdés: A kft. 2002. év elején bányatelket vásárolt a hozzá tartozó bányászati joggal. Agyagkitermelésre 2002-ben nem került sor. Novemberben elkészítette a rekultivációs tervet a bányabezáráshoz és az egyéb dokumentumokat. A rekultivációs időszak 4 év, addig igény esetén a bányában lévő agyagot kitermelik. Hogyan kell elszámolni a bányatelek-vásárlást, a bányászati jog vételét, a rekultivációs és bányabezárási dokumentációt, a 4 év során felmerülő rekultivációs ráfordításokat?

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján képzett fejlesztési tartalék felhasználható-e földterület, telek vásárlására? A kérdés azért merül fel, mert a fejlesztési tartalékkal a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása helyett csökkenthető az adóalap. A földterület, a telek után azonban értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető, így gyakorlatilag "megnyerhető" a földterület, a telek bruttó értékének társasági adója.

Kérdés: A vissza nem fizetendő, fejlesztési célra kapott támogatások halasztott bevételkénti elszámolása vonatkozik-e az ültetvénytelepítésre, vagy ezekre a 215/2001. Korm. rendeletet kell alkalmazni?

Kérdés: A társaság 2002-ben üdülőingatlan építését határozta el, majd az építési engedély birtokában annak kivitelezését is megkezdte. Az üdülőingatlan a tervek szerint a saját munkavállalók és a tagok üdülését, pihenését szolgálja, illetve helyet ad a munkavállalók rendszeres továbbképzésének is. Kérdés, hogy az üdülőberuházás megvalósítása érdekében beszerzett anyagok felhasználása, az igénybe vett szolgáltatások az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez való felhasználásnak minősülnek-e? Helyesen jár el a társaság, ha a beruházás érdekében beszerzett anyagok, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját levonható adóként érvényesíti?

Kérdés: Az áfabevallás 27. sorában kiemelendő a tárgyieszköz-beszerzés alap- és áfaösszege. Ebben a sorban csak a már aktivált tárgyi eszközök alapját és áfáját lehet kiemelni, vagy a folyamatban lévő, a még nem aktivált beruházásét is? A problémánk alapvetően abból adódik, hogy a tehergépjármű beszerzése például a III. negyedévben történt, aktiválni viszont csak a IV. negyedévben lehet. Így az egyik időszakban még nem, a másik időszakban pedig már nem vagyunk jogosultak az áfa visszaigénylésére.

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.

Kérdés: Társaságunk jelentős nagyságrendű területigénnyel járó termelőtevékenységet folytat. A helyi önkormányzat hosszú távú területfejlesztési terv készítésére szólított fel bennünket. A jelentős ráfordítással elkészült terveket költségként vagy beruházásként kell elszámolni? És ha nem valósul meg a beruházás?