Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések III.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] Olyan, a 8018. kérdésre adott válasznál megkezdett kifizetésekkel folytatjuk, amelyek a KSH munkaügyi statisztika szerint egyéb munkajövedelmek, és amelyek a számviteli előírások szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak.Üzemanyag-megtakarítás címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Ajándék a partnereknek

Kérdés: Kereskedelmi cég vagyunk. Termékeink értékesítésében magánszemély partnerek is közvetítenek. Ösztönzésük érdekében a közreműködésükkel eladott termékekből egyet-egyet ajándékba adunk partnereinknek. Az eladásra kerülő termékek műszaki cikkek. Az ajándékba adott termék tekinthető-e árumintának (mivel így a jobban megismert termék értékesíthetőbbé válik), esetleg üzleti ajándék?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja alapján adómentes a nem pénzben adott, az üzleti forgalom növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Adókötelezettség apporthoz kapcsolódóan

Kérdés: Egy gazdasági társaság az általa magánszemélytől vásárolt mezőgazdasági művelés alól kivont földingatlant később (de még a tárgyévben), a beszerzési árnál magasabb áron apportálja egy másik működő gazdasági társaságba, majd az apport értékével tőkeemelést hajtanak végre. Az Itv. szerinti illetékfizetésen túl milyen adózási kötelezettsége keletkezik az apportot átadó, illetve az apportot átvevő társaságnak? Keletkezik-e áfabevallási és -befizetési kötelezettség, illetve jól gondolom-e, hogy az átadónál (apportáló) a beszerzési és átadási (apport-) érték közötti különbözet után társaságiadó-alapot képező bevétel keletkezik? Feltételezve, hogy az értékkülönbözetet könyvvizsgáló vagy ingatlanforgalmi szakértő jóváhagyja.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, az ott előírt feltételek teljesülése esetén nem tekintendő termékértékesítésnek a terméknek, vagyoni értékű jognak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként (apport) történő rendelkezésre bocsátása.Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Nyílt végű pénzügyi lízinggel beszerzett tehergépkocsi értékcsökkenése

Kérdés: Közúti árufuvarozó áfaalany egyéni vállalkozó nyílt végű lízinggel szerez be tehergépkocsikat. Hogyan számolható el, és mi az alapja az értékcsökkenésnek? Igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt, és milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. számú melléklet II. Értékcsökkenési leírás elszámolására vonatkozó rendelkezés tartalmaz előírást a lízingkonstrukcióban beszerzett tárgyi eszköz után elszámolható értékcsökkenési leírást illetően. A rendelkezés szerint tárgyi eszköz, nem anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Különbözeti áfa könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különbözeti áfát? A beszerzés előzetesen felszámított áfája levonható?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 217. §-a alapján az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az árrés a termék értékesítési árának és beszerzési árának a különbözetével egyezik meg.A törvény definiálja az értékesítési árat és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt hangsúlyozni kell, hogy az egyes meghatározott juttatásokat hatályon kívül helyező jogszabály-módosítást követően csak a médiában, a sajtóban jelent meg, hol az, hogy a munkavállalók részére ezen juttatások fedezetét bérben kell biztosítani, hol az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Készletdifferenciák könyvelése

Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat azzal kezdjük, hogy a kérdés túlzottan rövidre sikerült. Számtalan oka lehet annak, hogy a készlet tényleges mennyisége és minősége nem egyezik meg a könyv szerinti mennyiséggel, minőséggel. Ez készletfajtánként, nyilvántartási formánként eltérő könyveléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Különbözeti áfa könyvelése előleg esetén

Kérdés: Ügyfelünk használt cikk áfával érintett tevékenységet folytat. A NAV szerint a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén az adott adómegállapítási időszak összesített értékesítési ár összegében kell figyelembe venni az előleget is. A számítás menetét és adójogi hatásait értjük, számviteli elszámolásukat tekintve azonban tanácsot kérünk: az előleg kifizetésre kerül, a kiállított előlegszámla alapján: T 311 – K 453 és T 38 – K 311. A kapott előleg az adómegállapítási időszak áfaelszámolásakor beszámító tétel, az áfa elszámolásra kerül az árbevétel után: T 911 – K 467, az előleg után T 453 – K 467. Ez esetben a végszámla kiállításakor az előleg beszámítható összege az adóval csökkentett összeg lesz. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az adó könyvelésére vonatkozóan a kérdésben leírtak nem helyesek. A válaszhoz a törvényi előírásból indokolt kiindulni.Az Áfa-tv. 217. §-a alapján az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Különbözeti áfa könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különbözeti áfásan értékesített használt cikkek esetében a bevétel és a beszerzési ár különbözetéből megállapított áfát? Nettó árbevételt csökkentő tételként vagy egyéb ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 217. §-a alapján az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az árrés a termék értékesítési árának és beszerzési árának a különbözetével egyezik meg.A törvényi előírásból egyértelműen következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Értékpapírok átlagáras nyilvántartása

Kérdés: A különböző időpontokban beszerzett diszkontértékpapírok csoportos nyilvántartása megvalósítható-e?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a diszkontértékpapírok – általában – csoportosan nem tarthatók nyilván.A diszkontértékpapír olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be. A kibocsátási (a vevőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
1
5
6
7
24