Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt hangsúlyozni kell, hogy az egyes meghatározott juttatásokat hatályon kívül helyező jogszabály-módosítást követően csak a médiában, a sajtóban jelent meg, hol az, hogy a munkavállalók részére ezen juttatások fedezetét bérben kell biztosítani, hol az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Készletdifferenciák könyvelése

Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat azzal kezdjük, hogy a kérdés túlzottan rövidre sikerült. Számtalan oka lehet annak, hogy a készlet tényleges mennyisége és minősége nem egyezik meg a könyv szerinti mennyiséggel, minőséggel. Ez készletfajtánként, nyilvántartási formánként eltérő könyveléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Különbözeti áfa könyvelése előleg esetén

Kérdés: Ügyfelünk használt cikk áfával érintett tevékenységet folytat. A NAV szerint a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén az adott adómegállapítási időszak összesített értékesítési ár összegében kell figyelembe venni az előleget is. A számítás menetét és adójogi hatásait értjük, számviteli elszámolásukat tekintve azonban tanácsot kérünk: az előleg kifizetésre kerül, a kiállított előlegszámla alapján: T 311 – K 453 és T 38 – K 311. A kapott előleg az adómegállapítási időszak áfaelszámolásakor beszámító tétel, az áfa elszámolásra kerül az árbevétel után: T 911 – K 467, az előleg után T 453 – K 467. Ez esetben a végszámla kiállításakor az előleg beszámítható összege az adóval csökkentett összeg lesz. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az adó könyvelésére vonatkozóan a kérdésben leírtak nem helyesek. A válaszhoz a törvényi előírásból indokolt kiindulni.Az Áfa-tv. 217. §-a alapján az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Különbözeti áfa könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különbözeti áfásan értékesített használt cikkek esetében a bevétel és a beszerzési ár különbözetéből megállapított áfát? Nettó árbevételt csökkentő tételként vagy egyéb ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 217. §-a alapján az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az árrés a termék értékesítési árának és beszerzési árának a különbözetével egyezik meg.A törvényi előírásból egyértelműen következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Értékpapírok átlagáras nyilvántartása

Kérdés: A különböző időpontokban beszerzett diszkontértékpapírok csoportos nyilvántartása megvalósítható-e?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a diszkontértékpapírok – általában – csoportosan nem tarthatók nyilván.A diszkontértékpapír olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be. A kibocsátási (a vevőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Egyházi múzeumba beszerzett könyvek

Kérdés: Az egyház múzeumát működtető intézmény a működésére kapott működési célú támogatásból a múzeumba könyveket szerez be, amelynek a tulajdonjogát át kell adnia az egyháznak a felek közötti megállapodásnak megfelelően. A könyvek beszerzésének és átadásának mi a helyes számviteli elszámolása? A korábbi években beszerzett könyveket az intézmény bruttó módon (áfás összeggel) tartja nyilván.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdés pontosítása szükséges. Mit jelent az egyház múzeumának a működtetése? Szerintünk azt, hogy a múzeumban lévő eszközök az egyház tulajdonában vannak (ezért kell az új beszerzések tulajdonjogát is átadni), de azokat a működtető intézmény mutatja ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Különböző időpontokban beszerzett részvények elszámolása

Kérdés: A társaság vásárlás útján tulajdonosi részesedéseket szerzett. A következő évben a tulajdonolt társaságnál az eredménytartalék terhére megnövelték a jegyzett tőke összegét, emiatt a kérdező társaság is újabb részvényeket kapott. Hogyan tartsa nyilván a különböző időpontokban beszerzett részvényeket?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-a (1) bekezdésének előírásából következik, hogy az azonos jogokat megtestesítő tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) nyilvántarthatók beszerzésenként külön-külön, illetve csoportosan is.Ha a részesedéseknél a csoportos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Egyéni vállalkozó nyílt végű gépkocsilízingje

Kérdés: Egyéni vállalkozó nyílt végű lízing keretében személygépkocsit lízingel. Mivel elektromos a gépkocsi, a cégautóadót nem kell megfizetnie. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült javítási, üzemanyag- stb. költségeket, a havonta fizetendő áfát és az értékcsökkenést hogyan számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, de feltételezzük, hogy olyan nyílt végű lízingről van szó, amelynek keretében a futamidő alatt az eszköz jogilag a lízingbeadó tulajdonában marad, de a lízingbevevő egyéni vállalkozó könyveiben szerepel, és így amortizációt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

EKAER-számlán a deviza árfolyama

Kérdés: Az 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet alapján az EKAER megkérésekor rögzíteni kell a szállításra kerülő áru értékét. A kísérő okmányon (számla, szállítólevél) devizában szereplő értéket milyen árfolyam alkalmazásával kell forintra átszámítani? A rendelet 17. §-ának (5) bekezdése tartalmaz egy alkalmazandó előző évi záró MNB-árfolyamot, de ez – úgy gondolom – csak a biztosíték értékének meghatározására érvényes. A kérdéshez kapcsolódóan alkalmazhatom az Szt. szerinti devizaárfolyamot az EKAER kitöltésekor az áru forintértékének meghatározására?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük azzal, amit valóban nem lehet alkalmazni. Ez a biztosíték értékének meghatározására érvényes, az NGM rendelet 17. §-ának (5) bekezdése szerinti, az előző évi záró MNB-árfolyam, mivel a rendelet "Kockázati biztosíték kezelése, mértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

MRP-nek átadott vagyon

Kérdés: A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?
Részlet a válaszából: […] A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (az MRP) keretében létrejött szervezet a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezet, amely a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján az Szt. előírását a Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles megtartani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.
1
6
7
8
25