Éves szintre számított átlagár használata

Kérdés: Szövetkezetünk olyan számítógépes készletnyilvántartó programot alkalmaz, amely a benzinkútnál vásárolt üzemanyag-zárókészlet értékéhez a beszerzési átlagárat az évi összes beszerzési érték és az évi összes beszerzett mennyiség hányadosaként számolja ki. Erőteljes árcsökkenés miatt a program által – az előbbiek szerint – kiszámított átlagár mintegy 15 százalékkal magasabb volt, mint az év végi tényleges beszerzési ár. Az adott készletet milyen értéken szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a vásárolt készleteknél bekerülési érték az Szt. 47-50. §-ai szerinti tételekkel meghatározott bekerülési érték, vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

A kimenő és bejövő számlák könyvelése év végén

Kérdés: Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz: tévedett a könyvvizsgáló, az általa javasolt módszer ellentétes az Szt. előírásaival.Az Szt. 72. §-a szerint az árbevételt a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Kis értékű reklámajándék áfája

Kérdés: Kis értékű ajándék-e – az áfa szempontjából – a partnereknek cégünk termékeinek népszerűsítésére alkalmanként átadott reklám ajándék (poháralátét, műanyag és üvegpohár, reklámtáska, kulcstartó, hamutartó, zászló, tálca stb.), ha azok egyedi beszerzési értéke (áfával) nem haladja meg az 500 forintot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem minősül termékértékesítésnek, következésképpen adófizetési kötelezettséget sem keletkeztet a kis értékű ajándék. A kis értékű ajándék fogalmát a következőképpen definiálja a törvény: másnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Milyen módszerrel határozható meg az iparűzési adó (eva)?

Kérdés: Az eva alapján miként határozható meg az iparűzési adó? Ha a bevételi nyilvántartást választó bt. nem kíván az eva alapján iparűzési adót fizetni, akkor hogyan határozhatja meg az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya adóévenként, az adóév egészére választhatja, hogy a hagyományos módszer helyett egyszerűsített módszerrel határozza meg a helyi iparűzési adó alapját. E választását az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény XIII. fejezete tartalmazza az Szt. módosításait (a 230-244. és 323. §-aiban). Nagyon fontos, hogy a módosító rendelkezések 2003. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Közös üzemeltetés a kereskedelemben

Kérdés: Két kereskedelmi vállalkozás megállapodást köt ABC-üzlet közös üzemeltetésére. Az egyik vállalkozás magára vállalja az üzemeltetést, a másik biztosítja az árut. Az árrést 30-70 százalékban osztják meg egymás között. Hogyan kell ezt bizonylatolni?Költségátterhelésről van szó vagy szolgáltatásról? Ha szolgáltatás, milyen szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A közös üzemeltetés közös költségeinek számviteli elszámolási szabályai a kérdésben leírt esetben nem alkalmazhatók. A számviteli előírások alapján közös üzemeltetés során az üzemeltető az üzemeltetésben részt vevők részére biztosítja a tárgyi eszköz (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

A bérmunka díja kereskedőcégnél

Kérdés: Kereskedőcég a nyersanyag vásárlását követően a nyersanyagot bérmunkában feldolgoztatja, és az így előállított terméket értékesíti. Minősülhet-e itt a készletértéket növelő anyagnak, értékesítés után elábénak a bérmunka értéke?
Részlet a válaszából: […] A bérmunka díjának elszámolásával a Számviteli Levelek 32. számában a 632. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Itt csak a kérdéshez kapcsolódóan válaszolunk.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerinti szabályozásból az következik, hogy a bérmunkába adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Bérbe adott földterület és épület értékcsökkenése

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése alapján nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével) bekerülési (beszerzési) értéke után, így a bérbeadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Jóváíró számla elszámolása

Kérdés: A szállító által kibocsátott, jóváíró áfás számla, ami utólag adott engedményt tartalmaz, termékenkénti felsorolással, egyéb bevétel vagy elábét csökkentő tétel?
Részlet a válaszából: […] Sem az Áfa-tv., sem az Szt. nem ismeri a jóváíró számlát. A kérdésben leírtak alapján a szállító helyesbítő számlát állított ki (legfeljebb helytelenül) az utólag adott engedményről.A helyesbítő számlán – többek között – szerepeltetni kell:- az eredeti számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság a termelőtől úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket (árut)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
1
63
64
65
73