Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helye, számlázása

Kérdés: Kérdésem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére és számlázására vonatkozik, különös tekintettel arra, amikor az Áfa-tv. 45/A. §-a nem alkalmazható. Szeretnék információt kapni az alábbiakról a későbbiekben részletezett hat esetre vonatkozóan:
–Mi a teljesítés helye?
–A számlán fel kell-e tüntetni az áfát?
–A számlán a "fordított adózás" és "Áfa területi hatályon kívüli szolgáltatás" szövegrészeket kell-e szerepeltetni (vagy esetleg egyéb megjegyzést)?
–A közösségi adószámot fel kell-e tüntetni (eladó, vevő)?
–Van-e adatszolgáltatási kötelezettség a 65-ös áfabevalláson és az A60-as nyilatkozaton?
1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
3. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
4. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
5. Egyesült Királyságban regisztrált adóalany részére.
6. Egyesült Királyságban regisztrált nem adóalany (magánszemély) részére.
Kérem, legyenek kedvesek a válaszokat egy áfás kft. és egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás esetében is megadni! Amennyiben kizárólag az Egyesült Királyságban (vagy más harmadik országban) végez szolgáltatást a kft./egyéni vállalkozó, akkor kötelező-e kiváltania a közösségi adószámot?
Részlet a válaszából: […] ...eurós értékhatár alatti szolgáltatás után az adófizetési kötelezettséget a belföldi szabályok szerint kell teljesíteniük (belföldi bevallásban, belföldi adómértékkel vagy alanyi mentesen).Az Áfa-tv. 45/A. § (5)–(6) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) alapján az egyéni vállalkozása folytatásaként egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot (kft.) alapít, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Közreműködés munkaviszonyban

Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben mentesül a személyi jövedelemadó és a járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Ebből következik, hogy a katás beltag csak a saját tevékenységének betudható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítő előleget kap, az elő­leg átvételekor nem kell az előlegről számlát kibocsátani, és nem kell az előleg összegét a bevallásban és az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni. A teljes – elő­leget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozóan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Közösségen belüli termékértékesítés helyesbítése

Kérdés: Közösségen belüli termékértékesítésre november 30-án kerül sor, a számla kiállítása december 4-én történik. A számlán december 4-i számladátum és november 30-i teljesítés szerepel. Melyik napi árfolyammal kell Ft-ra átszámítani? Melyik havi áfabevallásba kerül be? A fenti ügylethez negatív összegű módosító számla kerül kiállításra 2021. január 10-én, mivel az eredeti számlán az ár rosszul lett feltüntetve. A módosító számla esetén mi a teljesítés napja, és milyen árfolyammal kell Ft-ra átszámolni? Melyik havi áfabevallásba kell bekerülnie?
Részlet a válaszából: […] ...belüli termékértékesítés esetén azonban az adókötelezettség (ami – adómentes ügyletről lévén szó – az ügyletnek az áfabevallásban, valamint az összesítő nyilatkozatban való szerepeltetését jelenti) az értékesítésről kiállított számla,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Mobiltelefon- és internethasználat kedvezőbb feltételekkel

Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatást és internetet vesz igénybe egy mobilszolgáltatótól. Atulajdonosok családtagjai is bekerültek abba a céges csomagba, melynek révén kedvezőbb feltételekkel kapták a mobiltelefon- és internetszolgáltatásukat. Ezáltal 2 db számlát kaptunk, mindkettőt a cégünk nevére, az egyiket elszámoltuk költségként (a 27%-os áfatartalom 70%-át levonásba helyeztük, 30%-át nem), a másikat (ahol a családtagok telefonszolgáltatásai vannak) nem. Mivel jövőre a NAV készíti az áfabevallás-tervezetet, az eddig nem elszámolt telefonszámlát is be fogja dolgozni a tervezetbe. Megoldás lehet-e az, hogy elszámoljuk költségként az eddig nem elszámoltat, és számlával továbbhárítjuk a magánszemélyek részére? Ha ez járható út, akkor milyen áfakulccsal tehetjük meg a továbbszámlázást: 27%-kal az egészet, vagy megbontva 5 és 27%-kal? Egyáltalán befogadhatok (könyvelhetek) olyan számlát, ahol olyan telefonszámokhoz kapcsolódó költségek vannak, amelyeknek nincs közük a céghez (családtagok)? (Még akkor is, ha azonnal ki is számlázzuk majd a családtagok részére?)
Részlet a válaszából: […] ...szükséges megemlíteni, hogy az adóhatóság által készített áfabevallás-tervezet csak egy ajánlás lesz, nem kötelező érvényű, így a vállalkozás az abban szereplő adatokat – ha levonási jogot az adott számlára tekintettel nem gyakorol –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Érvénytelenített üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?
Részlet a válaszából: […] ...2016. évi eredménynövekedés (árfolyamnyereség) miatt a társasági adó hiányát is meg kell állapítani, módosítani a 2016. évi bevallást, és az adóhiányt, a késedelmi pótlékot az adóhatósággal rendezni kell. Egyebekben az önellenőrzés adójogi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Üzleti ajándék wellnessutalvány formájában

Kérdés: Franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni 20 éves partnereinek (kb. 150 E Ft wellnessutalvány formájában). A partnerek gazdálkodási formája: bt., kft., egyéni vállalkozó. Hogyan kell adózni és járulékot fizetni a juttatott utalvány után? Mennyiben változik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társaságiadó-bevallás elkészítését követően, nyilatkozat útján igazol. Egyebekben a juttatás értéke nem minősül elismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Székhely több településen – iparűzési adó

Kérdés: Adott egy kft., mely a székhelyét 2019. 10. 19-én áthelyezte Dunakesziről Vácra. Hogyan kell ebben az esetben az iparűzésiadó-bevallást kitölteni? Dunakeszire a 01. 01. – 10. 18-ig terjedő időszakra szóló főkönyvből kell az adatokat szolgáltatni, a váci bevallásban pedig a 10. 19. – 12. 31-ig terjedő főkönyvi kivonat adataiból kell dolgozni? Vagy pedig éves adatokat kell feltüntetni mindegyik bevallásban, és az F lapon a megosztásnál kell aszerint kitölteni, hogy például a személyi jellegű ráfordítással arányosított számolásnál az osztószámnak kell lennie az adott időszakra szóló adatnak (10. 19. – 12. 31.)? Létezik még az a szabály, hogy a székhely 10%-nál kevesebb adót nem kaphat? Ha igen, akkor az a tört időszakra vonatkozik, vagy az évesre felkerekített összegre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli esetben – figyelemmel a Htv. 35. § (1) bekezdésére és 37. § (1) bekezdésére – 2019-ben mindkét településen fennállt az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, lévén Dunakeszin és Vácott is volt székhelye a kft.-nek. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: Társaságunk egyik beszállítójával időszakonkénti elszámolásban állapodtunk meg. Az elszámolás 21 naponta történik. Több esetben előfordul visszáru a szállító felé. A szállítónk ebben az esetben a számla kiállításánál teljesítési időpontként a tényleges visszavétel napját írja a számlára. Akonkrét eset:
– eredeti számla kelte: 10. 14., teljesítés időpontja: 11. 04., fizetési határidő: 11. 04.
– módosító számla kelte: 10. 16., teljesítés időpontja: 10. 16., fizetési határidő: 11. 06.
Az áfabevallásban az eredeti számla a 11. havi bevallásba kerül, a korrekciós számla teljesítési határideje 10. hó. A korrekciós számla teljesítési határideje megelőzi az eredeti számla teljesítési idejét. Helyesen járok el, ha mindkét számlát a 11. havi áfabevallásban szerepeltetem?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok alkalmazása abban az esetben merülhet fel, ha az adó alapja vagy a levonható adó utólag – vagyis az adó megállapítását és bevallását követően – csökken. Ha a számla módosítására még az előtt került sor, hogy az adót meg kellett volna állapítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.
1
24
25
26
141