Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapvetően két részre bontható. Egyrészt elévülhet-e a tagi kölcsön? Másrészt a kérdésben hivatkozott adóhatósági állásfoglalás jogszerű-e?A tagi kölcsönt is szerződéssel kell alátámasztani, amelynek – többek között – nemcsak a kölcsön összegére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Visszlízing könyvelése

Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...A Közösségen belüli beszerzés áfája egyrészt fizetendő áfa, másrészt előzetesen felszámított és levonható áfa, tehát az áfabevallásban – ennek megfelelően – két helyen jelenik meg. De van fizetendő áfa akkor is, amikor a magyar lízingcégnek értékesítik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címke:

Családi gazdálkodó beruházási támogatása

Kérdés: 2013-ban a családi gazdálkodó egy beruházásba kezdett, amely előreláthatólag 2014-ben fog befejeződni, de legkésőbb 2015-ben kell az új épületeket átadnia. A beruházás 100 M Ft értékű, amelyhez az MVH-tól kap 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást. Az MVH 12 M Ft támogatási elő­leget folyósított a családi gazdálkodó bankszámlájára áprilisban. Ezt követően volt egy elszámolás júniusban, ahol az eddigi vásárlásokról kiállított számlákat bemutattuk az MVH-nak. Támogatásként az MVH októberben folyósított 10 M Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan kiküldte a határozatot is a támogatás összegéről. Az első épület elkészült, az építési engedélyre 26 M Ft-ot tudunk aktiválni. Helyes-e, ha a 26 M Ft-os üzembe helyezett beruházást egy összegben költségként elszámoljuk, illetve ezzel szemben a 10 M Ft-os támogatást bevételként feltüntetjük? A támogatási előleget hogyan kell figyelembe venni? Fel kell-e tüntetni 2013-ban bevételként? Amennyiben nem kell feltüntetni, hogyan kell kezelni? Az szja-bevallásban hová kell feltüntetni? A 12 M Ft támogatási előleg elszámolásáról csak 2014-ben fognak kifizetési kérelmet benyújtani, és utána készül arról határozat. A támogatási elő­legből olyan számlák lettek kifizetve, amelyek a beruházás számlán vannak könyvelve, és majd csak 2014-ben lesznek üzembe helyezve. Az MVH határozata csak a támogatási előleg folyósításáról szól. Ha a 12 M Ft-ot nem kell bevételként feltüntetni 2013-ban, akkor a könyvelésben hogyan kell helyesen szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott támogatásokra vonatkozó szabályozás szerint a támogatásokat akkor kell bevételként figyelembe venni, amikor azokat felhasználják, tehát amikor a bevétellel szembeállítható költség felmerül az Szja-tv. 19. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Negatív bejövő számla áfája

Kérdés: Az Áfa-tv. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a negatív előjelű helyesbítő bejövő számla áfatartalmát fizetendő adót növelő tételként kell figyelembe venni. Ezért nyitottam egy 4674. főkönyvi számlát ezen tételeknek. Így az áfabevalláskor a 467. összesítő számla az összes fizetendő áfát mutatja, a 466. számla az összes levonható áfát. A könyvelőprogram összeállítói szerint nincs ilyen előírás. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...áfa korrekciójáról van szó (T 454 – K 464). Így is alátámasztja a könyvviteli nyilvántartás az ezen a jogcímen az áfabevallásba beállítandó "fizetendő"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Adásvételi szerződés felbontása

Kérdés: Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?
Részlet a válaszából: […] ...leírást is: T 571 – K 129. A könyvelési tételeknek feltételezhetően lesz az eredményre gyakorolt hatása is, ezért a társasági adó bevallását is módosítani kell önellenőrzés keretében.Az ingatlan vevője – a kérdés szerinti esetben – nem jogosult értékesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvelés bizonylatok hiányában

Kérdés: Közhasznú alapítvány könyvelését vállaltam el. Nem figyeltek a számlák gyűjtésére. Van ingatlanjuk, ahol nyaraltatnak. A mérleget hasra­ütésszerűen készítették el, csak a bank stimmel. Nekem meddig kötelező visszakönyvelnem? Mennyire lehet figyelembe venni az elévülési időket? Számla hiányában nem fedi a valóságot. Az induló tőkét 15-20 éve elköltötték. Jegyzőkönyvet szeretnék felvenni, hogy csak innentől vállalom a felelősséget a könyvelésért.
Részlet a válaszából: […] ...a könyvelő a megbízójával olyan szerződést kössön, amelyben – többek között – részletesen szabályozzák a könyveléshez, az adóbevallásokhoz szükséges alapbizonylatok átadás/átvételének a módját, helyét, időpontját, teljeskörűségének dokumentumait,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] Az evából (az utóbbi időben a katából) történő visszatérés szabályaival a Számviteli Levelek több számában foglalkoztunk. Ezek között a kérdésben is hivatkozott 287. számban az 5891. kérdésre adott választ indokolt mérvadónak tekinteni.A kérdés alapján a kérdező cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás eurós könyvvezetés esetén

Kérdés: Helyesen jár-e el az a könyveit euróban vezető társaság, amely az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az év során forintban meghatározott szociális hozzájárulási adó alapjából számítja ki?
Részlet a válaszából: […] ...alapjánál és a szociális hozzájárulási adó alapjánál is a kiindulási pont az euróban megállapított és könyvelt munkabérnek az szja-bevalláshoz forintra átszámított összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Távhőszolgáltatók támogatása

Kérdés: A Számviteli Levelek 289. számában az 5957. kérdésre adott válasz újragondolását kérjük. A vonatkozó 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet 2013. november 1. napjától érvényes 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a kapott támogatást a számvitelről szóló törvénynek a költségek ellentételezésére vonatkozó szabályai szerint kell elszámolni, tehát nem árbevételként, hanem egyéb bevételként. Felvetődik a kérdés, hogy a 2013. évi helyi iparűzésiadó-bevallásnál a 2013. november 1. előtti időszakban kapott támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A távhőszolgáltatók támogatása elszámolásával kapcsolatos álláspontunkat a Számviteli Levelek 289. számában, az 5957. kérdésre adott válaszunkban részletesen kifejtettük. Ezen álláspontunk fenntartása mellett tudomásul kell vennünk az illetékes minisztérium jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címkék:  

Kényszertörléskor tagi kölcsön

Kérdés: A betéti társaság ellen kényszertörlést rendelt el a cégbíróság. A társaság több éve nem működik. Az adótartozások kiegyenlítése miatt tagi kölcsönt halmozott fel, amit a bt. nem tud visszafizetni. Maradhat-e tagikölcsön-kötelezettség a záróbevallásokban? Ezt bejelentenék a cégbírósághoz.
Részlet a válaszából: […] ...a vezető tisztségviselőnek 30 napon belül el kell készítenie a tevékenységet lezáró számviteli beszámolót és az ahhoz kapcsolódó adóbevallásokat (ez még nem záró adóbevallás). A számviteli beszámolót a mérlegfordulónapot követő 45 napon belül – az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
1
56
57
58
142