1452 talált állásfoglalás a bevallás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk élelmiszeriparban felhasznált termékek nyomdaipari előállításával foglalkozik. Ezek olyan mennyiségű és kiszerelésű termékek, amelyek tételes minőségi vizsgálata megoldhatatlan. Így a vevőnél a felhasználás során derül ki, ha minőségi hiba vagy mennyiségi hiány van. Ez esetben az utólag adott engedményt az eredeti teljesítés időpontjára vagy a kifogás felmerülésének időpontjára számlázzuk? A reklamáció miatti engedmény elszámolható-e önellenőrzés nélkül?

Kérdés: Gépi számlázás esetén lehetséges-e a hagyományos módon sztornó-, illetve helyesbítő számlát kiállítani? Lehet-e alkalmazni az eddigi módszert a kézi számlázásoknál is, ha nem tudunk a rendszerrel a "számlával egy tekintet alá eső okirat"-ot kiállítani? Azért kérdezem, mert az egyik adóportálon a következő választ találtam: "A gyakorlatban felmerült igényeknek engedve egyszerűsödik a helyesbítő számla adattartalma. Az irányelvvel összhangban minden olyan sorszámozott, a kibocsátó és a címzett adatait tartalmazó okirat számlának tekintendő, amely a rajta feltüntetett sorszámú számla adattartamát módosítja. A bizonylaton a módosítás számszerűsített hatását is szerepeltetni kell. A törvény továbbra is csak a minimális adattartalmat rögzíti. Így a számla kibocsátója – saját döntése szerint – ennél bővebb tartalommal is kibocsáthatja a számlát. A törvény nem tiltja a régi elszámolási mód további használatát."

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére? Kell-e egyáltalán beszámolót készíteni, vagy csak zárómérleget, vagyonfelosztást?

Kérdés: Az új Áfa-tv. 80. §-a alapján a külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalapot át kell számítani forintra. A 172. § szerint a külföldi fizetőeszközben kifejezett adó összegét forintban is a számlán fel kell tüntetni. Kérdésem, a 80. § alapján az adó alapját is fel kell tüntetni a számlán, vagy elegendő csak az adó összegét?

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?

Kérdés: Ügyfelem előtársaságként nem végzett sem szolgáltatást, sem árbevételt elérő vállalkozási tevékenységet. Az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése szerint nem kell az előtársaságról külön beszámolót készíteni, ha a vállalkozó a vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő mérlegfordulónapjáig sor kerül. Ha csak költségei voltak a vállalkozási tevékenységnek, mentesül az előtársasági időszak beszámolókészítése alól? Hogyan tudom a beszerzések levonható áfáját arányosítani, amíg nem tudom, hogy melyik tevékenységből mennyi lesz a bevétel?

Kérdés: A tarvágás utáni árbevétel tárgyévi bevétel. Az újratelepítés költsége következő évben merül fel, munkadíj, facsemete stb. A bevétellel szemben tárgyévben költségem nincs, ezért adóznom kell! Következő évben bevételem nincs, csak kiadásom és költségem van. Őstermelőként hogyan tudom ezt elszámolni?

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?

Kérdés: 1996. évben megállapított osztalékot 2007-ben veszik fel a tagok. Kell-e ehót fizetni a felvett osztalék után, és akkor a jövedelmet az eho megállapítása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha 1996-os jövedelem volna?